Ugrás a fő tartalomra

Ismeritek?


Hankiss János, Hajnali három Habfürdő cimű könyvét? Ő egy orvos a könyv pedig ezer éves. Nagyon jó, lelki támasz, vigasz, kikapcsolódás egyben. Most ebből a könyvből idézek.

"Apa és mérnök fia a padláson rendezkedett. A fiú nősült, együtt szelektálták a régi holmit.
Egyszerre megakadt a lázas selejtezés, a fiú kikapta apja kezéből az ócska iskolatáskát.
Lázasan kotorászott a poros bőrtáskában és egyszerre előhúzott valami felismerhetetlen maszatot.
-Megvan!
Az apa értetlenül bámult az alaktalan gombócra.
- A csokoládé! mondta a fiú, mintha azt mondaná: " A régóta keresett aranymedalion."
-Ez?
-Nem emlékszel? A mentőövem.
És akkor hirtelen beugott!

10 éves kisfia akkoriban mintha elvesztette volna csodálatos kiegyensúlyozottságát. Többször szorongott, hangosan szidta a tantárgyakat, nem találta a helyét.
Iskolakezdés után voltak, az ötödik állítólag nehezebb osztály. Az apja maga is visszaemlékezett, a páratlan évfolyamokat mindig is rosszabbnak tartották. A gyerek eddig sohasem félt az óráktól, most idegesen csomagolt, kapkodott, korábban ébredt, éjszaka forgolódott.
A szülők összedugták a fejüket az anya firtatni próbálta az osztályfőnöknőt, egy pedáns, komoly és józan tanárnőt, de ott sem tudott meg semmit.
Az apa a vasárnapi hegyi túrán a szót az iskolára terelte, a gyerek élénken beszélt, énekről és matekról volt szó, meg a csoportelméletről, amiről az apa sem tudta mire való, s talán csodálkozott is rajta, hogyan jutott el ő maga elfogadható posztjára enélkül.
Aztán a torna, ahol a tanár a fenekükre csap, ha nem másznak elég gyorsan, és a környezet, amelyben a kristályok egyáltalán nem érdeklik őt.

Nagyokat szippantottak a fenyőszagból elhatározták, hogy többször kiszaladnak ide, mert itt olyan nyugalom van.
De a vasárnap esti pakolásnál megint előjöttek egy kis élet akadályai, s ekkor az apának valami eszébe jutott:
a városban járva egy butikban külföldi csokoládéra bukkant, s noha borsos ára volt, vett egyet, hogy azonnal megegye. De aztán arra gondolt minek dobálja magába ilyen éhesen és főleg ebben a dühödt állapotban (mert hiszen az éhség dühössé is tehet ) s eltette magának.

Most előkereste és a gyerek szobájába vitte.

-Huha, ágaskodott fel ágyában a gyerek. -De már fogat mostam.
-Sebaj, ugysem mostanra szól.
-Akkor hát?
-Nézd csak:beleteszem a táskád jobb első rekeszébe. Ez arra van, hogy amikor a legrosszabb neked, akkor edd meg, de gyorsan.
A gyerek felült , egyszerre éberré vált.

-Na várj csak. Hogy értsem a legrosszabbat?
-Hát amikor félsz valamitől. Vagy nagyon dühös vagy.
-Mondjuk az ének nem sikerül? Vagy dolgozat?

Az apa komolyan fogalmazgatta:
-Amikor úgy érzed, most aztán, most aztán.....
-Szóval úgy érted.....na várjunk csak, ezt pontosan meg kell határozni (ezt a hivatalos szót használta )
-Nos: a végső esetben, azt hiszem ez a lényeg.
-Értem, szóval előbb próbálom húzni az időt?
-Igen. Végiggondolod, ez e a legnehezebb pillanat vajon?
-És ha nem, nem eszem meg.
-Igy van. De ha úgy érzed most aztán nem megy másképp, vagy most elég, vagy....
-Várj csak! csapott le a gyerek. "Most már betelt a pohár?"
-Ez az! De még ki nem csordult. Mielőtt kicsordul...
-Értem apu! Meglesz.

Apa és nagyfia egymásra néz, elnevetik magukat.
-Tudod, mondja a nagyfiú,-hogy milyen sokat jelentett???
-Gondolom sokszor odanyúltál.
-Igen. De aztán úgy éreztem, még nem a legutolsó pillanat. Még ráér. És ezután olyan nyugalom jött rám, hogy ettől fogva soha semmitől se féltem.


Ajánlom mindenkinek ezt a kis könyvet. Talán antikváriumban, teszveszen,vaterán még időnként előfordul. Egyik legjobb dolog az életemben, hogy ez a könyv a kezembe akadt és nem dobtam odébb.

Megjegyzések

  1. Nem ismerem a könyvet, de mostantól számon tartom.

    VálaszTörlés
  2. Tudtam!!!! Mármint, hogy ide fogsz írni, gondoltam hogy emlékezni fogsz:)

    Éva, ha tudod kutasd fel. Nem fogsz csalódni, ahogy olvasgatlak egyre inkább úgy gondolom neked való:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit is írhatnék?

Vannak történések - rosszak - de arról nem szeretnék.
Ami jó az az, hogy végre tegnap felkerült a nyelvvizsga eredmény és hát s i k e r ü l t és olyan nagyon örülök és büszke vagyok rá és ő is olyan boldog. :) Kellett ez a löket, önbizalom növelő és hát nem titkolom kis előny talán majd a gimiben....
És a tanár írt neki egy kis üzenetet természetesen angolul,  amit most iderakok magamnak is, hogy mindig visszatudjam olvasni, mert ez olyan jó dolog.
"ÁDÁM! Congratulations. I am really happy about your result, and I am proud of you. You have developed the most during the last two years, and you were the most hardworking student of the group. Welldone, great job. I wish all the best for your future. If you have problems with grammar in the future, I will help you. Take care bye: J"
És amit a gyerekem válaszolt, arra még büszkébb vagyok és teljesen megvagyok hatva tőle (még akkor is, ha van benne pici hiba) :
Thank you for helping us. And thank you for the candy :D. When I g…

Mindenhol jó de a legjobb

természetesen otthon. Végre itthon vagyunk, mert úgy döntöttünk pénteken késő délután, hogy inkább hazajövünk, mint hogy másnap korán keljünk, úgy is 10-ig el kell hagynunk az apartmant. Pont olyan idő volt, amilyet szerettem volna. Nem volt túl meleg, olyan 24 fok körül mindig, bár a tűző nap ezt időnként melegebbnek éreztette. Minden nap tudtunk fürödni, illetve a fiúk én inkább olvastam, ha jól emlékszem három könyvet is kiolvastam egy hét alatt. Egy éjszaka esett az eső, meg kicsit délelőtt aztán hirtelen kisütött a nap és jó idő lett,  -amúgy pedig a Balatonnál szerintem mindig nyár van, még télen is - ezen kívül minden nap jó volt, nem dőlt rólunk a víz a kánikulától, hálisten de pont arra volt elég, hogy legyen fürdés meg napozás és kirándulás. Finomakat ettünk, kipróbáltunk új helyeket is. Azt szeretem ezekben a napokban, hogy a Balatonnál lelassul az idő. Ahogy odaérünk amellett, hogy megcsapja az orromat az a semmi máshoz nem fogható számomra nagyon jó víz illat valahogy mi…

Ötkor keltem

és azóta már lement egy mosás, kitakarítottam a spájznak használt nagy beépített szekrényemet,  a hűtőt is átnéztem, aztán bepakoltam a mosogatógépet. Na nem azért, mert én ilyen kisangyal vagyok, hanem mert nem tudtam tovább aludni. De jó ez, mire a gyerek felébred pár dolgon már túl is leszek. Úszott minden már napok óta, annyi helyre kellett menni, minden napra jutott egy egy intézni való, úgy hogy ráfér a házra egy alapos rendrakás.  Mától ketten vagyunk ismét, ez könnyebbség is meg nem is. Háztartást vezetni két főre, főleg ha abból az egyik egy kamasz lényegesen egyszerűbb. Az enyém nem egy "nagy igényű" gyerek, elvan bármilyen kaján, ha van mellette elég gyümölcs, elkészített limonádés és némi rágcsálnivaló. Úgy hogy most pár hónapig könnyű dolgom lesz az ebédet majd rendelem hétköznap vagy esetleg valami egyszerűt fogok összedobni. Csak semmi flanc. :) Ennek jegyében ma rántott cukkini lesz és valami zöldséges rizs, bulgur és van van házi majonéz is hozzá, férjem cs…