Ma egy darabig

tök jó kedvem volt. Először is, mert péntek van. Mint már írtam azt szeretem a legjobban. Mert akkor még vissza van két nap a hétvégéből. Aztán meg azért, mert laza nap is. Ilyenkor nálunk a munkahelyen nem igazán szoktunk dolgozni és fél háromig van a munkaidő. Aztán meg a kisfiamnak is laza nap ez az iskolában és ez jó. Mert láttam én mit tanulnak matek órán...jajj. Most mondja meg valaki, mi a fenéért kell egy 7 éves gyereknek métert meg decimétert, meg centimétert számolgatni, váltogatni, kivonni, meg összeadni?????? Komolyan mondom lazán felhúztam magam ezen, mikor végignéztem tegnap éjfél előtt a matek könyvét. Eddig szerette a matekot, hogy ezután mi lesz nem tudom. Hát volt olyan feladat, amit háromszor, igen, tényleg háromszor olvastam el, hogy megértsem tulajdonképpen mit kell átváltani és mivel kell összeadni, kivonni és miegyéb???? Ok, egy elég magasszintű osztályba jár egy elég magas szinten tanító, tanító néni oktatja. Amúgy nagyon jó tanító néni, imádják a gyerekek, de követel is. Ami nem baj. Az enyémnek kell a viszonylag kemény kéz, mert különben elbohóckodja. Szóval nem a tanító néni hibája, hogy ilyan a matek könyv. Csak nem értem, miért kellenek ilyen flancos feladatok már elsőben és miért nem később? Inkább tanuljanak meg normálisan kivonni meg összeadni meg ilyenek. Azt hiszem én mintha 4-ben tanultam volna méterezni, meg centizni még is eltudtam végezni két főiskolát. Jó, mondjuk matekból nem voltam sose jó. Mondjuk ez érdekes, mert amugy programozói bizim az egyik...Na mindegy. Szóval ott tartottam eredetileg, hogy laza ez a péntek, meg hú de jó kedvem volt. Mondom volt. Amig a férjem fel nem hivott Svájcból. És aztán jól össze is kaptunk. Illetve én nem kaptam össze, ő beszélt elég rondán velem. Történetesen tegnap megbeszéltük, hogy nincs nagy költekezés, mert hogy ház van, meg minden. És inkább arra. Nem, nem kérek ajándékot. Nem, nincs rá szükségem. Csak cukor, ha már ott van, mert hogy ott 135 forint egy kiló. És kell a befőzéshez. És maximum 50 kiló, abból elmegy kb. 30 a lekvárnak, meg ennek annak a többit meg úgy is a férjem fogja elpuszitani. Mert én nem eszek cukrot. Szóval kell ez, meg tankolni, az is olcsóbb és a gyereknek valami. Lego elsősorban, az a legjobb a legkreativabb, annak örül és az a biztos. Meg ha magának lát valamit, ami megéri. Mert azért arra se olcsóbb semmi, mint itthon. Nekem az a fontos, hogy majd festék, meg lambéria, meg laminált padló meg ilyenek...Erre nem felhiv?? Hogy akkor itt van óra és szeretnék e mert ő meglepetést akar....hát ez igy azért nem meglepetés. És én már amugy nem is hordok órát, van a mobilomon. Mindegy, mondom de akkor ha meglepetés akkor most már nem az. Azt mondta, hogy én olyan flancos vagyok! mert nekem az ízlésem nem olyan, mint más nőé...mondom magamban mi van??? Szerintem tökéletes az ízlésem, ez jól látszik abból is, hogy őt választottam férjemnek. Ezt csak úgy magamban..Hogy ne szálljon el vele a ló. Utóbb kiderül, még jó, hogy nem mondtam. Mert most lehet megváltozott a véleményem. Kicsit. Na jó, azért örülök. Annak meg főleg, hogy több fizetést kapott, mint amiért kiment. Mert hogy ott van 13. havi és hát időarányosan megadták. Annak már kevésbé, hogy kérdésemre mennyit költött azt mondta sokat. Persze lehet csak vicc volt, mindenesetre nyeltem egyet, hogy bennem maradjon. Amikor másik kérdésemre hogy gyereknek már van e valami az volt a válasz nincs, akkor megint nyeltem. Jó, annyit mondtam, hogy sokat költöttél és gyereknek még semmi, hát hiszen nekem meg nem fontos....Szóval nem ragozom nem jött ki jól, de tényleg totál csendben és normális hangon mondtam. Végül is már ugy is költött és végül is csak nem hülyeségekre.Remélem. Persze én most mindent házban, cementben, téglában, festékben, lambériában mérek. Mondjuk ez is hülyeség valahol, így hát lehet én még is a hülyébbik nőnemű egyedek közé tartozom. Mert más nő biztos örült volna annak a meglepetés ajándéknak, amit tulajdonképpen ő válaszott ki. Az MMS-ről, amit a párjától kapott. Neeeeeem, nem vagyok cinikus. Dehogy. Mondom örülök. De tényleg. De akkor se kellett volna neki nyomdafesték nem tűrő szavakat használni. A lényeg, hogy most sértődött vagyok és gombóc van a gyomromban. Mert eddig örültem csak most már kevésbé. Nem, nem azért mert vásárolt, dehogy. Csak teljesen másképp csinált dolgokat, mint ahogy közösen, ketten együtt megbeszélve kigondoltuk. Mert tegnap még ő is azon a véleményen volt, mint én. Ma meg az ördög szállta meg. Na jó ez túlzás. Szóval más lenne a véleményem, ha ugy alakul minden, mikor elindult. De hát tudjuk, kevesebb idő lett. És igen bevallom, sajnos most fontos a pénz. És igen, most sajnálok magamra bármit is. Legalább is ami egyáltalán nem olcsó vagy olcsóbb mint itt. Mert akkor azt itt is megvehetem majd egyszer.
Na, szóval most nem jó a napom vége. De majd alakul.

A férjem meg most először a 10 év alatt bocsánatot kért. Mert hogy az neki nem megy, nem ment, akkor se ha ő bántott meg engem. Ma ment. De valahogy ennek se örülök most. Mert baromira érzem ott a gombócot.

Megjegyzések

  1. Majd elmúlik.. Lehet hogy a cukorra költött sokat:) Ez a jobbik eset:) A hangnem már kevésbé, de kívánom, hogy ezt megtudjátok majd beszélni, és többé ne forduljon elő ilyen..

    VálaszTörlés
  2. Most a bejegyzésed után eszembe jutott az a zsebóra, amit dédapám hozott Amerikából még 1910. körül. Vasutat épített ott, hogy itthon legyen pénz egy tanyát venni az Alföldön.
    Az óra családi ereklye azóta. Később a veje, a nagyapám kapta meg, most Anyu őrzni.Elérzékenyedve nézegetni.
    Lehet, hogy ha kapsz órát, akkor valami már a kisfiadé lesz? Tudom a házat is ő élvezi most és később is.
    Volt úgy hogy átéltem, nem úgy gondoltam az ajándékot, amit kaptam. De az a valaki a szeretetét fejezte ki, nem tudott ellenállni ott és akkor, hogy valamit megvegyen nekem.
    Bonyolult dolgok ezek, hiszen nem úgy beszéltétek meg, ahogy most történik.
    Van egy mondat, ami megfogalmazódott bennem az utóbbi időben: Ajándékot tudni kell elfogadni.
    Ezt magamra értem, másnak joga van másképp gondolni.
    Ezek jutottak most eszembe, mert minden blogbejegyzés( másoké) a saját életemre vetítődik vissza,elgondolkoztat. Én most éppen ezen gondolkoztam.

    VálaszTörlés
  3. A szándék volt a lényeg, hogy valamit adni akart NEKED. Majd megbeszélitek.

    A matek miatt akartam megjegyzést küldeni: átváltásokat tanulni 7 évesen (elsőben???) elég korainak tartom és biztos vagyok abban, hogy mi később tanultuk. De ha már ezt kell, hát ezt.
    Keress egy mérőszalagot (egy szabó szalag is jó), és mérjetek le mindent a lakásban. Centiméterben, milliméterben, méterben, mindent, amiben logikus. Így a gyerek sokkal jobban fogja érteni, hogy mi micsoda és mire használhatja ezt a tudást.
    Mérjétek le a kezeteket is, hogy milyen vastag az ujjatok, mekkora egy arasz, milyen széles a tenyeretek, ilyesmi. Ez arra is jó, hogy megtanul majd saccolni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése