Ugrás a fő tartalomra

Minden

elrendezve. A lakást tisztán hagyjuk magára, délelőtt gyorsan kitakarítottam és a hűtőben lapuló dolgokból olyan ebédet főztem, hogy minden romlandó dolog elfogyjon itthon. Csináltam egy gyors lecsót a maradék paprikából és paradicsomból, rántottam ki cukkinit ebédre. Nem viszünk semmit, kivéve házi lekvárt a reggelikhez. Majd ott a szokásos nagyobb boltban bevásárolunk. Amúgy van egy aranyos kis bolt is a nyaralóhoz közel, oda szoktam járni a fiúknak péksüteményért, Cserpes joghurtért, friss gyümölcsért a reggelihez. Amíg ők alszanak én sétálok egyet. Nagy a választék, szeretem. A jégakkuk a hűtőben pihennek, várva az indulást. Az összes benti virág meglocsolva, este majd a kintieket is elrendezzük. Még kimosok egy adag ruhát, ami estig meg is szárad és kész.
A nyaraláshoz minden bepakolva a kocsiba. A pihenést ezennel hivatalosan is megnyitom. Este még szurkolunk a magyar válogatottnak. Magával ragadott az fociláz. :) Itt pedig 1 hétig....


 Nyaralni mentünk.....


Megjegyzések

  1. Érezzétek magatokat nagyon jól! jó pihenést, kikapcsolódást, lazulást! élvezzétek a nyár minden örömét :)

    VálaszTörlés
  2. Kellemes kikapcsolódást kívánok!

    VálaszTörlés
  3. nagyon jóm nyaralást kívánok, töltődjetek, élvezzétek az együttlétet, és a nyarat,


    (várunk vissza azért)

    VálaszTörlés
  4. Az iskolában azt tanítják, hogy ne reklámozzuk a betörőknek, hogy 1 hétig szabad a pálya.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Nos, nyilván hiányoztam akkor;) Viszont mióta itt élünk mi nyitott ajtónál alszunk, és még akkor is, ha a férjem külföldön dolgozik. Ugyan ezt még nem reklámoztam, de riasztó van a lakásban (most már remélem ezt is elolvasta a betörő :D ) és az elektromos kapunk is kész, valamint polgárőrség működik a faluban 11 éve. Hát ha így is kihasználja a helyzetet még mindig ott a lakásbiztosításunk, amit minden évben átnézetek és felülvizsgáltatom, úgy hogy ha betörnek remélem valamennyit majd visszakapok az értékekből, ami eltűnik. Ha nem akkor ott egye a fene, majd lesz másik, végül is azok csak tárgyak :) Azt mondják a szerencsétlenség ott történik, ahova bevonzzák, így én nem félek. :)

      Törlés
  5. A jókívánságokat is köszönöm. :)

    VálaszTörlés
  6. Ez az utolsó elõtti pár sor a betörésrõl nálam mindent visz!��Köszönöm!Hozzánk már törtek be,szorongtam,féltem is miatta évekig,pedig semmi értelme!Az igazsàg az,amit te leírtàl itt!!Jó pihenést nektek,vàrlak vissza! Zé

    VálaszTörlés
  7. Érezzétek magatokat jól! :-)

    VálaszTörlés
  8. Jó pihenést, és szép időt! :)

    VálaszTörlés
  9. Nos, Kedves Kovtama!
    Nem a te idődben tanították az iskolában. De kérdezd meg a gyermekedtől, hogy hallott-e a troll, mém, cyberbulling, sexting, grooming kifejezésekről, a médiatartalmak megosztásának veszélyeiről az iskolában. Ha nem, akkor a nyilván még hallani fog. Hogyan kell elhárítani a verbális agressziót, hogyan működik a magánszféra védelme, hogyan ne váljunk virtuális céltáblává,a bűnözés áldozataivá. Bár, aki blogot ír nyilván tájékozott a témában és nem teszi ki magát és a családját ilyen veszélynek.
    Tévedés ne essék, én nem azt írtam, hogy állandóan félj a betöréstől. Csak arra hívtam fel a figyelmed, hogy ne ossz meg annyi személyes adatot, amivel esetleg visszaélnek. De látom bebiztosítottad magad: riasztó, polgárőrség, elektromos kapu(?). Nyilván túléljük, ha a hívatlan vendég meglátogat, de a legemlékezetesebb képeinket elviszi a laptopon, a legjobban szívünkhöz nőtt, a legszemélyesebb tárgyainkat pedig nem tudja a biztosító pótolni.
    Egy jó tanácsban nem kell feltétlenül rosszindulatot keresni. Ettől függetlenül én is jó pihenést kívánok Neked! Azért az ajtókat bezártad, ugye!?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…