Tegnap és ma

Tegnap megvolt az évzáró, ami kicsit csalódás volt nekem. Tulajdonképpen egész délután ezen rágtam magam na. Szóval a szöveges értékelés szerintem arra jó, hogy egy szülő ne tudja eldönteni, hogy az ő gyereke az most jól vagy rosszul vagy hogy a francba teljesített. Én azt látom a gyerekemen, hogy van sok barátja, szeret iskolába járni, nem panaszkodik éli a mindennapokat. Erre baromira nem értem mindjárt az elején magatartásnál, hogy most milyen az én gyerekem. Mert hogy:
Pl.
Magatartás:A felnőttekkel mindig illemtudóan viselkedik. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. Gyakran kerül konfliktusba társaival. ??? Szeret, tud együtt játszani társaival. Ez most nem ellentmondásos kicsit?? Én a konfliktust úgy értelmezem, hogy megvédi magát ha bántják, nem hagyja magát, kiáll a dolgaiért, az igazáért...Amúgy egy darabig hallgattam, amikor mesélte, hogy az egyik kisfiú akar lenni a főnök az osztályban és először csak azt mondtam a gyereknek, hogy kerülje ki, ne foglalkozzon vele. Aztán amikor sokadszor mondta, hogy a G. ilyen meg olyan, és másokat is piszkál akkor azt javasoltam, hogy ne hagyja magát, ha kell akkor határozottan küldje el a melegebb éghajlatra. ( Na jó ilyet nem mondtam, de arra kértem, hogy álljon a sarkára ) Szóval remélem a konfliktus ebből adódott, akkor viszont nem bánom. Viszont baromi szarul esett egy ilyen indítás.

A szorgalom: önállóan dolgozik, végrehajtja az utasításokat. Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan. Az órákon néha lemarad.

A többi tantárgyból minden 100%, dícséret olvasásból (hiába, anyja fia:) ) Rajzból, énekből, technikából kiemelkedő, dícséret. (ebben meg apja fia )
Matematika, magyar nyelv és irodalom, környezet is mind, mind csupa 100%, csak jók vannak írva. Itt ott beszúszik egy egy "néha". pl. diktáláskor néha hibádzik. Eleve nem értem, hogy első osztályban miért kell diktálásos dolgozatot íratni, mikor van akinek maga a betű tanulás is nehezen megy, de biztos én vagyok lemaradva fényévnyire, hát legyen.

Szóval összességében a bizonyítvány szerintem nagyon jó lett, csak az indítás miatt keserű a szám íze, meg az odabiggyesztett két darab "néha" szó miatt nem lett jeles az egész. Szóval tegnap ettől kicsit lelombozódtam, de majd jövőre megmutatjuk..Ja, hogy miért voltam letörve emiatt?? Mert hülye vagyok, mert annyira vártam azt a hülye oklevelet. Aminek tulajdonképpen szerintem nincs jelentősége, de még is. Én általános iskolában minden bizonyítványosztáskor kaptam és így visszagondolva biztos baromi jólesett anyáméknak. Még ha engem akkor nem is érdekelt, csak az, hogy végre nem kell suliba menni két hónapig. Így is büszke vagyok a kiskorúra, mert én azt hittem, majd nehezebben veszi az akadályokat, közben meg olyan könnyedén vesz mindent, hogy tanulhatnék a saját gyerekemtől. Szóval büszke vagyok és ez a lényeg.

Suli után bolt és ahogy terveztem meggybefőtt elrakás. Tegnap csak 8 üveggel, igy összesen már 16 üveg van, de ma megint 8 üveggel rakok el és aztán jöhet a lekvár. Este még levágtam a füvet, nem bírtam ki, hogy ne tegyem meg, mert ha már 10cm akkor nekem az már szúrja a szemem. Na jó, lehet 15cm. Szóval ma a befőttezés és lekvár van hátra, aztán remélem pihenés is, meg olvasás.

Délután valószínűleg fagyizni megyünk, aztán majd meglátjuk. Igértem ugrálást a trambulinon, tegnap ez elmaradt.

Megjegyzések

  1. Gratulálok a 100%-okhoz. Ahhoz is, hogy becsúszott egy-két "néha". Számomra ez azt jelenti, hogy a gyerek nem gép.:-)Éli az életét. Gyerekeknél úgy van, hogy szeret is játszani( hiszen tudod), utána rendezi a felmerülő konfliktusokat, utána újra szeret velük játszani.Szerencsére nem tartja a haragot, és tudja élvezni a játékot.
    A háziasszonynak is gratulálok, mert ügyes!:-)
    100%-ot adok befőtt elrakásból neked.

    VálaszTörlés
  2. Köszi.:) Az ilyen szókimondó írásaidat is!! Mert ma reggel ismét megnéztem a bizit és én is úgy gondolom, ahogy te most jól leírtad. Már nem érdekel a magatartásról írt "rossz". Gyerekek összevesznek és kibékülnek, nagy "örökharag" dolgok vannak, aztán másnap már újra barátok. Azt hiszem kicsit elszállt az agyam, hogy az első mondat az volt, hogy konfliktusba kerül társaival. Tulajdonképpen a tanulásban az élen van, ez a lényeg. Azt pedig, hogy milyen felnőtt válik belőle szerintem nagy részében a szülőn múlik. És nem mindig az élenjárókból lesznek a valós életben is az éllovasok.

    VálaszTörlés
  3. Tanulja csak a konfliktuskezelést az a gyerek!
    :-) Erre jó az óvoda, iskola, közösség... Van aki "főnök" akar lenni, van aki nem hagyja, és megy a versengés. Felkészítés az életre...:-)Földbedöngölik, felemelik egymást.
    Eszembe jutott, hogy hányszor hallottam, olvastam olyan történetet, hogy a szülő ment rendezni a gyerekek összeveszését, megvédeni a gyereket a konfliktusa után.
    Mit lát, mire odaér? Már nem is emlékeznek a harcukra, és teljes egyetértésben játszanak.
    Egyetértek teljes mértékben a megjegyzéseddel. Az iskolának is megvan a feladata, szülőnek is.Tanárok sem szentek( de nem ám!), és de nehéz megfogalmazni, mikor a gyerek ilyen is, olyan is. Akkor jön a " néha", és azt ezt szolgáló rokonértelmű szavak.
    Gyerek meg ne legyen nagyon burokban soha, harcoljon, veszekedjen, játsszon, tanuljon... Mert ha nem lesz burok bajban lesz.
    Nem " rossz" a magatartás. Meg egyébként is mi a jó? Ha elül a fenekén? Na, azt neeee!:-)))
    Jól megaszontam:-), amit te is tudsz!
    Szép, tartalmas napot a szünetes csemetével!
    Engem is egyszer táskájával püfölt egy fiú még 5.osztályban. Tulajdonképpen tetszettünk egymásnak. Anyu ment is rendezni az ügyet, de aztán megegyeztek a szülők, hogy Évike is megéri a pénzét!:-)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Anyuka::)) Hidd el, a gyerek akkor jó, ha nem tökéletes:) Az én kislányom pl. egész általánosban jó négyes (néha 3-as is) volt, oklevelet soha nem kapott, a gimiben sem tündökölt..(tudnék mesélni::)) Voltak általánosban olyan osztálytársai, akik MINDIG MINDENBEN tökéletesek voltak, állandó kitűnőek, tele oklevelekkel, anyukáik folyton az osztályfőnök nyakán lógtak és permanensen nyaltak. És mit hoz az élet? Az ő gyerekeik gimnázium végére "megtörtek", volt akit ki is vett a nyalós anyuka, mert nem bírta a begye, hogy a lánya finoman szólva is lecsúszott a ranglistáról, volt aki külföldre szaladt dolgozni, az a lány pedig, akit apja kizárólag (!!) jogi egyetemre szánt, most Pesten igyekszik behozni az elveszett kamaszéveit, persze nem jár a jogra. Az én kislányom pedig, akit soha nem presszionáltunk semmire, és még a hármasért is megdicsértük, most negyedéves a jogon (ahová a másik lánynak kellett volna járnia), a vizsgáit szinte kivétel nélkül 4-esre vagy 5-ösre abszolválja, eddig az összes szigorlata kitűnő lett. Pedig nekünk most sincsenek "elvárásaink", csak igyekszünk simán elfogadni olyannak, amilyen, és szeretjük-biztatjuk:) De ha most nem jogi pályára készülne, hanem pl.: varrónőnek tanulna vagy akként dolgozna, mi akkor is ugyanúgy szeretnénk és büszkék lennénk rá, számunkra a lényeg, hogy szeresse, amit csinál, és jól érezze magát a bőrében.
    Az általam nagyra becsült és tisztelt Ranschburg Jenőtől és Vekerdi Tamástól sokat olvastam ebben a témában (is).
    Szerintem a kisfiad nagyon jó úton halad, remélem sok örömmel fog iskolába járni továbbra is! És igenis legyen konfliktus, és néha rossz jegy, meg nem baj, ha nincs oklevél, ha tudja, hogy a szülei szeretik és támogatják, minden akadályt le fog tudni győzni az életben!!

    VálaszTörlés
  5. Szókimondó írás? Lehet, hogy ez a jó szó rá.Szeretem az egyértelműséget, és remélem nem bántó. Azt nagyon nem szeretném.
    Egyébként meg minek köntörfalazni, ugye? Macska, forró kása, meg a kerülgetés esete. Minek?:-)
    Megbeszéljük, ki mit hogy lát, és mindig szerencsére nem is bólogatunk.Én élvezem a veled való beszélgetést!

    VálaszTörlés
  6. Köszi csajok a megjegyzéseket.:) Én is úgy gondolom, ahogy írtátok, ma reggel elővettem azt a bizit és már nem is érdekel, hogy mit van a magatartásban. Amúgy pedig a mondatok mindenkinek mást jelentenek nem de? Lehet a tanárnőnek azt jelenti, hogy társaival konfliktusba kerül és mint írtam én ezt úgy veszem, hogy kiáll magáért, életre való gyerek. Szóval már nem is fáj.:) Sokkal többet ér nekem, hogy ha segítséget kérek megcsinálja nekem. Még reggelit is készít, mikor olyan napja van. :) Vekerdi és Ranschburg nekem is nagy kedvenceim! Nagyon szeretem ahogy egy egy dologról, gyerekről írnak, illetve sajnos már csak írt R.J.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése