Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2016

A munka nagyobb

részével készen vagyok, éljen!! És már a novemberi könyvelés fele is kész, szóval haladok. Most már nyugodtabb vagyok, ki is írtam az év végi szabadságomat tegnap.  Nem tudom ki hogy van vele, de mióta pár napja visszajött a téli hideg én egyfolytában fázom. :( Teljesen mindegy, hogy hány fok van a lakásban, 20 vagy 23 én akkor is fázom. Kint is, bent is. Remélem minél előbb hozzászokom a télhez, mert ez így nem jó. Holnap már december.......holnaptól kezdve visszaszámolunk a gyerekkel, hogy mennyit kell még dolgoznunk a várva várt téli szünetig. Nem is tudok most miről írni, mennek a napok és mi csak nézünk utánuk különösebb történések nélkül....

Igazi hideg

fogadott reggel brrrrrrrrrrrrr. A nappali is lehűlt picit vagy csak azért érzem mert a jó meleg takaró alól bújtam ki éppen? Megnéztem 19 fok van, annyira azért nem vészes. Már pattog a tűz a cserépkályhában és kezemben a kávé. Vannak elmaradásaim, a ruhák már 4 napja lógnak a szárítón ideje lenne leszedni őket, de valahogy elmaradt. Tegnap chilis babot ütöttem össze a fiúknak, aztán kikérdeztem a leckét utána pedig visszamentem az időben és megnéztem két részt gimis korom egyik kedvenc sorozatából, ahhoz legalább nem kellett gondolkodni. Most már vége lehetne a selejtezés és leltár kavalkádjának a munkahelyemen, mert már hetek óta ezzel foglalkozom és a novemberi könyvelést még meg sem csináltam pedig két nap múlva már december. :/  Év végén és év elején feltornyosulnak az elintézendő dolgok ott is és itthon is. Fáradt vagyok. Csütörtökön jön az osztályfőnök családlátogatásra, pályaválasztással kapcsolatos és egyéb dolgok, gondolom a nemtanulnakeléggééshanyagokésnagyszájúakésszemtel…

Könyveshétfő

A sikerhez a kudarcon, a nyugalomhoz a szorongás elfogadásán keresztül vezet az út avagy hogyan segíthetünk magunkon radikálisan új módszerekkel?

Az önsegítő könyvek nem működnek. A gazdagság már ha egyáltalán sikerül elérnünk nem feltétlenül jár együtt a boldogsággal. A szerelem, a családi élet és a munka gyakran éppen annyi nehézséget okoz, mint örömöt. Még abban sincs közöttünk egyetértés, hogy mit jelent a boldogság. Hiábavalóan hajszoljuk hát? Vagy csak rosszul közelítünk hozzá?
Oliver Burkeman Keleten és Nyugaton, régi szövegekben és távoli tájakon kutakodott, hogy könyvében olyan különleges embereket mutathasson be, akik egyedien és meglepő módon gondolkodnak az életről. Legyenek bár kísérleti pszichológusok, a terrorizmus szakértői, buddhisták, gyakorlatias üzletemberek, görög filozófusok vagy modern guruk, abban valamennyien egyetértenek, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten a boldogság szüntelen hajszolása tesz minket boldogtalanná. Pedig máshogyan is elj…

Csinálgattam ezt azt

itthon, olyan jó volt a tegnapi szabadnapom. Szépen kitakarítottam, most már karácsony előtt nem kell semmi nagy dolgot csinálnom, majd az ünnep előtti napon még ablakot pucolok és függönyöket mosok, de a nagy portalanítás már kész, bútorok háta mögött és a tetejükön is mindent fényesre suvickoltam, rendet raktam a konyhaszekrényekben, és a spájznak használt szekrényemben is.  Raktam ki díszeket, felraktam a kis piros adventi naptárakat, mind a 24 db ott lóg az előszobában a nagy tükör alatt, ahogy minden évben. A gyerek már bepróbálkozott, hátha ma reggelre lesz az elsőben valami de arra még pár napot várni kell. :) Innentől kezdve majd minden nap egyre több lesz a díszítés, még a fehér fényfüzért kell felrakni a nappali és a konyha közé a gerendára, aztán apróságokat ide oda, fenyőágakat vágni és minden szobába feldíszíteni - a hálóban már van egy csokorral - de ez már csak a szépítgetéshez tartozik. Jóleső várakozás van bennem. Ma ismét suli volt délelőtt, megmondom őszintén most …

Viszonylag sokat

aludtam, reggel fél ötig. Ez az előző napokhoz képest szuper és csak kétszer néztem rá az órára éjszaka. Húsz perc múlva ébresztem Kiskorút, elviszem a suliba, aztán beugrom a boltba. Veszek csirkecombokat, mert ebédre tejfölös csirkepaprikást tervezek tojásos nokedlivel. Eredetileg csak tojásos nokedlit gondoltam, aztán eszembe jutott, hogy egyszer a gyerek maradék pörköltet evett hozzá és ízlett neki, ezért gondoltam csinálok még egy tejfölös paprikást is. Uborkasalátát dobok össze még és készen van két napra az ebéd.  Aztán pedig nekiállok az itthoni feladatoknak, bedobok egy adag mosást, addig kitakarítom a konyhát, átnézem a spájz tartalmát. Felakarom írni a jegyzetfüzetembe a kamra tartalmát, hogy tisztában legyek azzal mi van itthon ha majd decemberben a karácsonyi nagybevásárlást ejtem majd meg, mit kell vennem és miből van itthon bőven. Ezt már az ésszerűség és a spórolás miatt, mert mindig elfelejtem, hogy mit használtam el. Utána nappali, könyvespolc, kanapék elhúzgálása, …

Sikerült

annyira belehúznom, hogy majdnem 100%-ra készen van a munkám és még jövő hét szerdáig van időm a maradékot megcsinálni, ami már azt hiszem bőven elég lesz. Hurrá! Úgy hogy holnap tényleg szabin leszek, most már nem lelkifurdalással és remélem Kiskorú fodrászkodása is belefog férni, mert lassan belehet fonni a haját.  Utál (mit nem mostanában?) a fodrászszékben ücsörögni, mondjuk én sem szeretek igazán, de legalább karácsony előtt neki már nem kell menni. Szóval holnap nagytakarítok és függönyöket mosok és aztán szépen előveszem a díszeket a karácsonyi párnahuzatokat, piros takarót, friss fenyőágakat fogok levágni és vízbe téve nagy vázába rendezem és elkezdem a díszítést, hogy advent első napjára karácsonyi hangulat legyen. :) Most már a kedvem is kezd megjönni hozzá, visszaszámolunk, jövő héten már az adventi naptárt is fel lehet rakni, kis piros zsákok, rajta arany számokkal. És jövő hét végén én már bejglit fogok sütni, mert utána meg a férjem indul lassan és mindig visz magával, …

Szuper, hogy

fél négytől ébren vagyok. Persze idézőjelbe téve. Megint rosszul alszom, este fáradtan esem be az ágyba és el is alszom szinte azonnal, de hogy korán fekszem le azt eredményezi, hogy korán kelek fel. Kimerültek a készleteim, talán vitamin hiányom is van, mert olyan lassú vagyok, se erőm se energiám mostanság semmihez. Ezer dolgom van a munkahelyen, már írtam tudom és olyan lelkiismeret furdalásom van, hogy pénteken nem akarok dolgozni menni, mint még sosem volt talán. Végezni nem fogok vele pedig igyekszem, mert jövő hétre a nagyjával készen kell lennem és úgy érzem egy nap kiesés is még inkább hátráltatja ezt. Van két napom belehúzni a dolgokba.  Nektek is megváltozott a blog felülete? Ma reggel itt új dolgok vártak és mennyire nem tetszik nekem. Szerintem sokkal nehezebb rajta kiigazodni, mint eddig és nem értem, ami jól működött azt miért kell átvariálni. Bár lehet csak én látom így. Úgy írnék valami eget rengetőt vagy valami klasszat ide, de az az igazság, hogy nem igazán történi…

Annyira lefárasztott

a tegnap nap, hogy itthon már be sem kapcsoltam a gépemet. A munkahelyem....nem mondok semmit, tény most már nagyon igyekszem, hogy pénteken itthon maradhassak egy napot. Ma egyedül leszek fél napot, mindenki összevissza. Aztán hazaértünk és gyorsan összedobtam egy cukorborsó főzeléket, csináltam fasírtot és tükörtojást hozzá és fél nyolckor bebújtam az ágyba olyan fáradt voltam. Agyilag leamortizálódtam, de ez rányomta a bélyegét mindenre, úgy hogy ágyba kerültem és szerintem fél kilenckor már aludtam. Nem is emlékszem semmire.  Ami jó Kiskorú írt egy négyes dolgozatot matekból, nos ezért szoktam kiakadni. Amikor éppen olyan kedve van jól megírja, amikor meg nem érdekli akkor meg rosszul. Nem az van, hogy mindig rossz vagy mindig jó, hanem ingadozó. Na mindegy, ettől függetlenül nagyon örültem.  És remélem, hogy ma nem lesz semmi mert tegnap őt is hagytam békén nem nyúztam és nem kértem semmit tőle, bízom benne hogy a napköziben tanult, ma amúgy sem lesz nehéz nap.

Hétfő, pont így érzem

De legalább kipihentem magam, legalább is könnyebben ébredtem, mint a múlt héten bármelyik nap. Jó mélyen aludhattam, mert éjjel egyszer sem ébredtem fel máskor meg kétszer háromszor is felébredek.  Kávézom, és bekapcsoltam a tv-t is valahogy most nem vágytam a csendre. És még szerencsém is volt, mert éppen az előbb kezdődött a Julie&Julia két nő egy recept film, ami egyik kedvencem Meryl Streep és Amy Adams főszereplésével. Amy Adams filmbeli lakása a maga kissé lepukkant formájában, de kissé franciássá sikerült berendezésével is nagyon tetszik nem csak maga a történet.  Azon gondolkodom, hogy kiveszek péntekre egy nap szabadságot és megcsinálom a karácsonyi nagytakarításom nagyobb részét. (bútorok elhúzkodása főleg) Vasárnap advent, legyen tisztaság és elkezdhetem díszíteni a lakást. Még vacillálok rajta pár napot, mert annyi dolgom van még a munkahelyen, hogy át kell gondolnom belefér e ez az egy nap kiesés. De most nagyon akarom. Végül tegnap késő délutánra csak összeszedtem …

Ma olyan semmilyen

nap van. Valahogy így délutánra leamortizálódtam teljesen. Pedig olyan szép az idő 18 fok van és kint is voltunk, meg most már lehet kimenni egészen a szántóföldünk végére kutyástól és hagyni, hogy szaladgáljon nem kell félni, hogy elkóborol a pincékhez és az erdőbe, ami már a telkünk végétől kezdődik. Mind a fél hektárt sikerült elkeríteni, végre nem jönnek be az őzek, vaddisznók és nem csinálnak kárt. Nagyon jó, hogy vannak már nagy és erős akácfáink most két napja azt vágja a férjem, jövő télen már ezekkel fűtünk. Kár, hogy nem akkor kezdtük el ültetni őket, mikor ideköltöztünk 13 éve, mert most már bőven kitermelné a nekünk valót, de nem baj a 4-5 éve ültetettből is pár méter már innen lesz. Olyan nyomott a hangulatom, se jó se rossz csak éppen semmihez nincs se kedvem, se türelmem. Ma csak úgy teszem ide oda magam cél nélkül. Azt hiszem sokat kivett belőlem ez a pár nap. Ráadásul a munkahelyemen ismét vannak konfliktusok, aminek külső szemlélője vagyok, de akkor is rányomja a bé…

Nem tudok

annyira hálás lenni nektek a sok vigasztaló szóért, mint amennyire szeretnék!  Köszönöm, nagyon jókor jött. És köszönöm azoknak is, akik eddig csak csendben olvasgattak, de most nem mentek el mellettem szó nélkül. Sokat jelentett, tényleg. Én mindig azt mondom a gyerekemnek, amolyan Scarlett O'Harásan, ha nem is szó szerint idézve, hogy holnap is lesz nap és minden holnap egy új lehetőség, egy új kezdet. És bármennyire is néha nem úgy írok itt magamról vagy a napjaimról én is mindig igyekszem úgy felkelni reggel, hogy minden nap egy új lehetőség. Azt hiszem, ha ezt sikerül átadni a gyerekemnek sosem lesz elveszett, hitehagyott ember belőle.  Tegnap délután sikerült beszélnem a kedvenc tanárnővel, aki informatikát tanít, hogy korrepetálja matekból, ha van ideje rá, na ideje az délutánonként nincs, rengetegen járnak hozzá főleg nyolcadikosokat készít fel a felvételikre, de azt megígérte, hogy elkéri a gyereket egy héten kétszer háromszor egy egy tornáról, énekről és gyakorolnak, á…

Csődöt mondtam

mint anya. Ez tény. Már megint ez a fránya tanulás. Tegnap előtört belőlem a sárkány és úgy üvöltöttem, hogy szerintem még a falu végén is hallották. Muszáj volt délután kicsit összepakolnom a konyhát, nappalit mert már futottak körülöttem a dolgok annyira nem volt hozzá kedvem még múlt hét óta. Meg aztán szombaton nem tudom, így csütörtök péntek a takarítós nap, hogy amikor hétvégén a suliból hazaérjünk akkor már csak az ebédet csináljam, jó esetben azt is megcsinálom előre. Kiskorút hagytam kicsit játszani, aztán mondtam hogy tanulja meg a törit utána ha befejeztem átnézzük együtt. Kész lettem, mentem majdnem két óra is eltelt már erre kiderült felét el sem olvasta, alig tudott valamit. Tudjátok a töri tanárról meséltem, elég sok baj van vele (nem csak én mondom) úgy hogy én is úgy vagyok vele, hogy leszarom akkor nem nyitjuk ki a könyvet, már úgy sem fogunk töri szakra jelentkezni, ilyen oktatás mellett a gyerek a béka segge alatt lesz töriből, ha neki elég a füzet és arra a pár m…

Itt ülök félkómásan

a kanapén és mialatt a kávémat iszom hallgatom a cserépkályhában égő tűz pattogását....annyira jók az ilyen nyugodt, csendes reggelek. Csütörtök van, ha azt mondom, hogy megint gyorsan elszálltak a hétköznapi napok nem mondok újat. Felgyorsult a világ és az idő és mintha évről évre gyorsabban lenne vége egy egy napnak. Az életem nagyobb részét már leéltem és sokszor érzem azt, hogy tulajdonképpen nem történtek túl nagy dolgok. Nem volt kirívóan más, mint másnak, ugyanazokon a lépcsőfokokon mentem végig, nagyjából hasonló problémákkal, mint bárki más körülöttem. Nem történtek eget verő nagy dolgok és már azt hiszem nem is fognak. Ha csak nem nyerem meg egyszer a lottó ötöst. Nem léptem ki vagy nem sokszor a komfortzónámból, csak néha éreztem, hogy minden dolgot hagyok a csudába és lelépek jó messzire....Hogy megbántam e valamit? Talán, hogy nem utaztam annyit amennyit szerettem volna, bár erre még van időm bőven. No, de még nem kell ilyen szinte búcsúzóra hajazó bejegyzést írnom csak …

Tegnap úgy felszívtam

magam ezzel a denyamvadtul érzem magam bejegyzéssel, hogy elhatároztam karácsonyig mindent beleadok, hogy kicsit változtassak a dolgaimon. Azt mondják 21 nap kell ahhoz, hogy valami szokássá váljon, ez meg még több is, úgy hogy lesz időm bőven ahhoz, hogy valamerre mozduljak végre. Elsőnek a bevásárláskor figyeltem oda megint rendesebben, nem úgy mint az utóbbi pár napban. Sok zöldséget és gyümölcsöt vettem, fagyasztott erdeit is, amiből holnap reggel egy friss banánnal smoothiet csinálok. Natur joghurtot, eritritet, mert már kevés van itthon. Vettem teljes kiőrlésű napraforgó magos kenyér lisztet, hétvégén sütök majd pár darab zsemlét belőle, amúgy minimálisra veszem a szénhidrátot. Még sosem sütöttem itthon pékárút majd Limara egyik receptje alapján próbálkozom vele. A túlzott szénhidrát fogyasztás is növeli a fáradékonyság érzetét, eltelít és álmossá tesz. Ezentúl összeszedem magam és itthon előző nap összekészítem a munkahelyi kajámat, bármilyen fáradt is leszek már estére, és ne…

El sem hiszem

hogy két hét múlva advent első napja. Végre el lehet kezdeni a díszítést a lakásban, előkerülhetnek a kincsek, amit az ember erre az időszakra őriz.Várom, várom, várom. :)
Tegnap este még megnéztem Erzsébet királynőről szóló sorozat második részét. Annyira jó.
ITT nézheti meg, akit érdekel az élete. Hála, hogy angolul van csak magyar feliratot raktak alá, én ezeket a filmeket szeretem.
Csak csapongok ide oda egyébként. Ezer dolog jár a fejemben amit szeretnék, de olyan nehezen mozdulok meg az az igazság. Mindenféle téren. Tudom, hogy nem az a legfontosabb az életben, hogy mindig fittek legyünk és ami ezzel jár, de én már fél éve elég ramatyul érzem magam a bőrömben, de hogy igazán mindent beleadva odafigyelnék a dolgokra,na az nem mindig megy. Nem is értem a celeb csajokat hogy tudnak mindig topon lenni, mindig mosolyogni, mindig csaaaaaaaaaak pozitívan beszélni az élet nagy dolgairól. :P Nekem valahogy nem megy :/  Megint hetek óta tolom a holnaptól figyelek, hogy mit mikor eszem és …

Nagyon sok blogon

olvasom, hogy elfáradt mindenki így év végéhez közeledve. Egyrészt nem csoda, ez az év tele volt történésekkel, sok rosszal, néha kicsit jóval az ember belefárad. Aztán itt van még az óraátállítás, sötétben kelünk, sötétben fekszünk rányomja a bélyegét a komfort érzetünkre az biztos. Én is megint sokszor ébredek fel éjjel, háromszor négyszer is az órára pillantok aztán napközben emiatt fáradt és nyűgös leszek.  A munkahelyen haladok csak lassan. Még egy hónapom van a mostani munkámra, remélem végzek.
Délután voltunk pályaválasztási szülőin, jöttek jó sok iskolából bemutatkozni. A mi osztályunkból voltunk vagy 10-en szülők és gyerekek speciel azt hittem többen leszünk, de biztos úgy gondolták sokan, hogy ráérünk erre még. Tulajdonképpen sok újat nem mondtak, én már elég sok iskolát végig böngésztem a neten, nagyjából tudom hol milyen szakok vannak. Az egyedüli pozitívum számomra az, hogy már nem idegenkedem a szakgimnáziumoktól sem, már nem tartom annyira rossznak, hogy szakma, plusz …

A vadnyugati nő

Írtam már itt, hogy mennyire kedvelem a The Pioneer Woman blogot, amelyet Ree Drummond ír már évek óta.  ITT írtam róla többet. Ma reggel mikor a kávémat készítettem bekapcsoltam a tévét és véletlenül kapcsoltam a Bónusz tévé adására. És mit látok? Vadnyugati nő címmel megy itt egy főzős, életmódos műsor, amit Ree Drummond vezet. Ő készíti az ételeket, beenged az életébe a házába, a farmra.  Végre egy reggeli műsor, amiért érdemes egy órát leülni a készülék elé. A műsort a Food Networktől vették át, akinek van ez a csatornája annak most nem mondtam újat valószínű. :) Én meg örülök, hogy a kedvencemet a tévében is láthatom időnként.

Hajnal óta esik

és szürke borongós az idő odakint. Szeretem ezt, na nem az esőt, hanem a szürke borongósságot, mert ilyenkor élvezem, hogy csak a sarkokban ég egy egy pici lámpa, hogy ez az idő kifejezetten várja, hogy végre mécsest gyújtsak valami finom illóolajat rakjak, ami belengi a lakást. Most kedvem sincs nagyon elindulni a gyerek iskolája felé, kedvem lenne itthon maradni, sütögetni, kuckózni, olvasgatni.  Én már lassan visszaszámolok, még kb. 3 hét és a férjem elindul. Ezért pár nap múlva nálunk elkezdődik az igazi felfordulás, a mit kell még elrakni, elintézni, még gyógyszert kiváltani, ezt berakni, azt kivenni, ez már nem fér be, azt még azért bele kellene rakni....totál idegroham. Ezen a részen jó lenne már túl lenni. Mindenki ideges lesz én attól, hogy érjen ki rendesen ő attól, hogy utálja ezt a várakozást, itthon már nem tud mit kezdeni magával a rossz napok miatt, akkor inkább menjen és dolgozzon ott. Van még egy kóbor nap szabadságom azt arra az időszakra tartogatom, mikor még suli …

Karácsonyi könyvajánló

Aki hozzám jár és olvassa a blogom már tudja, hogy oda vagyok a könyvekért. Nekem az egyik legnagyobb öröm, ha valakitől könyvet kapok ajándékba. Most is van az éjjeliszekrényemen jó pár darab, de az ebook olvasóm is tele van jobbnál jobb könyvekkel. Sosem értettem azt, aki nem szeret olvasni, aki nem akar más ember bőrébe belebújni a könyvek által vagy történetekbe beleképzelni magát , amit egy könyvtől kaphatunk. Azok az otthonok sem igazi otthonok számomra, ahol nem látok egy két könyvespolcot vagy számomra nem igazán otthonosak az újságban amúgy szépen berendezett csillivilli trendi lakások, ahonnan hiányoznak a könyvek. Elfogadom persze, hogy másnak más a hobbija, időtöltése, mást szeret csinálni a szabadidejében, de engem a könyv tud igazán kizökkenteni a hétköznapok valóságából.  Ezért most, hogy közeleg a karácsony és mindenki ötletel hoztam pár könyvet, hátha tudok segíteni azoknak akik éppen azon törik a fejüket,hogy mit adjanak ajándékba szintén olvasni szerető családtagja…

Hazaérni úgy

hogy elfelejti az ember pár hete előfizetett újságokra és ez fogadja itthon. :)


Ha nem lett volna már eddig is, most biztosan karácsonyi hangulatom lenne egyből. :) Hétvégére lesz mit nézegetni, olvasgatni, ötleteket gyűjteni. (ha még nem lenne elég a pinterest.:D )

Ma már kispéntek

ugye ismeritek ezt? A csütörtökre mondják. :) Hamar elszáll ez a hét, minden nyűgjével együtt. Hála az égnek. Ez a hét fájdalmasan nyünnyögős, fáradt, úgy hogy nem is baj ha lassan véget ér. Nem is aludtam valami jól, úgy hogy ha befejeztem ezt a pár sor pötyögését megyek is a zuhany alá, hátha kicsit jobb lesz. Éjfélkor az előszobában lévő időjárás jelzős óra kezdett el hirtelen magától pittyegni, arra ébredtem fel, baromi jó volt, aztán hajnalban meg a cica köhögött (este megesett rajta a szívem bejöhetett aludni) akkor meg arra. Úgy hogy inkább megint ötkor keltem, mert visszaaludni már nincs értelme.  Tegnap még délután összekaptam a konyha nappali kettőst, már éppen ideje volt, éppen csak annyira, hogy úgy érezzem rend van, de azért a sarkokig nem mentem el. Tudjátok, ahol a papok táncolnak. : ) De már ettől  is jobb lett a közérzetem. Aztán megsütöttem vacsira a frissen töltött kolbászt, tegnap vettem, fiúk örültek torma, mustár is előkerült hozzá, friss kenyér. Kellenek az ily…

Már hét közepe

és ez jó. Ahhoz képest, hogy milyen nyögvenyelősen kezdődött eljutottunk a szerdáig. Még mindig próbálok pozitív lenni, mert így könnyebb elviselni magam és a környezetemet is az az igazság. Elég nehezen megy. Így év vége felé kezdenek kifogyni a tartalékaim, kezdek lemerülni, elfáradni (gondolom mindenki) szeretnék már hosszabb pihenőt mindenkinek a családban. A férjemnek persze fordítva lesz, ő akkor dolgozik majd, mikor mi kicsit lábat lógatunk itthon. Na ez is. Itthon lassan elfogy a tennivaló és ilyenkor van az, hogy ő elkezdi, hogy mit csináljon, kint már nem lehet semmit, bent meg lassan elfogynak a munkák....legszívesebben már kezdené a szezont a munkahelyén, akkor legalább nem csak úgy van a világban. Ettől az alig tennivalóktól pedig feszkós lesz és nyűgös, aztán meg nem könnyű már egyikünknek sem. Pont egy hónap múlva indul, szóval addig ki kell találni valami elfoglaltságot. Hétvégén meg kezdődik Kiskorúnak a suli, (ott is őszi szünet volt) megint lesz pár szabad órám. Az…

Remélem a mai napom

jobb lesz a tegnapinál. Mindenesetre ma próbáltam a lehető legpozitívabban elindulni otthonról. Ráadásul még ki is pihentem magam, olyan mélyen aludtam, hogy egyszer sem ébredtem fel éjjel. Ritka.
Na itt tartottam reggel, mikor nem tudtam folytatni, mert dolgozni kezdtem. Haladtam előre, de még közel sem vagyok a végén, viszont legalább ma jobban éreztem magam a bőrömben.  Most meg itthon vagyok és ismét csak úgy elvagyok, mint a befőtt. Belekezdek ebbe, abba de igazán semmi nem megy. Főztem vacsorát, gyros húst, vettem sok zöldséget, csináltam egy fokhagymás tejfölt szósznak és hozzá tortilla lapot. Mindenki szereti, úgy hogy a vacsora már meg is volt, telepakoltuk a tortillát mindenféle jóval és feltekerve meg is ettük. Holnapra is marad.
Egész nap esik az eső, borult volt az idő reggeltől estig. Olvastam Zalában már esik a hó, fehér lett itt ott a táj. Állítólag idén igazi tél lesz, hát én nem várom. Illetve de igen, de csak akkor amikor itthon leszünk a téli szünetben. Különben a…

Én igazán

próbálok dolgozni, koncentrálni meg minden ilyesmi de valahogy nem megy. Nem megy ma nekem ez mindenféle világfájdalmam van, hogy ma itt kell ülnöm. (sejtem egyébként, hogy holnap is ez lesz) Tudom örüljek, hogy van munkahelyem, örülök is de ezen kívül nem vigasztal semmi más. Otthon szeretnék lenni, sütni,főzni tervezgetni, képeket menteni a pinterestről, ötletelni, bármi mást csak nem a számok és a kinyomtatott listáim fölött ücsörögni. :(  Szegény gyerekem, gondolom ő is pontosan ugyan így érez a mai első iskolás napján. :( Nyüssz.

Könyveshétfő

A ​​parfüm titka című The New York Times-bestseller szerzőjének új könyve!
Boston, 1930-as évek. Mi keresnivalója lenne a gazdagok fényes világában az ír bevándorlóktól született, szegénységben felnövő Maeve Fanningnek? Nyilvánvalóan semmi. De mi történik, ha holnaptól Mayre változtatja a nevét, szőkére festi az eredetileg vörös haját, és állást kap egy különleges régiségkereskedésben?
Miután May kiszállít egy értékes ókori vázát az üzlet exkluzív vevőköréhez tartozó, dúsgazdag Van der Laar családnak, bekerül a bostoni elitbe. Okos lány, hamar tanul, és gyorsan rájön: nem csupán neki vannak titkai, hanem a tehetőseknek is, sőt ezek mélyebbre lettek temetve és jóval veszélyesebbek.
Például miért tűnik olyan ismerősnek az excentrikus és rejtélyes Diane Van der Laar, pedig ők ketten sosem találkoztak eddig? Vagy mégis? És mi lesz, ha James Van der Laar, a család férfi örököse a felszínes flörtölésnél többet szeretne elérni az egyre rafináltabb Maynél?
Ambíciók, vágyak,…

Jó volt a

délelőttöm, jó volt kicsit nézelődni úgy , hogy nem rohantam sehova. Mondjuk az biztos, hogy rám hirtelen tör a "najólvanelégvoltmár" dolog, úgy hogy ha én megunom, akkor megunom és kész hiába volt a tervben akár az ötödik boltba benézés is megyek haza. Most is így történt. Először mentem a Pepcoba, mert a szórólapon klassz szürke ledes gömbfüzért hirdettek és szürke alapon fehér csillagos függönyt, természetesen már egyik sem volt. :( Úgy hogy itt csak két párnahuzatot vettem, szürke alapon fehér csillagosat és a gyereknek az ágyára takarót, amivel letudjuk takarni az egészet, mert ami most van az kicsi és elég bután nézett ki az egész. Szürke színű, csillagos tányéralátétek jöttek még velem, már a karácsonyi terítéket szem előtt tartva. A Pepco szórólapját itt nézhetitek meg. Beugrottam még gyorsan a Tescoba, mert az ott van mellette és kaptam kacsacombot, frisset, szépet annyira örültem, karácsonykor az szokott lenni itthon úgy hogy meg is vettem és már a fagyasztóban cs…

A tegnapi nap sem egészen

úgy alakult, ahogy elterveztem. Úgy látszik mostanában csak ilyen van.  Én bent voltam a házban, főztem éppen a férjem meg kint a kertben, mikor egyszer csak jött, hogy jöjjek gyorsan, mert a kutya valamit csinált magával, nagyon prüszköl és véres az egész szája körül. Na mindjárt lett három infarktusom, meg ezer vérnyomásom mikor megláttam. Csak dörzsölte a száját a földbe, mi meg alig tudtuk lefogni, hogy megnézzük mi van vele. :( Totál bágyadt az egész kutya, máskor mindig ugrál, meg pattog most pár perc alatt látszott, hogy valami nincs rendben. Telefonálás orvosnak, hogy mikor rendel, délután négy. De jó, ekkor volt két óra. :/ Mindegy, lesz ami lesz meg kell várni, addig megfürdettük, tiszta kosz volt még sem visszük így. Elvittük, nem látott semmit, de mondta, hogy egy másik orvosnak van endoszkópos vizsgálatra berendezett rendelője, kutyát eltudja altatni és aztán megtudják nézni ott, fél hétkor van időpont. Ekkor a kutya már azért jobban volt, bár amikor tüsszögött továbbra …

Rájöttem, hogy

engem elég nehéz kihúzni a komfortzónámból. Szeretem megtervezni előre a napomat, felírogatni (most már) előre a füzetembe, hogy mit kell elintéznem, hova kell mennem, mik a teendőim egy napra. Ha lehet még jobb egy héttel előbbre is terveznem, mert így mindent ahhoz tudok igazítani. Nem érhet meglepetés. Tudom, hogy mi lesz, mi várható és így kicsit kiszámíthatóbbá válik az élet körülöttem. A tegnapi napom pont nem ilyen volt, mert ugye közbejött az előre hozott gumicsere. Igen tudom ez apróság, de már olyan sok dolgot kitaláltam csütörtökre, hogy ezzel teljesen keresztbe tett a napomnak. Ráadásul úgy, hogy a munka vége előtt egy órával tudtam meg. Elterveztem, hogy majd kényelmesen bevásárolok, nézelődöm kicsit a már kirakott karácsonyi dolgok között, szaloncukor, édesség, ez az (tudom még november van, de én szeretem na.) Utána elmegyek a négylábúaknak ennivalót venni és végre eljutok a kedvenc bio boltomba is, ami most nyílt pár hete és két ismerős lány vezeti és még csak bekukka…

Úgy döntöttem

hogy holnapra engedélyezek magamnak egy nap szabadságot. Az egész persze úgy kezdődött, hogy még a múlt héten holnap reggelre kaptam időpontot az autószerelőmhöz, hogy felrakja a téli gumikat a kocsira. Így már akkor elgondolkodtam a dolgon, hogy van még x napom, nem kéretőzöm el a munkahelyről, hanem kiveszek belőle egyet. A szerelőm persze az előbb telefonált, hogy eltudok e ugrani inkább még is most délután, mert reggel még sem jó. Először megfordult a fejemben, hogy na akkor holnap még is jövök, elvégre úgy is rövid a hét, de aztán elhessegettem a gondolatot. Minden marad így ahogy van holnap otthon, szépen rendet rakok, főzök és kimegyek a kertbe van még ott is tennivaló. Így a hétvégére nem marad semmi nagyobb házimunka és különben is. Még így is marad bőven szabadságom decemberre. Hurrá! 

El sem hiszem

hogy a hosszú szünet után holnap már dolgozni kell. :( :( :( :( Rettenetes, hogy amikor az ember itthon van mennyire gyorsan telnek a napok. Jó volt minden úgy ahogy volt. Voltunk rokonlátogatóba, megemlékeztünk a már nem velünk lévőkről, voltunk az erdőben sétálni egy jó nagyot. Szép idő volt végig, ma is az van, ezerrel süt a nap és egyáltalán nincs hideg. De jó lenne még sok ilyen nap! Végre készen van a telkünk bekerítése 14 évig vártunk rá, hogy a fél hektár is elzárt terület legyen, hát most sikerült, ez is megvan. Jöhet a következő kihívás. :) November van, te jó ég! Most már tényleg visszaszámolok karácsonyig. :) Még összedobok egy rakott krumplit a családnak, hogy holnap is legyen ebédjük, aztán megyek ki a kertbe elültetek még pár tulipán és nárcisz hagymát.  Szép napot mindenkinek. 

Hello November