Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2016

A nap fotója

számomra ez.


Ez a hét kicsit

sűrű lesz, mert ugye most ment a gyerek táborba. Ez nem ott alvós, hanem reggel viszem, délután meg hozom. Belekóstolnak a programozás, video és rajzfilm készítésbe - a töri szak után a második helyen a média szakot fogjuk választani nagy valószínűséggel ha minden marad így -  úgy hogy a délelőttjük tanulással telik - persze lazán -  délután meg játékkal. Gyerek persze tegnap hazafele mondott egy teljesen jogos mondatot, hogy azt mondja: " nem értem miért jó ez neked, hogy ilyen táborba jövök, amikor otthon mindig azt mondod ne üljek annyit a gép előtt, most meg fizetsz ugyan ezért". Na, nem egy elveszett gyerek, ezt eddig is tudtam. :) Hát nagyjából igaza is van, de legalább gyerekek között, társaságban telik az idő, na meg ha tényleg tanul is ott valamit az még jól jöhet neki. Nekem viszont kipurcanás a hét, reggel berohanunk Pécsre, aztán én ugyan ezen az úton vissza Harkányba, majd délután a csúcsforgalomban megint Pécsre és onnan haza. Szóval négyszer járom meg ugyan a…

Könyveshétfő

Emlékezetes nyaralásnak indult.
De szerepelt a tervek között alkalmi románc is?
May, Lara és Clare a legjobb barátnők, akik elkeseredetten vágynak egy kis kikapcsolódásra. A közelmúltban mindhárman nehéz időszakon mentek keresztül, és igazán nagy szükségük van a levegőváltozásra. Tíz napra foglalnak szállást egy luxusszállóban, ám amikor megérkeznek, rádöbbennek, hogy egészen máshol kötöttek ki, mint gondolták. Rossz faluba tévedtek…
Ren Dullemben semmi sem az, aminek látszik. A bájos macskakő és a képeslapra illő házikók közt rejtélyes titok lappang, melyet a falusiak hosszú évek óta őriznek. Miért olyan barátságtalan és gyanakvó mindenki? Miért viselkedik olyan gorombán a nyaralóház tulajdonosa? És miért él olyan kevés nő a faluban?
A különös légkör ellenére a három barátnő úgy dönt, hogy kihozza a helyzetből a lehető legtöbbet. De valóban ilyen pihenésre volt szükségük? Vagy ez a furcsa kis falu és a sok titok életre szóló döntésekre kényszeríti őket?

A kávé után

reggelire mosolygós barackot és hideg sárgadinnyét eszem. Aprólékosan hámozom meg a barackokat a héja olyan puhán és minden macera mentesen csúszik le a gyümölcsről, hogy pár perc alatt végzek velük. Kis kockákra vágom majd a sárgadinnyével is így teszek. Egy mély müzlis tálba rakom az egészet és egy pici kanál mézet csorgatok rájuk, de valóban csak egy picit. Nem azért, mintha bármelyikük is nem lenne elég édes, csak az íz fokozásáért. Az egész tányért még visszarakom a mélyhűtőbe, hűljön még ott együtt vagy tíz percig a társaság, jól érjenek össze az ízek. Amúgy is jólesik majd a jéghideg gyümölcs a hőmérő 31 fokot mutat és még nincs kilenc óra. A mai nap melegebb lesz, mint tegnap volt.

Lassan írom ezt a bejegyzést, közben újabb kávét készítek. Így működöm reggelente, egyet mikor kinyitom a szemem, egyet akkor iszom mikor már valami reggeli féleség is lecsúszik. Nem túl erős a két kávé, leginkább sok tej vagy tejszín van benne. És egy pici tejszínhab, hétvégente.

Az a baj egyébkén…

Reggel fél kilenckor

a gyerek telefonjára ébredni de csuda jó volt. Ja, nem. Aludhattunk volna még tovább, de csörgött tovább és ráadásul tök ismeretlen volt, aki bele sem szólt. :/ Klasszul kezdődött a nap. Ha már így ébredtünk egy kávé után felkentem a hajamra a festéket, tovább már nem halogathatom muszáj pedig utálom én csinálni viszem mindig a fodrászomhoz de most nem jutottam el oda. Itt ülök a fejemen a festékkel várom, hogy leteljen az idő. Ha ez kész lesz megyek ki, beindítom a medence szűrőjét, leszedem a belefulladt darazsakat és ebéd után megyünk ki semmit tenni. 
Az ebéd kicsit változott tegnap óta, mert még sem teljesen azt csinálom amit elterveztem, így sertésszűz lesz, görög salátával és spenótos, rikottás raviolival, amit parmezánnal megszórunk és olíva olajjal meglocsolunk. Hamar kész. A húst sózom, borsozom, jól átpirítom serpenyőben, majd rozmaringgal együtt berakom a 180 fokos sütőbe olyan 8 percre és kész is. Addig a ravioli megfő a salátát meg összedobom. Nagyjából ennyi. Még lehet…

Halálosan

fáradt vagyok. Egész héten füvet nyírtam. Reggel fél hatkor kelek, megszokásból nem is tudnék többet aludni hét közben, mert még a telefon pittyegése előtt felébredek. Aztán dolgozom, utána hazajövök fél órát, egy órát pihenek és megyünk ki a kertbe a gyerekkel. Ő kutyázik, ugrál a trambulinon én meg tolom a szar   fűnyírót sokszor - tegnap is - este kilencig, hogy utolérjem magam. Ma estére már talán így is lesz. Hogy én egész hétvégén lábat fogok lógatni az is biztos! Most már nagyon elfáradtam és ráadásul a fáradtságtól elaludni sem tudok időben, mert érzem, hogy fáj. Biztos voltatok már így, amikor túlhajszoltátok magatokat.  Ma 7-re viszem a kocsimat, olajcsere mindenféle szűrőcsere aztán rohanok dolgozni. Végre hamarabb végzek, úgy hogy korábban érek haza és így több időm lesz az itthoni, kinti munkák befejezésére. (hogy aztán legkésőbb keddtől megint elkezdjem) Nem is tudom miről írjak, mert igazán nem történik semmi, mennek a napok. Nyafogni meg nem akarok. :) Na majd hátha e…

Filmajánló

Jojo Moyes könyveit szeretem. Az első, amit olvastam tőle a Mielőtt megismertelek volt, amiből most filmet készítettek.

 A könyvről:  

"Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki -miután egy motorbalesetben teljesen lebénult- depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait... Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, a…

Hajnali gondolatok

Nem tudom észrevettétek e már, de ha valaki olyan korán reggel kel fel és fekszik le késő este, mint én akkor azt érezheti kint , hogy megyünk ki a nyárból. Nekem legalább is ilyen érzésem van. A reggelek és az esték valahogy hűvösebbek, nedvesek és este olyan fura nyár végi hangulatom van és mintha hamarabb is sötétedne. Persze tudom, hogy ilyenkor már tényleg hamarabb szürkül, de olyan fura az egész. Mintha nem is lenne, lett volna még igazi nyár. A napok gyorsan mennek az ember észre sem veszi és már itt is a hétvége. A nyaraláson kívül meg igazán nem is történik semmi nagyobb említésre méltó, amolyan "eget rengető" dolog. Csak úgy megyünk előre a napokban. Időnként úgy érzem ez a nyár elvesztegetett idő, kihasználatlan vagy valami ilyesmi....



Az egyik legkedvesebb külföldi

blogom Ree Drummond blogja. Ő egy cowboy felesége, Ladd Drumonddé és egy ranchon élnek. Négy gyereket nevelnek.

Véletlenül találkoztak, de első pillantásra szerelem volt az övék. Életének erről a szakaszáról könyvében olvastam.:

A könyv jó volt - már ajánlottam is - nyári olvasmány az ismerkedésről, randikról, pici részletek a helyről, ahol elkezdték közös életüket, de engem leginkább a folytatás érdekelt volna. A mindennapi életük, a vidéki életbe beletanulás - hiszen ő egy városi lány, aki a jogi egyetemre készült, mikor megismerkedett leendő férjével- és minden ami ezzel jár. Szóval én teljesen eltudnám képzelni, ha lenne folytatása könyvnek. (vajon van? vagy tényleg nincs? ) Ezért is örültem annyira, hogy ráakadtam a blogjára - már régen, de még nem írtam róla - és azóta rendszeresen követem őt. Itt lehet olvasni a házuk átépítéséről, a farmról a mindennapjaikról, állatokról, főzésről, gyerekekről. (amikről egy másik könyvben szerettem volna olvasni) Nagyon szórakoztató az egész.…

Aki szeret olvasni

az most ne hagyja ki az Alexandra nyári akcióját, ami augusztus 30-ig tart, ugyan is rengeteg könyvet leáraztak! 70-80%-os akció van sok könyvre, legyen az mese, regény, romantikus, szakács vagy éppen utazásról szóló. A karácsonyi bevásárlást már itt el lehet kezdeni, ugyan is 500Ft-tól már szuper olvasni valót találhat az ember. Én sem bírtam megállni kettőt vettem mert már régóta várom, hogy ebookban is meglegyen, még nem találkoztam vele. Most már ott van az éjjeliszekrényemen az ágyam mellett. :) Ők azok:
Írország, ​​1912…
Egy apró falucska tizennégy szülötte a jobb élet reményében Amerikába indul a Titanic óceánjáró fedélzetén. A tizenhét éves Maggie Murphy számára azonban az utazás keserédes. Bár jövője ismeretlen, új helyen várja, szíve Írországban marad, hátrahagyott kedvesével, Séamusszal. Miután megtörténik a katasztrófa, Maggie egyike annak a kevés harmadosztályú utasnak, akinek sikerül életben maradnia. Egyedül ébredve egy New York-i kórházban, a lány megesküszik, …

Jó arra ébredni

hogy a legtöbb kedvenc blog íróm már megelőzött korán reggel és így friss ropogós "híreket" olvashatok a kávém mellé. Az eső még esik a gyerek még alszik - tegnap is tízkor kelt fel - így van időm nyugiban olvasni és pár sort írni. Ma még sem megyünk moziba, miután férjem szerint inkább nézzük meg a neten a filmet amit akartunk, mert szerinte is az első rész a jó a második már szóra sem érdemes. Helyette beígértem a mekizést, ahova csak ritkán járunk, aztán csak úgy "plázázunk", amit minden szökőévben talán kétszer teszek, mert utálok boltokba mászkálni. Na jó azért a boltok között lesz könyves is meg lakberendezős is, úgy hogy elviselhető lesz. Reménykedem azért, hogy délutánra még kisüt a nap, mert inkább sétálnék egyet a városban. 
Ez a hétvége olyan semmilyenre sikerült sajnos. Semmit érdemlegeset nem csináltam(tunk) se a lakásban, se kint. Nem igazán szeretem a nyári semmittevős napokat, azokat inkább télre halasztanám.  Viszont rendeltem tulipán és nárcisz h…

Ma reggelre idért

az ősz. Hát engem egyáltalán nem zavart a nagyon meleg, na jó picit az irodában, mert ott nincs légkondi és már nagyon nem volt azért jó a napi nyolc óra, de itthon még tök nyugisan elviselhető volt a 24 fok a lakásban. Mire nem jó a 60-80cm-es fal, ugye? Úgy hogy simán kérem vissza a nyarat, állítólag hétfőn már 26 fok is lehet, eső meg szinte már semmi , egyre inkább melegebb lesz ismét.  Tegnap délután lenyirbáltam a maradék füvet, hát kérem 5500nm egy kézi tologatós fűnyíróval 3 nap kemény meló, de tényleg. Szóval aki nem próbálta az inkább ne is akarja, aki meg igen az tudja miről beszélek. Tervben van egy fűnyíró kistraktor vétele, ez azt hiszem ebben az esetben egyáltalán nem luxus kategória. Főleg, hogy a leghátsó részben, ahova már eddig is több száz akácfát ültettünk a gépet dombon fel kell tolni először is és csak utána lehet nyírni. Az eső után meg szuper lesz a jövő héten elölről kezdeni az egészet, de muszáj mert ha egyszer abbahagyom akkor a fejemre nő és sokkal sokkal…

Tegnap este úgy tűnt

minket elkerül a vihar. Picit esett az eső se szél, se nagy felhők az égen, nem is tartott sokáig az egész. Hát mondom nem tudom hol marad a 21 fokig lehűlés. 11-kor elmentünk aludni, aztán éjjel egykor arra ébredtem, hogy dörgéssel, villámlással jött a szél és mintha a dézsából öntötték volna eleredt az eső. Felkapcsoltam a kinti lámpát, a víz hömpölygött mindenhol, a csatorna alig tudta már elvezetni. Ezerrel fújt a szél. A kiskutya fél mindig, így őt is beengedtem az előszobába ott a párnája, azonnal rákucorodott és aludt is, biztonságban érezte magát. Reggel fél ötkor engedtem ki, aztán visszaaludtam majd fél hatkor megint arra ébredtem, hogy nagyon fúj a szél és ömlik ismét az eső. De nem csak úgy egyenesen le az égből, hanem vízszintesen.Nem is feküdtem vissza, kávéval a kezemben vártam, hogy elálljon. El is állt, fél órára. Éppen most akartam abbahagyni az írást, hogy elindulok dolgozni, de most megint rákezdett, most már tényleg elég lesz!!
Azért csak beértem, mondjuk útközbe…

Mikor tegnap

összekészítettem ma reggelre a dolgaimat még nem tudtam, hogy ennyire fog fájni a fejem. :( Új zenéket töltöttem fel a lejátszómra, kikészítettem a futós cuccomat, beállítottam az órámat 5-re, de olyan fejfájással ébredtem, hogy azonnal be kellett vennem egy cataflamot a kávé sem segített. Gyanítom, hogy a holnaptól esedékes lehűlést érzem már most. A mai napot még ki kell bírni - állítólag erre 38 fok is lehet - és bár én szeretem a meleget, de most már nekem is sok. Itthon még jó idő van a lakásban, de az irodában nincs klíma és nem túl jó a melegben ülni. :/ Várom már azért, hogy itthon is lehessen egy jó kis kereszthuzatot csinálni és egy kicsit lehűljön a lakás. Tegnap még volt ebéd Kiskorúnak, de mára már rendeltem neki rántott sajtot és így tovább majd minden napra. Azért este szerintem összerittyentek magamnak egy kis tökfőzeléket holnap ebédre a munkahelyre, mert már napok óta azt kívánom kefirrel és jó sok kaporral. Más nem is kell csak úgy magában.

Tegnap levágtam az elvir…

Könyveshétfő

1962, Denver. Ebben a városban egy egyedül élő harmincas nő már-már bohémnak számít. Ám a harmincnyolc éves Kitty Miller elégedett a maga szingli létével. Anno együtt járt egy Kevin nevű orvossal – de amikor nem úgy alakultak a dolgok, ahogy remélte, úgy döntött, hogy a saját útját fogja járni. Most annak a könyvesboltnak szenteli magát, amelyet a legjobb barátnőjével, Friedával együtt vezet, és esténként hazatér otthonos lakásába. Férj híján, akit vacsorával kellene várni, megengedhet magának egy-két italt munka után a barátaival; gyerekek nélkül, akiket reggel iskolába kellene indítani, akár egész éjjel fenn maradhat olvasni imádott macskája, Aslan mellett üldögélve. Aztán elkezdődnek az álmok.

Mától újra

ketten vagyunk, egészen addig amíg Kiskorú már a hetedik osztályt fogja taposni. Most nagyon nem vártam ezt, olyan jó volt együtt lenni. Az éjjel nem sokat aludtam, talán két órát összesen. Sosem tudok, amíg a férjem ki nem ér a munkahelyére. Úgy hogy most tök nyúzottan ülök a gép előtt, kávéval a kezemben - majd később iszom még egyet - és próbálom magam összekaparni, aztán megyek zuhanyozni vagy ki a medencébe lehűteni magam. Tegnap megünnepeltük Kiskorút, volt ajándék meg torta és kívánságot teljesítve chilis bab (uhhhhh ebben a melegben, de hát kívánság az kívánság) és rétes is és sok fürdés kint a kertben és láblógatás. Mindenesetre én a hétvégi ereszdelahajamat után a héten csinálok pár napos tisztítókúrát, ami főleg dinnyéből,gyümölcsből és zöldségekből fog állni :D  Ma pedig sajnos nekem már munka, egyedül lesz itthon ezt nem szeretem. :/ Viszont így eltudok járni egy héten 3x korán reggel hatra futni a szokásos helyre, ami nem rossz. A hétvégén rendbe vágtam a lakást, kimos…

Már 13, repül az idő

Ma reggel fél tízkor

ébredtem. Nem emlékszem, hogy bármikor is ilyen sokat aludtam volna. Fogalmam sincs hogy sikerült, talán a jó kis álmom volt, amit most itt nem részleteznék....de a lényeg, hogy megismerkedtem egy jóképű énekessel, akiről csak én nem tudtam kicsoda, mindenki más irigykedve méregetett minket az utcán amikor mellém csapódott és aki aztán a nyakamra járt én meg bőszen elutasítottam.... Ha "túlalszom" magam, akkor sokkal nehezebben indul a nap azt már megfigyeltem. Nálam pont fordítva van, nem kipihentebbnek, hanem sokkal fáradtabbnak érzem magam az első egy két órában, úgy hogy már a második kávémat iszom, hogy induljon a nap.  Közben ágyneműt cseréltem és kiteszem a napra száradni fél óra sem kell hozzá és már rakhatom is tisztán a szekrénybe. Régebben -már nem emlékszem hol -(szerintem turkálóban bukkantam rá) vettem ilyen párnahuzatokat:


nagyon szeretem őket. Ezer évesek, kézzel készült monogramos hímzés és horgolás van rajtuk,vigyázok rájuk nagyon. Hozzá illő paplanhuzatok…

Van az amikor

az ember úgy érzi most minden a helyén van. Hogy minden jó. Jól van kívül belül, jó hazaérkezni, végre jó ránézni a házra, a kertre, alakulnak a dolgok, klappol minden. Hogy azt érzi halad valamerre, legfőképpen előre. Persze vannak apróságok, amin lehetne bosszankodni, de ha változtatni úgy sem lehet rajta és talán nem is akar, mert okafogyott, elavult, meg bele is fáradt, akkor minek? Kicsi dolgok ezek. Úgy hogy inkább nézi az ember az élet naposabb oldalát és örül annak ami van. Én most éppen úgy érzem enyém a világ. :)




Könyveshétfő

1979 nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak.

Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.

Jelentem

tegnap kora délután hazaértünk. Nem járt nálunk betörő, de olyan valaki sem, aki lenyírta volna a füvet sajnos. :) Bár úgy mentünk el, hogy mindenhol fűnyíróztunk még is jól megnőtt mindenhol minden. Eszméletlen, hogy egy hét alatt mennyire átveszi a hatalmat a természet, na meg a házban a pókok.  Talán ez volt az egyik legjobb nyaralásunk az évek alatt azt mondhatom. Bár reménykedtem, hogy nem lesz kánikula, de a hét közepére már nagyon az volt. A Balaton ugyan olyan szép, mint szokott lenni. Ismét megállapítottuk, hogy még mindig a terveink között kell, hogy szerepeljen egy nyaraló megálmodása. Fel is írtunk egy telefonszámot, amit majd felhívunk mennyi az annyi. Volt sok fürdés, kirándulás, nagyon finomakat ettünk, ittunk. Ha valaki még csak most indul el, akkor feltétlenül menjen el Balatonfenyvesen a Gomba étterembe, mert még mindig az egyik legjobb hely a tónál. Mindenre nyitottak, kedvesek, figyelmesek és valami eszméletlen jól főz a szakács. :) Képek nem igazán készültek, tal…