Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Már ott tartok

Legutóbbi bejegyzések

Nem emlékszem arra

hogy tavaly december elején (és egész decemberben) már ennyire hideg volt, mint mostanában. Enyhébb idő rémlik, főleg karácsony körül. Mondjuk az utóbbi években nekem mindig enyhébb karácsony ugrik be, azt hiszem mióta megvan a gyerek talán kétszer , háromszor volt hideg és egyszer biztosan tudom, hogy hó is, mert akkor vendégségben voltunk és elég nehézkesen értünk haza. Ma már csütörtök. El ne felejtsek mikulásos dolgokat venni, mert ezzel még nem készültem.
Tegnap annyira hideg volt reggel, hogy a szomszéd ház teteje olyan fehér volt azt hittem, hogy a hó esett. Hozzá olyan köd, hogy öt méterig alig láttam vezetés közben, kivételesen minél előbb a munkahelyen akartam lenni.
Hideg van. Semmi kedvem kilépni a házból. Várom a vasárnapot, mikor végre hétvége.
Tegnap elintéztem a bankot. Egy pipával több a füzetemben az elintézettek között.
Lassan majd össze kell pakolni a férjemnek is, de most annyi dolog van még, hogy erre nem volt időm - ő meg a pakolás...inkább nem is mondok semmit…

Na most lehet

azt mondani, hogy nálunk is tél van. Az éjjel nem tudom hány fok volt, de hajnali négykor amikor felkeltem mínusz négy volt. Most éreztem igazán, hogy itt van a december. Jut eszembe, vettem egy habzóbort az Aldiban, bent maradt a csomagtartóban. Remélem nem fagyott szét. Épp akartam írni, hogy milyen jó, már megint itt van a szerda és mindjárt itt a hétvége aztán rájöttem, hogy szombaton is dolgozom. Szerintem teljesen hülyeség és gazdaságtalan ledolgozni a napokat, mert aki tud az elmegy szabadságra, aki meg bemegy azt vagy elengedik előbb vagy ló...rt nem csinál sokszor azzal a jelmondattal, hogy hétvége van és hát így is van. A telefonok szinte alig csörögnek, mi is hazafogunk jönni előbb a határidős munkákat pedig sosem ilyen napra kérik, mert tudják, hogy az lehetetlen. Feleslegesen fogyasztjuk az áramot a vizet és mindent, szerintem ha statisztikailag egyszer megnéznénk, biztos vagy benne, hogy közel járok az igazsághoz.  Mindegy, megyek mert a másik kolléganőm nem jön, helyet…

Kedd

Huh, jó hideg van odakint. Igazi tél, ez már nem vitás. Úgy itthon maradnék már! Ma kolléganőmet helyettesítem és még szombaton is munkanap. Ez most nem hiányzott, de mindegy mindjárt vége. Ma reggel bankban kezdem, tegnap délután nem volt kedvem elmenni, esett az eső. Nálunk csak eső, hó nem volt. Mondjuk nekem most még nem is hiányzik. Bevásároltam, csináltam két napra pörköltet (a férjem hozzá nokedlit) este lett mire mindennel végeztem. Már csak pár dolgot kell elintéznem a munkahelyen. Itthon persze annál többet kellene. Bent semmi karácsonyi hangulat nincs. Mondjuk itthon sem sok. Ez a hét nem erről fog szólni.










A végén

lett minden.  Adventi koszorú, meg felakasztott kis piros tasakok, amelyekbe minden reggel lehet tenni valami meglepetést, meg lett finom pizza is és végül rend is és tiszta ruha is. Kicsit így kerekebb most a világ.  Futni is voltam nem is gondoltam, hogy ennyire hiányzott már. Elkezdődött az utolsó dolgozós hetem, telezsúfolva mindennel, minden elintézendővel. Szerintem elég kapkodósra fog sikerülni ez a hét, hogy mindennel elkészüljünk, mire a férjem elindul. Addig az ő részének is és a ház körüli dolgoknak is rendben kell lenni. Mindent téliesíteni, végleg elpakolni, elrendezni, átnézni, hogy semmi nagyobb dolog ne történjen, amíg csak ketten leszünk itthon.
Azt hiszem az adventi hangulat és a karácsonyra hangolódás pont ezért nem tud még elkapni. Ilyenkor az utolsó héten mindenki felfokozott (és idegbajos) állapotba kerül nálunk. Sokkal inkább szól ez az időszak az elválásról az aggódásról és a jajcsakmindenlegyenrendben dolgokról, mint a várakozásról, befelé fordulásról. Ez az …

December

Hát eljött az év utolsó hónapja.  A szokásos hajnali teraszos "napköszöntőmön" jó volt érezni a házakból felszálló füst fás illatát, és azt a deres, ködös semmihez sem fogható illatot, amit az első decemberi nap hoz el.  Amennyire tegnap a padlón voltam, úgy ráztam meg magam hajnalban és döntöttem el, hogy mától igen is összeszedem magam és nem hagyom a rossz kedvemnek, hogy felülkerekedjen. Korán keltem, már pattog a tűz a nappali cserépkályhájában, ezt nagyon szeretem, ahogy kávéval a kezemben hallgathatom hétvégente.  Ahogy befejezem a pötyögést gyorsan összepakolok a konyhában, aztán elmegyek futni, majd veszek egy forró fürdőt.  Aztán megcsinálom az adventi koszorút, mert tegnap csak elkezdtem, de kedvem nem sok volt hozzá. Ma csinálok egy rakat gyümölcslevest és sütök egy pizzát.  Hideg van, lassan igazi téli hideg reggelekre ébredünk, ez az első.  Ha felteszem az ebédet, leülök és összeírom miket kell elintéznem a jövő héten, hogy még véletlenül se felejtsek el semmi…

Olyan

semmilyen a hangulatom. Hiába várom csak nem jön el a szokásos karácsonyi hangulat. A kedvem a béka feneke alatt, díszítés is még sehol és minek is, ha a lakás is szalad? Az adventi koszorúnak a hozzávalói megvannak csak még nincs kész.  Valahogy elvesztettem magam útközben ezt érzem. A kezdeti lendület kissé?? lemaradt, elmaradt. Annyit csinálok nap, mint nap amennyit muszáj. Pedig annyi tervem volt. Jó tudom, még nincs veszve semmi és remélem, hogy ha a jövő hétnek vége akkor ismét visszatalálok önmagamhoz. Semmiképp sem erre számítottam mire elérjük a decembert. Azt hiszem túl hosszú volt az az idő, mire ide elérkeztünk egyetlen nap szabadság nélkül és már annyira fáradt és türelmetlen vagyok, hogy ez gátol meg sok mindenben. Valahogy olyan ez és biztosan mindenki volt már úgy, hogy annyira fáradt vagy, hogy a fáradtságtól nem tudsz aludni. Pont, mint egy kisgyerek, aki így túlpörgeti magát és csak nyűglődik és már fogalma sincs mi baja csak azt érzi, hogy semmi nem jó.  Valahogy …