Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2016

Minden

elrendezve. A lakást tisztán hagyjuk magára, délelőtt gyorsan kitakarítottam és a hűtőben lapuló dolgokból olyan ebédet főztem, hogy minden romlandó dolog elfogyjon itthon. Csináltam egy gyors lecsót a maradék paprikából és paradicsomból, rántottam ki cukkinit ebédre. Nem viszünk semmit, kivéve házi lekvárt a reggelikhez. Majd ott a szokásos nagyobb boltban bevásárolunk. Amúgy van egy aranyos kis bolt is a nyaralóhoz közel, oda szoktam járni a fiúknak péksüteményért, Cserpes joghurtért, friss gyümölcsért a reggelihez. Amíg ők alszanak én sétálok egyet. Nagy a választék, szeretem. A jégakkuk a hűtőben pihennek, várva az indulást. Az összes benti virág meglocsolva, este majd a kintieket is elrendezzük. Még kimosok egy adag ruhát, ami estig meg is szárad és kész. A nyaraláshoz minden bepakolva a kocsiba. A pihenést ezennel hivatalosan is megnyitom. Este még szurkolunk a magyar válogatottnak. Magával ragadott az fociláz. :) Itt pedig 1 hétig....

 Nyaralni mentünk.....

Saturday's smile #03

Késői villás reggeliSemmi megerőltető munka mára Egész napos medencézés és napozás OlvasásJégkrém reggeltől estig sok sok tejszínhabbal és frissen szedett málnával a tetejénA nyár első fügéjeVirágzó hibiszkusz, szerelemvirág :) Frissen mosott illatos függönyök az egész lakásbanEgész nap ilyen vagyok/leszek már érzem:




Napi hírmondó

A britek meglépték amire senki? sem számított. :/  Olvasom a híreket, hogy olyan mondatok röpködnek ott, hogy itt a szabadság és a függetlenség. Hát nem tudom. Nekem az nem lenne már szabadság, hogy ismét lenne országhatár, hogy nem érkeznének esetleg azok a megszokott áruk az országba, amelyek eddig igen, hogy megint kelleni fog az útlevél, hogy nincs szabad munkaerő piac, hogy a gyerekem ne menjen el máshova csak úgy tanulni...nem tudom rengeteg dolgot fel lehetne még sorolni. Kiváncsi vagyok a folytatásra csak valahogy nem tudok pozitív lenni ebben a dologban. 
Más.
Ma dolgozom utoljára, hétfőn már nyaralás! Valahogy most nem érzem, hogy várnám de majd persze biztos lesz olyanom, ha ott leszünk. Hétvégén bepakolunk a kocsiba - remélem a családom nem gondolja azt, mint minden évben, hogy megint a fél házat kell vinnünk - és hétfőn reggel indulunk is. Nekem a legfontosabb az olvasóm és a futós cuccom. Utóbbi főleg, mert a Balaton partján akarok visszakattanni a futásra végleg. Most …

Oxfordi ház az 1820-as évekből, felújítva

Legújabb szerelem

Na ez most jó becsapós cím volt tudom, de nem tudtam kihagyni bocsi. Tegnap ugyan is kaptam ajándékba a férjemtől egy ilyet:

Nagyon régóta szerettem volna azt hiszem már két éve gyűjtögettem rá a Tescos pontokat is akkor ott volt valami ilyenre gyűjtögetős akármi, aztán még is csak lemondtam róla. Tegnap reggel korán úgy mentem el a boltba, hogy megnézem és egy életem egy halálom megveszem magamnak. Aztán eszembe jutott, hogy nyaralás, meg gyerek szülinapja itt a nyakunkon és inkább elhessegettem. A férjem napközben hívott, hogy na mi a helyzet, volt még a boltban? (már előző naptól lehetett kapni) Mondtam volt, de még is úgy döntöttem, hogy elodázom elvégre tavaly nyáron vettük a mindent tudó sütőt és abban is lehet grillezni, meg azokat a dolgokat amiket szeretnék, úgy döntöttem maradok annál.
Délután pedig mire hazaértem ott várt a terasz asztalán a dobozban. :) 
Szóval most tuti egy darabig előtérbe kerülnek a grill zöldségek és a húsok és az egésznek azért örülök nagyon, mert r…

Könyveshétfő

Jane Austen 1806 augusztusában Derbyshire dombos vidékén élvezi a nyarat édesanyjával, nővérével, Cassandrával és kuzinjával, Mr. Cooperrel, mígnem egy felhőtlennek induló napon egy szőke hajú, szép arcú fiatalember holttestére bukkan a Miller's Dale-völgy feletti domboldalban.
Nem sokkal később még nagyobb lesz a döbbenete, amikor megtudja, hogy a halott nem is férfi, hanem egy fiatal szolgáló, aki ura, Mr. Charles Danforth ruháját viselte, amikor meggyilkolták. Tess Arnold Penfolds Hall gyógynövényes kamrájáért volt felelős éveken keresztül, míg egy nap indiszkrét viselkedés miatt el nem bocsátották. Vajon egy, a völgyben szabadon kóborló, háborodott elméjű ember végzett vele, vagy útjában állt valakinek, és ezért kellett meghalnia?
Éles elméje és a bajt mindig kiszagoló orra most is nagy veszélybe sodorja Jane Austent – hiszen a gyilkos fényes nappal ugyanúgy lecsaphat, ahogyan azt az éj leple alatt tette.

Nyugisan telnek

a napjaink. Olyan jó. Tényleg, mióta vége a sulinak mintha lelassult volna minden. Délután, mikor a munka végre véget ér elég idő van kint lenni a kertben. Ahogy hazaérek egy friss kávé után már a medencében vagyunk, aztán kicsit kiülök a nagy diófa alá olvasgatni. Csak utána nézek körül a lakásban, hogy kell e valamit csinálni.  A mindennapos korai vacsoráink általában könnyűek. Legalább is igyekszem már kerülni a "sűrűbb" ételeket. Mostanában sokszor van hal az asztalon. Nem is értem miért ettük ezt régebben ritkán? Amit szinte minden másnap kell csinálnom az a krémes málna leves. Nagyon finom. Egy jó nagy tálat tele szedünk málnával és kétszer akkora fazékba teszem annyi vízzel, amennyi ellepi. Villával összetöröm a málnaszemeket egy kicsit. Reszelt citromhéjat, citrom levét, vaníliát és xilitet teszek hozzá, felforralom. Amikor ez meg van, akkor lehúzom és egy zacskónyi vaníliás pudingot két deci tejszínnel elkeverek, majd teszek hozzá pár kanálnyit a forró levesből és …

A nyárban az is

jó, hogy halál nyugalomban lehet reggelente készülődni. Plusz kap az ember minimum fél óra csendet. Időben nem nagyon alszom tovább, megszoktam, hogy sulis időszakban korán kelek, így most is csupán fél órával később kelek fel. De mi az a fél óra! Boldogság. :) Csend van, nyugis kávé ivás, komótos zuhanyozás, készülődés. Reggel el lehet intézni dolgokat, apróbb bevásárlás, futás, kinek mi. A kocsiban nem nyafog senki, hogy "meddig kell még iskolába menni?" "miért kell megint dolgozatot írni"? "mikor lesz már hétvége?" Ja, de ! Ezt az utóbbit én mondom ki elég hangosan, minden nap :D  Ilyenkor nyári szünetben még a reggeli illatok is mások, a reggeli madárcsicsergés is másképp szól. Sokkal inkább a magaménak érzem. Egyedül az enyém.  Ha akarok akkor előbb indulok, lassabban vezetek, nézem a szántóföldeken a zöldet az itt ott előbukkanó pipacsokat, mezei virágokat. Már nyitáskor ott vagyok a boltnál, sokáig nézelődhetek, válogathatok a frissen kirakott ár…

Már csak két nap

és VÉGRE VÉGE az iskolának. Igen, nagybetűvel. Alig vártam, hogy vége legyen a sok tanulásnak a napi felkészülésnek és egyáltalán ennek az évnek. Elfáradtunk. A gyerek is főleg, én meg már nagyon vártam, hogy igazi nyár legyen neki, pihenéssel, láblógatással, sok alvással, táborokkal, bármivel csak ne az iskolai felkészüléssel. Ma még egy kirándulás és holnap az utolsó nap, délig. 20-án évzáró ami nem fog meglepetést okozni - remélhetőleg - hiszen a jegyek alapján nagyjából én is tudom mire számíthatunk és neki is mondták. Rosszabb nem lesz, egy két tantárgyból négyesről ötösre javított. Hozzáteszem szinte nem többet tanulva, ebből is látszik, hogy van benne elég ész csak időnként jobban kellene használni. :) Mindegy, elégedettek lehetünk. 
Hétvégén állítólag már itt lesz a kánikula! Nem bánom, legyen is elvégre már Június közepe van. Mikor legyen, ha nem most? Igazán vége lehetne a sok esőnek. 
Nagy dolgok nem történnek, végre készen van teljesen a kerítésünk, kapunk. A kerti tó vár…

Na jó, meg kell

tanulnom varrni. Most már biztos és gépem is van hozzá. Ezért:





Használt ruha boltokból (turkáló) vásárolt ruhákat alakít és szab át a saját ízlésére, méretére. Amellett, hogy olcsó is, tuti nem jönne velem szembe az utcán. Előkapom a varrógépem a hétvégén, úgy is van vele bőven tervem.

Könyveshétfő

MINDEN PÁRIZSBAN KEZDŐDÖTT…
Az Eiffel-torony tetején fiatal pár áll, a fiú izgatottan markolássza a titokban magával hozott jegygyűrűt. Mi lesz, ha a barátnője elutasítja? És ha igent mond, hogyan tovább? Amikor elhangzik a válasz – a turisták elragadtatott éljenzése közepette –, minden megváltozik, méghozzá nem csupán a boldog pár, hanem az őket hazaváró családtagjaik és barátaik számára is.
Leila csúnyán összetört szívét ápolgatja, mióta a férje egy nap fogta magát, és elhagyta, de most eltökéli, hogy a menyasszony kedvéért jó képet vág az eljegyzéshez. Vonnie, a kivételes tehetségű tortamester fiatal özvegyként épp csak mostanában mer ismét a szerelemre gondolni – ám valaki mintha akadályt próbálna gördíteni elé. Grace pedig, az elvált igazgatónő azon veszi észre magát, hogy fia közelgő esküvője kapcsán a szokottnál több időt tölt volt férjével. Hosszú évek óta külön élnek ugyan, de talán elképzelhető, hogy annak idején hibát követett el?
Ahogy az életük eseményei ö…

Saturday's smile #02

Pár dolog, aminek a mai napon örülni lehet. :)









Olyan jó, hogy az ember

megtudja örökíteni képeken az előrehaladásokat az életében. Meg az is, hogy neten meglehet találni régi  dolgokat, különben képes elhinni, hogy egy helyben toporog, hogy minden csak állóvíz. Persze nem az, de időnként kívülről rácsodálkozni történésekre az nagyon jó. Hogy miért írom ezt? Mert ma a google térképén láttam a négy évvel ezelőtti állapotot a házról és a kertről. 
ITT

És aztán kerestem hozzá képeket, amelyeken látszanak a változások.

















Így állunk most

Ugyan még nem teljesen kész, mert hiányoznak az oszlopok tetejéről a fedlapok és az egész burkolása, de azért megmutatom meddig jutottunk.
Előtte utána képek.




 Hát így. Szombaton folytatjuk, jönnek az elektromos részt bekötni, programozni. Aztán végre nekiállhatok kint a kertnek! Nem lesz útban semmi sóder, építőanyag, deszka. :)