Ugrás a fő tartalomra

Szépen besokalltunk

így a mai estére. Azt hiszem a gyereknek - és nekem is - már tényleg nem sok ereje és kedve van az iskolához a tanuláshoz. Kicsit túl is vállalta magát, érzem én. 
Ma reggel matekból dolgozat, 9 szabályt kellett leírni. A mi matektanárunk nem olyan ám, hogy elmondhatod a saját szavaiddal a lényeget, a szabály az szabály szóról szóra tudni kell, ha nem akkor egyes. Aztán irodalomból és nyelvtanból is írtak dolgozatot. Holnap az első két órán angolból írásbeli és szóbeli vizsga. Vasárnap lesz az egyéni országos töri verseny. És itt borult ki a bili. Mert hogy ma kapott egy 30 kérdésből álló lapot, amit holnapra meg kell csinálni. Gyakorlásképpen. Minden kérdéshez tartozik 4 válasz lehetőség. Van ahol csak egy a jó, van ahol kettő, három. Ez még hagyján, de olyanok is, hogy nekem is égnek állt tőle a hajam és persze nem tudtam a választ rá. Egyébként még a felére sem.  És egyébként szerintem sok kérdés nem is hatodik osztályos anyag. Csak egy a sokból pl:

" Én............ Magyarország igen dicsőséges királya(....) szükségesnek tartottam, hogy minden, felségem jelenlétében elintézett dolgot az írás tanúbizonyságával erősítsünk meg."

Kérdés: A fent kiemelt szövegrészben melyik királyunk neve hiányzik a forrásból? 

És persze fel van sorolva négy király, amit most nem írok le. Igen, aha de jó. :/ Hát nem tudom melyik gyerek az, aki ezt kapásból tudja. Az enyém nem tudta. Interneteztünk és jól el is fáradtunk így estére. Jövő héten matek kompetencia. Anyák napja. Dolgozat hegyek, természetesen év végére hagyva a zömét. :( Elfáradtunk. Összevesztünk éppen, mert nyüszög ő is, meg én is. Neki sok ez, nekem meg még ezer dolgom volt és van még pont ma. És akkor még vissza van kb. a fele az egésznek. Most éppen 10 percet pihenünk, aztán megint hozzálátunk. Talán este kilencre végzünk is, amivel tudunk. Legyen már tanév vége!!!

Megjegyzések

  1. Amikor nagyobb gyerekek iskolai terheiről olvasok, mindig elborzadok és arra gondolok, hogy felköthetjük a gatyát. Én meg azt hittem, hogy így az év végefelé már lazíthatnak kicsit... Kitartás nektek! (És én sem tudtam volna ezt a választ sem...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, ne igy legyen nálatok! Egyébként ez az év végi hajrá én úgy emlékszem, hogy nálunk is volt, akkor írtuk a legtöbb dolgozatot, témazárót. Sose tudtam megfejteni, hogy ez mire jó? A gyerekek zöme ilyenkor már egyáltalán nem tud koncentrálni, odafigyelni, fáradtak, nyűgösek. Jön a nyár, a jó idő, nem tudnak ülni a fenekükön, ha most még olyan meleg is lenne, mint szokott az csak a ráadás lenne.

      Törlés
  2. Utálom az iskolát és úgy látszik annyira, hogy el is felejtkeztünk a hétvégén ( kirándulás közben) a kompetenciákról, így a gyerekem megírta az angolt állítólag szarul... nem érdekel. Amúgy is negyedikbe minek az ilyesmi?

    VálaszTörlés
  3. Így, hogy nem lehet követni a friss posztod megjelenését, elég becsapós, hogy tegnap este még a könyves hétfőt láttam, és tisztára elfelejtettem, hogy a blogodban megnézzem az újakat. De ma kitalálok rá egy jobb módszert, hogy hamarabb megjelenjenek, remélem sikerül.

    Egyébként, nagyon irigylem az ezermester férjed, mert az enyém egy szöget sem tud beverni, de ezt szó szerint így van. Ő nagyon jól elvan a számítógéppel, és a tévével, meg az úton-útfélen való nagy dumálásokkal a haverokkal, szomszédokkal, Kiváló lelki szemetesláda az öregasszonyoknak, és persze ők meg cserébe kiszedik belőle a családi titkokat. Tegnap is odavoltam egy lézeres szőrtelenítési kezelésen, és hiába kötöttem a lelkére, hogy egy szót sem róla, senkinek, hát nem bírta megállni, kiszedték belőle.

    A gyerekkel való tanuláskor ajánlom szintén a citromfű teát inni mindkettőtöknek, mert nem csak nyugtat, hanem helyrehozza az jó idegingerület átvitelt, tehát kitűnően működik majd az agyatok, ha elfáradnátok :)

    VálaszTörlés
  4. Bocsánat, az előbbi én voltam, de másik böngészővel.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…