Ugrás a fő tartalomra

Tegnap délelőtt

mielőtt elindultunk volna itthonról a suliba azon gondolkodtam, hogy vajon mit fogok én csinálni az ölembe pottyant majd' két órás szabadsággal? Azt hittem nem fogom tudni feltalálni magam, de hussssss ilyen gyorsan eltelt, sőt még kevés is volt. Kiskorú már tudta a járást csak kiraktam a ház előtt, nyáron is itt volt táborban. Én pedig mentem a dolgomra. Először megálltam az Aldi előtt, mert muszáj volt kenyeret és paradicsomot vennem. Még sem tudtam elkerülni a boltot. :) Aztán elmentem a Deichmanba, ahol megnéztem az őszi kínálatot. Tetszett is egy két pár cipő, de még nem vettem, ha ilyen marad az idő még pár napig jó a nyári futkosós is. Aztán benéztem a KIKbe, na ott aztán leragadtam olyan sok minden volt végig sem bírtam nézni. Itt elment az időm, azt vettem észre, ha nem indulok el időben a gyerek ott fog várni a suli előtt. Úgy hogy fájó szívvel hagytam ott az üzletet, biztos hogy a jövő héten is benézek majd, mert most kezdték el kirakni az igazi őszi díszeket, mindenféle színű és illatú gyertyákat, tartókat, ajtóra ilyen olyan lógót, párnákat és mindenféle jóságot. Egy dolgot azért nem hagyhattam ott, mert régóta nézegettem hasonlót csak az áruk volt sokkal több és ezért mindig tologattam. Ezt:




Nos, ő most jött velem haza és 2200Ft-ért szerintem igazán megérte. Van pár kép, ami pont ide fog passzolni és nagyon örülök, hogy végre van hova tenni. Volt ennek egy párja is HOME felirattal (ha még lesz legközelebb, legyen!) valószínű az is a kosaramban landol. Minden másban visszafogott voltam csak nézelődtem. 
Szóval a 2 óra semmire sem elég, igazándiból sokkal több kellett volna. :) Annyira jó volt kicsit egyedül lenni, nézelődni, mindenféle "menjünk már, azt miért kell még megnézni, miért próbálod fel, ha úgy sem vesszük meg, éhes vagyok, szomjas vagyok, unatkozom" dolgok nélkül betérni oda, ahova éppen kedvem volt, hogy csak na. Tiszta karácsony! :) És mindez mostantól minden szombaton az enyém!

Délután elültettük a növényeket, a rengeteg virághagymát (még maradt is pár darab, de azoknak máshol lesz helyük) a kis bokrokat, amiket a férjem vett, valamint a gránátalmát. Remélem mind átvészeli majd a telet és tavasszal megajándékoznak sok sok virággal. 

Ma pedig főztem egy csudijó marha pörköltöt sima és túrós kapros galuskával, uborka salátával ebédre. Van palacsinta is, úgy hogy mindenki jól érzi magát. 

A táskám megérkezett és jelentem annyira jó!! Nagyon bevált, pont elég nagy és a benne lévő külön kistáskába az összes mütyür belefér, úgy hogy átlátható az egész belseje. Szóval lehet a táska vadászat pár évre befejeződött. :)


Most pedig kifekszem a napozóágyra és kiolvasom az egyik kedvenc lapomat.



Csak az a baj, hogy ez a hétvége ismét nagyon hamar elmúlik. :/ 



Megjegyzések

  1. Csak az a baj, ahogy mondod. tetszik a táskád.

    VálaszTörlés
  2. Akkor már érted, miért ragaszkodom a másfél óra szabadidőhöz szerdán és pénteken :D, amíg a gyerek pingpongozik.... "kiélem" magam, és így nyugi van vásárlás stb terén. (pénteken képesek voltunk barátnőmmel egy órát simán eltölteni egy boltban ruhanézegetéssel, úgy, hogy nem is végeztünk.....de - jólesett.)
    A táska tényleg szuper! huh, ahogy leírtad, miket csináltál, én azt érzem, szinte semmit nem csináltam a hétvégéne, baffus.....

    VálaszTörlés
  3. A táskád tényleg nagyon szép. Mondom ezt úgy, hogy nekem kb 20 van, de ilyen speciel nincs és ez nagyon tetszik.Edekes, hogy nálunk meg már megfogyatkoztak az őszi díszek. Minap szerettem volna venni valamit a Teddiben pl és már csak téliek voltak. Durva. Ez a hétvége viszont jó volt. Végre. Szerintem neked is :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…