Hát én már csak ilyen

ajánlgatós vagyok (van ilyen szó??? elég hülyén néz ki leírva.) Ezt a könyvet még nem olvastam, megmondom őszintén először csak forgattam a kezemben megvegyem e?? Elég baja van az embernek és akkor egy ilyen könyv...de pár mondat után kiváncsi lettem. Szóval még nem olvastam, tartogatom, de eljön majd az ideje ennek is.



És amiről szól:


Az erős, energikus, de már nem fiatal férfi megtudja, hogy daganatos betegségben szenved, és nem sejtheti, hogy mi vár rá és mennyi ideje van még hátra. Más az ő helyében összeroppanna, feladná a reményt, leszámolna az életével, Felix azonban férfi a talpán, és férfias bátorságról tesz tanúbizonyságot elbűvölő egyéniségű felesége, Rina is. Elhatározzák, hogy fityiszt mutatnak a kaszásnak, és siránkozás helyett nekilátnak, hogy megvalósítsák fiatalkori álmukat. Vásárolnak egy jól felszerelt vitorláshajót, és a messzi Ausztráliából a Földközi-tengerre teszik át a támaszpontjukat, amolyan tengerjáró-vándorcigány életmódot alakítva ki maguknak. Egyetlen céljuk van: élvezni a mindennapokat, a csendes szépségeket, a testi-lelki örömöket, s igyekeznek nem gondolni arra, hogy vajon meddig tehetik még, melyik napon kopogtat az ajtajukon a végzet. És ha a betegség ismét felüti a fejét – mert ez is megtörténik –, akkor is csak azon jár az eszük, hogy mikor lesznek úrrá rajta, mikor térhetnek vissza szeretett hajójuk fedélzetére, a hullámok hátára.
Ez a gyönyörű és megrendítő könyv valójában nem arról szól, ami a tulajdonképpeni témája: a mediterrán tájakról, a régi civilizációk emlékeiről, és még csak nem is a két főszereplővel megesett, szép számú kalandról, a viszontagságokról, a viharokról, a tenger veszélyeiről. Sokkal inkább a létezés ajándékairól, amelyeket nekik, a halál torkában álló bátor és büszke emberpárnak szórnak két kézzel az istenek. És ők méltók erre a hasonlíthatatlan kegyre, nem hajlandók megtörni, kilenc felejthetetlen nyáron át dacolnak a fátummal, amely persze lesújt végül, de legyőzni nem képes őket, mert ezek az emberek tudnak valamit, amit a vak és ostoba sors sem felfogni, sem megváltoztatni nem képes. Azt, hogy az élet mindig és mindenen felülkerekedik.

Megjegyzések

  1. Mindig megtalálod az ilyen könyveket.:-)

    VálaszTörlés
  2. Szia, ilyen "korán" reggel. Érzékem van hozzá ezek szerint.:):)

    VálaszTörlés
  3. Hú, ez jó lehet. Lesz időm, elolvasom! Kiváncsi vagyok a végére, gondolom a férj meghal, de az asszony hogyan él tovább? Mit kezd az egyedüllétével? Emlékeibe menekül? Hogyan dolgozza fel, hogy az együtt töltött évek lezárultak, és azoknak a csodás időknek vége? Nem lesz ebből depresszió?
    Csak már lenne időm, annyi olvasási restanciám van!

    VálaszTörlés
  4. Ha ilyen sok könyvet ajánlasz akkor betellik az a polcom ahol a nem olvasott könyveim vannak:) most nem sok idöm van könyvet olvasni mert megy az eladás és a tervezgetés és ilyen zaklatott állapotba nem is tudok koncentrálni egy jó könyvre

    VálaszTörlés
  5. Csak "ajánlgassál" minél többet, hálásak vagyunk érte. Az olvasásra meg remélhetőleg sikerül időt keríteni, legkésőbb télen :-)))

    VálaszTörlés
  6. Köszi, majd körülnézek még a polcon:) Hát nekem is inkább a tél....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése