Ugrás a fő tartalomra

Na

szóval kutya szépen csinosba vágva itt durmol most az előszobában. Amíg a kutyás csaj újra westie formát varázsolt neki én bevásároltam, kicsit nézelődtem (másfél óra volt) vettem friss zöldségeket, banánt, áfonyát, piros és sárga dinnyét, ezt azt olyan gyümölcsöt, ami nincs a kertben (jaj izé mindig ezt írom, de tényleg ez van a zöldség gyümölcs kerül először be a kosaramba na :D ) meg vettem friss egész csirkecombokat, majd megsütöm, aztán megláttam gyönyörű(??? na jó kinézetre nem szép, de nagyon husis) pulykanyakat. Eszembe jutott mindjárt a férjem, aki nemrég volt a testvérééknél és ott pulykanyakból készült levest evett, hogy az milyen finom volt és így meg úgy...gondoltam itt az alkalom én is kipróbálom. Amúgy is már úgy vágytam egy kis levesre. Ritkán csinálok. Na, elővettem a legnagyobb fazekam (5-10liter között asszem) és beleraktam hagymát, jó sok répát, zöldséget, karalábét, gombát, zöldborsót, kelbimbót szóval mindenféle jókat és most ott rotyog a konyhában egy egész hétre való, finom illatokat árasztó leves. Alig várom, hogy készen legyen. 
A gyereknek persze készen van az általa kért milánói, már jól be is pakolt belőle. 
Gondolkodom, hogy csinálok valami mákos kevert sütit, ha már itthon vagyok, keresek is valami jó kis receptet. Legalább reggelire jó lesz a gyereknek.
Voltunk a napokban a Decathlonban már a sulira készülődős program volt és ott szoktam egy bizonyos márkájú cipőt venni, ami annyira strapabíró, hogy simán elbújhat mögötte a legismertebb két márka is. Na, sajnos nem kaptunk a gyerek méretében, mert kifutó termékké vált és gondolom előttünk már jártak arra ( itt igazán a szívemhez kaptam :(:( ) így azt nem sikerült akkor beszerezni. Erre most meg kitaláltam, hogy én csak megnézem a netes oldalon, hátha. És igen! Végre itt tudtam rendelni neki! Tiszta boldogság. De tényleg, naná, két pár van belőle, simán focizott bennük, meg utcára is ezt használja, szinte mindennap nyúzza és egy pici leválás, orrkopás semmi nincs a cipőn. Viszont éppen a végén van az ujja, szóval ami van tuti kicsi lesz pár hét múlva, ideje volt egy új párnak. (na jó, csinálok egy kis reklámot Artengo a cipő neve, ajánlom! ) Na, úgy hogy ma is találtam egy pozitív dolgot. 

Az eső meg esik, nem vészesen nagyon, de folyamatosan. Fúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúújjjjjjjjjjjjjj. És nem , nem találok benne semmi pozitívat még azt sem tudom szem előtt tartani, hogy ne bosszankodjunk rajta, mert ha azt tesszük, akkor is esik. Nem igazán érdekelnek az efféle okosságok, amikor eltervezem a napomat.  :( Nyaffff.

Na jó befejezem inkább iszom még egy kávét és megnézem a Spektrum Home adását a Nagyratörő terveket, ahol családokat mutatnak be, ahogy felépítik a házukat sokszor a két kezükkel. Aztán meg előveszem azokat az újságokat amikre előfizettem, ( Kert magazin, Runners, Ízek és érzések) de még nem volt időm kiolvasni őket. És egy picit olvasózom is a hálóban, fetrengve, amíg a leves elkészül. Jobb híján.  

( Hosszú, meleg napos őszről álmodozom.....)

Ezt a blogot pedig ajánlom, egy fiú meg egy lány úgy gondolta hazaköltözik Svédországból, vettek 20 hektár földet, ahol éppen felépítik álmaik házát. Két éve kezdték, közben pedig lakókocsiban laktak(igen, télen is) . Nagyon jó a blog, szép képekkel, inspiráló erőt adó írásokkal. Menekülnek a mindennapoktól, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a szolgáltatóknak, saját gazdálkodásra adták a fejüket, igyekeznek megtermelni maguknak mindent a mindennapokhoz. (ráadásul, mint kiderült egyik kolléganőm testvére akiről "beszélek". ) Akit érdekel: http://esztermalnaskertje.blogspot.hu


Megjegyzések

  1. A Dechatlont én is szeretném meglátogatni, ahogy tavaly, szerintem idén is a blogtaliról hazafelé beesünk :D.... vasárnap.
    Ezt a blogos linket köszi, végig fogom nézni, ahogy belepislantottam, már fájdult is a szívem, mert azt csinálják, amit ha újra kezdhetném, én is szívesen.....

    VálaszTörlés
  2. Megnéztem a blogot, tetszenek. Gyönyörű házuk lesz! Kedvelem az ilyen bevállalós embereket.

    VálaszTörlés
  3. Jaj ne is mondjátok, én is kicsit irigykedem. Jó lehet így élni, bár rengeteg munka. De ha lennének gépeink és otthon lehetnénk mind a ketten és időnként lenne segítség is, azért én is belevágnék.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem vagyok

vallásos és olyankor nem is tudom elfogadni, sőt tolom el magamtól ezt a fajta dolgot, (hogy Istennek  biztos volt ezzel valami szándéka vajon mi?)  mikor valakinek nyakába zúdul az egész mindenség. Szombaton a szembeszomszédunk háza majdnem földig leégett. 60 körüli, egy élete munkája ment tönkre, gyakorlatilag mindene odalett. Felesége, gyereki nincsenek. Fél óra alatt volt nincs, semmi. Biztosítás van, talán egy kis segítség és a gyorssegély a falutól. Az ő életében már semmi sem lesz ugyan olyan mint volt múlt héten péntekig. Nem tudom milyen lesz a karácsony, ha kinézek az ablakon. 

Nem fogom megúszni

hogy új futócipőt vegyek, bárhogy is halasztgatom az időpontot, muszáj lesz vennem. Tegnap végül eljutottam futni is, baromi jó volt TÖBB időt kell erre rászánnom, borzasztóan feltud tölteni és utána pörgök ezerrel, meg jobb a kedvem is tőle és minden megoldható lesz. Szóval végre belefért az időmbe ez is, de sajnos megint csak ott tartok, hogy fáj a sarkam és a lábfejem és mivel előtte nem fáj csak mindig futás után biztos, hogy a futócipőmnek annyi, egyszerűen elhasználtam. Na igen, kb. 3 éve van meg és azért ha mindent összeszámolok több száz km van benne. A legnagyobb átkuk ezeknek a cipőknek, hogy a sarok egyszerűen elkopik, nálam is ez van. Nem akartam most beruházni karácsony előtt meg pláne nem egy újra, de kell főleg, hogy megint eljárok normálisan vagy legalább is ez a cél most, hogy a húgomnál is majd lassan befejeződnek a dolgok. (ma megy a festő, nappali, étkező, fürdő festésre, aztán majd én segíteni takarítani, pakolni, selejtezni) Szóval muszáj néznem egyet, ami kénye…

Fordítva élek mostanában

ha csak az alvásomat nézem. Korán fekszem, tegnap előtt pl. már fél hétkor az ágyban voltam igaz, akkor elmenekültem a gyerek és apja közti akkor már azt hiszem egy órája tartó németezés elől, aztán szépen ott is ragadtam másnap hajnalig, tegnap pedig már fél kilenckor és keltem ma fél négykor.  Az az igazság, hogy próbálom magamnak bemagyarázni, hogy ez mekkora hülyeség, de még is valahogy jobban tetszik most ez a dolog, mert annyira szeretem, hogy hajnaltól reggel fél hétig csend van és nyugalom és ilyenkor elszöszölök a konyhában vagy olvasok vagy épp blogot írok, mint most is. Vagy éppen végig gondolom a teendőimet, írom a kis jegyzeteimet, karácsonyozom magamban meg ilyen kis dolgok vannak hajnalok hajnalán. Szóval tetszik ez a felborult élet. Ma már csütörtök van, amilyen nehezen indult a hét olyan gyorsan kezd vége lenni a hétköznapoknak. A férjem tegnap rám írt napközben, hogy vegyek festéket, mert úgy döntött, hogy ahol nem nyúlunk a hálószobához csak majd tavasszal azon az …