Ugrás a fő tartalomra

A hétvége

nyugisan telik. Olvad a hó, jobb ha nem nézek ki az ablakon, mert az én takarítás mániás lelkemnek nem nagyon tetszik az, amit kint látok. Rettenet sár és víz mindenhol. A kutyus meg csak hordja, hordja fel a teraszra, hiába csutakolom le, fél óra múlva úgy is koszos lesz ismét. Nem a kutya (az is) a terasz. Tegnap azért kint voltam, próbáltam kicsit összetakarítani amit össze lehet. Mit láttam?? Jönnek ki a terasz elé ültetett tulipánok sorban a földből. Kint vannak a pici levelek és csak nőnek, nőnek. Nem tudom mi lelte őket, hiszen még január közepe sincs, mi lesz így velük?? Szeretném azt hinni, hogy ők tudnak valamit, érzik hogy jön a jó idő, hogy nem lesz több hó és fagy....halvány remény van erre, de még is én úgy örülnék. Gondolom a karácsonyi tavasz miatt van még is, de nem bánnám, ha ők megéreztek volna már valamit....

Nem sok mindent kellett ezen kívül csinálni, pénteken előbb érünk haza így volt időm rendbe tenni a lakást, kimosni a szennyest. Főztem zöldbabfőzeléket, sütöttem fasírtot, Kiskorúnak sült krumplit is csináltam. 
Ma csak sütök, ch csökkentett pogácsát és ch csökkentett, cukormentes gyümölcspiskótát. A receptet a másik blogon ITT találjátok. Képet azonban rakok ide is fel róluk:

a pogácsa, amit végül virágos kiszúróval szaggattam :) és 2016-ban banyek, elfelejtettem dátumot állítani :P
az eredmény, 2016-ban szintén :D

ribizlis, DW lisztes süti (a dátumot már meg sem említem)
és kész

A késői ebéd egy kis házi sült kolbász lesz, párolt lila káposztával. Nem kell nagy dolgokon törni a fejem, tegnapról még maradt főzelék. 

Azt hiszem a mai program ennyi lesz. Pihenés, pihenés, pihenés. Mire befejeztem az írást, még a nap is kisütött, úgy hogy most kitárom mindenhol az ablakot, hogy bejöjjön egy kis finom friss levegő. :)





Megjegyzések

  1. Ahhh, azok a sütik! Még a végén én is csinálok valamit. ;-)

    VálaszTörlés
  2. Szeretek olvasni a napjaidról!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…