Én nem tudom ki

hogy van vele, de én nem igazán szeretem a nőies napjaimat. Az ember már előtte egy héttel megérzi, legalább is én. Türelmetlenebb, érzékenyebb leszek. A hasam mint a lufi...ráadásul a második nap az ami számomra a legkellemetlenebb. Miért nem lehet ilyenkor otthon lenni? Néhány törzsnél, ha jól tudom ezekben a napokban az asszonyok, lányok külön vonulnak, pihennek, elkülönülnek. Ha elkülönülni nem is szeretnék, de legalább az ember otthon lehetne. Bárki is elszörnyülködik, nekem ez nyűg. Holnapra kirándulást terveztem, ami persze nem is marad el, de némiképp megnehezíti a jókedvem. Tudván az ország siralmas állapotban kinéző mosdóit...mármint ha találok éppen egyet amerre járok. Mert ugye nem arról vagyunk híresek, hogy egy normális állapotban lévő utcai wc bárhol is az "ölünkbe" pottyan. Ráadásul viszolygok is ezektől. Mindenesetre a mai napban az lenne a jó, ha már fél három lenne. Mert ma addig dolgozom.

Megjegyzések