Ugrás a fő tartalomra

Most már tényleg

ez az utolsó nap a nyárból. Legalább is naptár szerint. Holnap évnyitó, új tanév, új lehetőségek. De ma még szabadság a gyereknek. Megengedtem neki, hogy bejöjjön a munkahelyemre (sokszor jön egy egy kolléga gyerkőce, hálisten nálunk ez sem gond) Így a nyári szünet vége fele már megunta, hogy napközben egyedül van elmúlt már a nagy öröm, hogy azt csinál, amit akar. Úgy hogy bejön, együtt ebédelünk, aztán elmegyünk bevásárolni, mert a hűtőt fel kell tölteni. Holnaptól már tízórai csomagolás, iskolatáska, korán kelés. A gyomrom kicsit kisebb (hiába, erről nem tudok leszokni) hogy idén mi lesz a követelmény, hogy nehezebb lesz e vagy esetleg kicsit gördülékenyebben fog menni minden, hogy a fiam megértette e azokat a dolgokat, amiket megbeszéltünk. Ezeket:
Hogy mi nem számokban mérjük a tudást és nem az fogja eldönteni, hogy kiből mi lesz, milyen jegyet kapott éppen a dolgozatára, hogy nem mérjük magunkat másokhoz, hogy egy gyereknek is lehet szar napja, amikor nem tud koncentrálni, mert nem úgy kelt fel reggel az ágyból, mert éppen front van, mert sokkal fontosabb, hogy összekapott a barátjával és megbeszéljék a dolgokat a szünetben, minthogy jól megírjon egy röpdolgozatot és mert egyszerűen egy gyereknek is lehetnek olyan napjai, amikor semmi nem jön össze és kész. Emberek vagyunk.
Délután még befejezzük a könyvek csomagolását, pár borítót még kell vennünk el ne felejtsem. Sokkal sokkal lazábban kezeljük ezt a kérdést is. Tulajdonképpen csak érzéssel vásároltam füzeteket is nem biztos, hogy minden megvan, de úgy is minden órán elmondják milyen dolgozat füzetet kell beadni, mi kell még úgy hogy nem költöttem a pénzt előre felesleges dolgokra. Felsőben meg már úgy is lazábban veszik (hálisten a tanárok is) legyen órára egy füzet, a könyv, ceruza, toll és radír aztán kész. Holnap évnyitó, de én csak beadom a gyereket, aztán majd hív ha vége az első napnak.
Amúgy most, hogy nem lehet mert munka van, simán tudnék aludni. :/ Nehezen keltem fel az ágyból, olyan jó volt a takaró alatt, elég későn kerültem tegnap ágyba. Meg aztán később világosodik ezt is meg kell szokni. És milyen korán sötétedik! Na ezt az egyet nem szeretem a nyár elmúltával.
Most meg inkább itt lennék:

pinterest
 

Megjegyzések

  1. Én is fogadkozom:) - főleg azt, hogy türelmesebb leszek... és tényleg megpróbálok segíteni, és nem leugatni elsőre, ésaztánsegíteni.. (mert erre hajlamos vagyok, sajnos)
    Nekünk sincs könyvborítónk, mert tegnap behoztam a könyveket, hogy megfelelő nagyságú borítókat szerezzek, de az érintett boltnál kint állt a sor vége, úgyhogy menekülőre is fogtam a dolgot.... füzeteket én is így sacperkábé vettem, mondjuk sokat, mert jó áron volt. Nálunk ma lesz évnyitó, ahova én már "nem mehetek" (anyaaa gáááz....) ez van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is elsőre ugatok, aztán na jó gyerek édesaranyocskicsifiam :D :D van.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kicsit rosszul érintett

hogy szombat reggel tíztől vasárnap este fél hétig nem volt víz a faluban. Nem is értem, hogy gondolták annak ellenére sem, hogy biztos nem szórakozásból tartott ilyen hosszú ideig, amíg megcsinálják, de a végén már majdnem a hajamat téptem. Nem tudnék már a civilizációban lévő dolgok nélkül akár csak egy hétig is élni.  Viszont, így legalább méregből lenyírtam mindenhol a füvet és még jó, hogy kimentem a leghátsó részig, mert álmomban nem gondoltam volna, hogy két hét alatt ilyen nagyra megnő kint is, ott ahol elvileg akár egy hónapig sincs vele gond....hát most a sok eső és a reggeli, esti pára meghozta a gyümölcsét, jó nagy volt. Úgy hogy háromtól este fél hétig mindenhol végeztem vele, medencét is tisztítottam a hétvégén, fürödtünk is - még jó, hogy az idő ezt megengedi, így azért félkomfort érzés megvolt szombat esti lefekvésnél - aztán mikorra beértem már volt víz.  Most már csak apróságokat kell megint csinálni kint, mindjárt jobb is a kedvem. Nekem csak azért volt szimpatikus…

Tegnap jött velem szembe

hogy a hétvége után csak az első öt nap nehéz az újabb hétvége előtt....hát kb. így érzem én is most. Bizonyos dolgok borzasztóan rányomják a bélyegüket a napjaimra, bár igyekszem nem folyton a gondokon rágódni, azért csak csak eszembe jut, mi lenne jó, hogy lenne jó....Talán ezért is kelek fel mostanában minden reggel még fáradtabban, mint ahogy lefeküdtem és érzem, hogy mindenhol csomók vannak rajtam, olyan jól esne egy erős masszírozás tetőtől talpig. Valamit szednem kellene az őszi fáradtság ellen, körül is nézek ma. A kerten nem kell gondolkodnom, most mindennel végeztünk olyan jó kilépni az ajtón és látni a rendet, meg úgy hazajönni, ahogy kinyílik a kapu csak a szépet látjuk.  Ma szülőire megyek, elég húzós napom lesz. Hazahozom a gyereket, időm nem lesz arra sem, hogy bejöjjek a házba és már megyek is vissza. Aztán hazajövök - ki tudja mikor, első találkozás az ofővel - és nekiállok főzni, mert még az is lehet, hogy a férjem holnap már itthon lesz. Reggel meg gyorsan be kell …

Ha valaki azt gondolná hogy

ezt az őszt vártam sajnos el kell, hogy szomorítsam mert nem. Én a szép napos, csendes, színes őszt várom még mindig nem ezt a már harmadik napja esős, szürkét. Borzasztó, hogy mennyire sok eső esett, gyakorlatilag egy teljes havi, már szinte sehogy sem szívja be rendesen a föld. A fű nő, lenyírni nem lehet, semmit sem lehet csinálni kint, szép lassan amennyi időt beletettünk a gyerekkel a szabadság utolsó pár napjaiba, hogy mindent rendben és szépen hagyjunk majd itt, mikor kezdődik az iskola, nos az lassan eltűnőben van. Hát mindegy, ez van majd talán lassan elmúlik. Jó lenne ma délután már futni is menni, kicsit kiszellőztetni a fejem, vasárnap voltam utoljára, szóval már hiányzik is. Nem tudom másnál  hogy van, de nekünk ez az iskolai évkezdés - illetve minden iskolai évkezdés - sem sikerült nem rohanósra, nem kapkodósra sikerülni, pedig időben kelünk, előző este előkészíteni mindent, este berakja a gyerek a táskába a cuccot....még is. Nekünk kell legalább egy hónap, ezzel telik …