Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2016

Most már tényleg

ez az utolsó nap a nyárból. Legalább is naptár szerint. Holnap évnyitó, új tanév, új lehetőségek. De ma még szabadság a gyereknek. Megengedtem neki, hogy bejöjjön a munkahelyemre (sokszor jön egy egy kolléga gyerkőce, hálisten nálunk ez sem gond) Így a nyári szünet vége fele már megunta, hogy napközben egyedül van elmúlt már a nagy öröm, hogy azt csinál, amit akar. Úgy hogy bejön, együtt ebédelünk, aztán elmegyünk bevásárolni, mert a hűtőt fel kell tölteni. Holnaptól már tízórai csomagolás, iskolatáska, korán kelés. A gyomrom kicsit kisebb (hiába, erről nem tudok leszokni) hogy idén mi lesz a követelmény, hogy nehezebb lesz e vagy esetleg kicsit gördülékenyebben fog menni minden, hogy a fiam megértette e azokat a dolgokat, amiket megbeszéltünk. Ezeket: Hogy mi nem számokban mérjük a tudást és nem az fogja eldönteni, hogy kiből mi lesz, milyen jegyet kapott éppen a dolgozatára, hogy nem mérjük magunkat másokhoz, hogy egy gyereknek is lehet szar napja, amikor nem tud koncentrálni, mert…

Könyveshétfő

A tízéves Florianát rabul ejti a kis faluja mellett álló pompás toszkánai villa szépsége, és arról álmodozik, hogy egy napon majd ott lakik. Amikor Dante, a villa tulajdonosának fia behívja a lánykát, már tudja, hogy a sorsa ide köti, ehhez a fiúhoz. Ám miközben felnőnek, átlépnek egy láthatatlan vonalat, és veszélybe sodorják azt, amit a legfontosabbnak tartanak az életben… Több évtizeddel később, és több száz kilométernyire onnan, az angliai Devonban, egy festői, régi kis kastélyszállóra nehéz idők járnak. A tulajdonos, Marina, felfogad a nyári szezonra egy bentlakó művészt, aki festegetni tanítja a vendégeket. A festő, akit Marina talál erre a célra, vonzó, okos férfi, és nemcsak a családi békétlenségeket kezdi elsimítani, hanem sikerül megfordítania a szálló szerencséjét is. Hamarosan kiderül azonban, hogy a művész nem az, akinek látszik… A tengerparti ház megindító és varázslatos mese szerelemről, megbocsátásról, és újra felfedezett múltról.

Nem igaz már

hogy nem tudok aludni. :/ Azt hiszem ideje lenne ismét leporolni a Valerianás dobozomat és bekapni egy bogyót lefekvés előtt. Nem tudom miért van megint így, még csak feszültnek sem érzem magam. Fáradtnak annál inkább. :(
Tegnap falunap volt jöttünk mentünk, beszélgettünk, volt légvár meg a szokásos nem nagy dolgok. Este megnéztük a tűzijátékot, na az szép volt nagyon. Amúgy elsétáltunk Kiskorúval a falu másik végébe és annyira kiakadtam, hogy mindenhol vádliig érő gaz. A focipályán és a játszótéren. A játékokról lekopott a festék, a padok teteje a földön hever, kilógó életveszélyes nagy csavarok, a homokozóban csak gaz, homok egyáltalán nincs. Rendezetlen az egész környezet, miközben van jó pár munkanélküli itt is. A saját lakókörnyezetünket leszarja az önkormányzat, olyan apróságok ezek, amik nem kerülnek sok pénzbe csak egy kis akarat kell hozzá. Amikor ott voltam ez nem történhetett meg. Nos, erről nem is akarok írni többet, de mint sok helyen itt sem tudom mire megy el a falu pé…

Lidl (nem fizetett) reklám

Írtam, hogy vásárolni voltunk két napja. Én nagyon szeretek a Lidlbe járni, mert a megnyitása óta nem csalódtam sem a termékeiben sem a kiszolgálásban az eladók rugalmasságában és segítőkészségében. Szerintem árban jobb, mint az Aldi (pedig mint tudjuk a reklám szerint ócccsóó) és zöldség, gyümölcs frissességben és mennyiségben verhetetlen. Ha nem jutok el a piacra, akkor tuti itt vásárolok ezekből a dolgokból. Csak azt hiányolom, hogy sajnos közel sem lehet annyi mindent kapni itthon az áruházban (és az Aldiban sem) mint kint, úgy hogy elég sok mindent hozott már a férjem a kinti boltból. Remélem egyszer eljutunk oda, hogy ez megszűnik és rájön a cég, hogy ide is érdemes hozni olyan dolgot (pl. műszaki) amit most nem tesznek. Mert műszaki saját márkás termékekben is mind a két áruház nagyon jó. Teszteltünk jó pár dolgot, öt csillagot érdemelnek a cuccok. Tetszik, hogy a legapróbb dolgokra pl. egy 349 ft-os , amúgy szuper saját márkás metszőollóra is 3 év garanciát vállalnak (az Ald…

Az nem igaz már

hogy akkor sem tudok aludni, amikor szabadságon vagyok. Itt ülök már 7 óra óta és olvasom a blogokat, kávézom csendben. Ennek mondjuk örülök a gyerek még alszik, remélem még sokáig, (használja csak ki, hogy még pár napig nyár van) és picit magamban lehetek. A torkom már harmadik napja fáj, nem kellett volna kertezés után hideget innom. Azt hiszem ma megiszom egy olyan mentolos ízű flector port, azt kaptam a mandulámra pár hónapja, amikor annyira levett a lábamról, hogy még lázam is volt jó pár napig. Gyerekkoromban bezzeg nem volt vele semmi gondom, most meg... Apropó kertezés. Úgy döntöttünk nem várunk tovább, nem fogjuk elodázni már a kis traktor vásárlását, mert tényleg belegárgyulok itt egyedül ezzel a fél hektárnyi területtel tavasszal és a nyár nagy részében. Találtunk egy nekünk tetszőt, ami most le is van árazva és ami basszus  még így is több kerül, mint amennyiért a kis suzukimat beszámolták a mostani kocsimba, úgy hogy ajánlom hogy jó legyen. Rengeteget vacilláltunk (főleg…

Álljon meg a világ

kiakarok szállni, na most ez volt reggel. Amúgy elég ramatyul ébredtem, mert hajnali 4-kor már fent voltam, hogy én nem vagyok álmos. :/ Reggel 6-ig olvastam egy amúgy tök izgi könyvet EZT . Már jól benne vagyok a történetbe, ha nekikezdek nehezen teszem le, de valahogy nem hajnalban akarnám én ezt. Aztán visszaaludtam és majdnem fél tíz volt amikor felkeltem. Na ilyenkor szokott az lenni, hogy úgy érzem nem pihentem eleget, mintha buliztam volna kb.  A gyerek már fent volt, reggelizett meg minden a nappaliban lévő tv távirányítóját meg úgy elrakta, hogy nem találtuk egy órát. Nem be, hanem le akartam kapcsolni, mert szinte sosem megy de nem volt mivel. Mármint, hogy ment volna a tv-n persze, de ez most lényegtelen. Aztán persze egy idő után szerintem a hangomra ébredt fel az  aki ugyan úgy a faluban szabin van, mint én szóval na.....szerintem is kezdődjön már az iskola és kész. Egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy akkor most előveszem a gardróbból az utazótáskám, bedobálok pár h…

Könyveshétfő

Élj ​​a jelennek, és higgy a jövőben!
Louise Fairhurst kimerült, megviselt tanítványaival az éj leple alatt érkezik meg egy barátságos norfolki faluba. Hosszú út áll mögöttük. Egyenesen Londonból jönnek, de nem azért, hogy egy jót kiránduljanak – kitelepítették őket, miután Hitler lerohanta Lengyelországot, és a kormány a főváros bombázásától
tartott.
A fiatal tanárnőnek hirtelen nagy felelősség szakad a nyakába: nemcsak a gyerekek nevelőjeként kell helytállnia a vészterhes időkben, de anyjuk helyett anyjuknak is kell lennie. Bár a szokatlan feladat félelemmel tölti el, furcsamód mégis felszabadítólag hat rá: így végre elmenekülhet elnyomó, erőszakos apja uralma alól. A gyerekekkel együtt szép lassan beilleszkedik
a falu lakóinak életébe, és barátokra is talál, de a háború pusztításait mindnyájan megszenvedik. Aztán egy véletlen folytán összeismerkedik Jan Grabowskival, egy lengyel pilótával, a két világ találkozása pedig megrázó változásokat hoz mindkettejük életében…

Aki ismeri

M.C. Beaton Agatha Raisin sorozatának könyveit biztosan örül annak, hogy elkészült a könyvekből a tv sorozat is.  A könyvekből nálunk eddig 19 rész jelent meg. Érdemes sorrendben olvasni őket mert így ismerhetünk meg minden szereplőt, de a könyvek önmagukban is megállják a helyüket.

A könyvek főszereplője egy egyedülálló és céltudatos reklámügynök (Agatha), aki megunja a londoni zsivajt, így vidékre költözik. Cotswoldsban vesz egy régi házat és itt kezd új életet. Aki szereti a vidéki angliát már csak ezért is nézze meg, mert gyönyörű tájakat és régi házakat láthatunk benne.
A kis faluban unalom vár rá, egészen addig, amíg gyilkosság nem történik, Agatha pedig az események középpontjába csöppen.




Beaton jól adagolja a krimit és a romantikát valamint a  kisvárosi életről szóló sorozatokra jellemző humort, leírásokat.
Nekünk csajoknak ugyanúgy lehet limonádés nyári olvasmány, de egy olyan könyv is, amit egy téli napon forró teát szürcsölve olvashatunk puha takaróba bugyolálva. Egy …

Szemnek szép

Képek: pinterest

Na

szóval kutya szépen csinosba vágva itt durmol most az előszobában. Amíg a kutyás csaj újra westie formát varázsolt neki én bevásároltam, kicsit nézelődtem (másfél óra volt) vettem friss zöldségeket, banánt, áfonyát, piros és sárga dinnyét, ezt azt olyan gyümölcsöt, ami nincs a kertben (jaj izé mindig ezt írom, de tényleg ez van a zöldség gyümölcs kerül először be a kosaramba na :D ) meg vettem friss egész csirkecombokat, majd megsütöm, aztán megláttam gyönyörű(??? na jó kinézetre nem szép, de nagyon husis) pulykanyakat. Eszembe jutott mindjárt a férjem, aki nemrég volt a testvérééknél és ott pulykanyakból készült levest evett, hogy az milyen finom volt és így meg úgy...gondoltam itt az alkalom én is kipróbálom. Amúgy is már úgy vágytam egy kis levesre. Ritkán csinálok. Na, elővettem a legnagyobb fazekam (5-10liter között asszem) és beleraktam hagymát, jó sok répát, zöldséget, karalábét, gombát, zöldborsót, kelbimbót szóval mindenféle jókat és most ott rotyog a konyhában egy egész hét…

Lassan a

kutyakozmetikába nehezebb lesz bejutni, mint fodrászhoz. Már 3 hete jelentkeztem be a kutyás csajhoz, aki amúgy egy nagyon vidám, nagyon kedves fiatalka és imádja a kutyákat és a mai napra kaptam időpontot, reggel 8-ra. Vagy most viszem vagy megint jó pár hétig nem. Nem hiszem el egyébként, hogy a kutya miatt kell kivennem egy nap szabit és megy a levesbe....Na mindegy, ezt is el kell intézni, mert már régen voltunk. De amúgy az is mekkora már, hogy éppen beborul és valahol a távolban már dörög, mikor ez van. Mert hogy nálunk nem akkor van szar idő, amikor kocsit mosunk, hanem amikor kutyát. Nem mellesleg meg, tegnap délután nem tudom mi volt velem, de hulla fáradt voltam és úgy gondoltam, hogy ok,  ha ma itthon vagyok akkor majd szépen kényelmesen megcsinálom kint a dolgaimat. Remélem a felhők a végén elvonulnak és a kutya se koszosabban jön haza, mint ahogy elindultunk. :/ 
Amúgy meg tele a hócipőm az idei nyárral, mondtam már? :/

East Sussex, Cottage

Ez a nap

na ezt ki kellett volna hagyni. Ma volt az első munkanap a szabi után és hát korán fel is keltem, meg mindennel elkészültem, gondoltam akkor előbb megyek be és előbb szabadulok. Aha, beértem erre éppen csak megnéztem mi történt az előző héten, amikor itthon voltam mikor csörgött a telefonom és Kiskorú szólt bele elég érdekes hangon, hogy éppen a mosdóból jött és adta ki magából az előző napi vacsoráját. :/ Na gondoltam ez tök jó, a gyerek se tud akkor beteg lenni, amikor szabadságon vagyok szuper. Megbeszéltük telefonon, hogy láza nincs a hasa se fáj, úgy hogy lepihen. Pár perc és megint csörög, hogy még mindig baj van....na én meg erre fogtam magam és hazajöttem megnézni pontosan mi a helyzet. Előtte beszaladtam a boltba háztartási kekszért (közben ő is talált itthon) meg ropiért, sonkás felvágottért (amit csak kb ilyenkor szoktam venni, amúgy házi dolgok vannak itthon) vettem kétszersültet és 10 perc alatt itt is voltam. Addigra már nagyjából jobban is lett, ellenőriztem, hogy tény…

Könyveshétfő

„Élünk és szeretünk. Lehetőséget kapunk arra, hogy ajtókat nyissunk ki vagy csukjunk be. Ez minden, amink van, és ez elég is.”
Eleanor Murray soha nem felejti el Edisto Islanden töltött gyermekkorát, amikor édesapja még élt, és osztozott vele zene iránti szenvedélyében. Mostanra azonban minden boldog emléket elhalványít a bűntudat. Eleanor magát okolja, amiért nővére tolószékbe kényszerült, és mintha ez még nem lenne elég: szerelmes nővére férjébe is.
Hogy a családot anyagilag segítse, Eleanor nappal egy charlestoni befektetési cégnél dolgozik, esténként pedig a zenélésbe menekül, és a közeli bárban zongorázik. Egészen addig, amíg a főnöke új lehetőséget nem kínál neki: idősödő nagynénjét, Helenát kellene gondoznia Edisto Islanden. Eleanor tehát lehetőséget kap, hogy visszatérjen oda, ahol élete legboldogabb időszakát töltötte, és osztozzon a zene iránti szeretetben a gyászoló Helenával, aki nemrégiben, rejtélyes körülmények között veszítette el húgát.
Helena és a nővére…

Végül is

egész jó lett ma reggelre a torkom, de a fejem még fáj egy picit. Mindegy a torokfájást amúgy is nehezebben viseltem.  Tegnap tök jól összerántottam a lakást, sok mindent kiselejteztem, összepakoltam, rendszereztem, válogattam. Még a táskámat is kipakoltam. Ajjj mennyi kacatot összetudunk gyűjteni mi nők! Kidobtam régi bevásárló cetlit, számlát, ilyen fecnit, olyan receptet, szóval mindent és átpakoltam egy másikba egy mély bordóba, ez már olyan őszies szín. Most pár hétig ott is rend van. :) Végül az előszobában lévő nagy szekrényt is átrendeztem és még a konyhaszekrényekben is rendet tettem, kipakoltam, letörölgettem a polcokat. Nyár végi nagytakarításra sikeredett a nap és jól elfáradtam. Ma pedig csak azt teszem amihez kedvem lesz. 
Este még csináltam zakuszkát. Tudjátok az a padlizsános, piros paprikás, pici paradicsomos, fokhagymás kenyérre kenős dolog. Na, a fene gondoltam volna, hogy két duci padlizsánból annyi lesz, hogy két dobozzal tudok rakni a fagyasztóba, plusz még mara…

Egy elegáns

polgári lakás, ami nagyon nagyon tetszik nekem. Annak ellenére, hogy semmi öreg, semmi vidéki, semmi angol vagy franciás nincs benne. Egy gyerekkori barátnőmék lakására emlékeztet, ami bár nem ezekben a színekben játszott, de elrendezése, hatalmas szobái és konyhája hasonló volt. Hú mennyire irigyeltem azokat a meleg bordós, bársonyos szőnyegeket és függönyöket a régi falvédőket, masszív mély diószínű bútorokat a hatalmas belmagasságot, ahol karácsonykor legalább három méteres fenyőfa állt. Mindennek olyan régies és nagypolgári kinézete volt, amilyeneket annak idején a régi magyar filmekben láttam.








Úgy hidd el

amikor itthon vagy szabadságon akkor egy nap alatt kettő telik el. De komolyan. Most kezdődött és holnap már péntek. Hétfőn meg már dolgozom. Már most kivagyok akadva ezen. :) Aztán meg az idő is őszbe váltott. Tegnap egészen este 7-ig nyár volt, 30 fok fölötti hőmérséklettel, aztán hirtelen váltott és egyre hűvösebb lett, most meg már 17 fok van kint és eső. Azért ez elég durva. Nem ezt az őszt várom és azért nem ilyen hirtelen. Tegnap napközben még füvet nyírtam és kertészkedtem ma meg lassan tényleg meggyújtok egy mézeskalács illatú mécsest. :) 
Aztán meg ma elmentünk boltba, oda ahol a legjobban szeretek zöldséget és gyümölcsöt vásárolni ( a piacon kívül ) és vettünk mindenféle finomságot. Ananászt, áfonyát, avokadot. Holnap egy jó kis gyümölcssalátát csinálok reggel, még van itthon dinnye, saját barack, szeder és füge is. Elég régen ettem reggelire gyümölcsöt, éppen itt az ideje. Mostanában megint elhanyagoltam a reggelit, viszont ma már csináltam egy igazi kávét és nem fáj a gy…