Ugrás a fő tartalomra

El sem hiszem

hogy két hét múlva advent első napja. Végre el lehet kezdeni a díszítést a lakásban, előkerülhetnek a kincsek, amit az ember erre az időszakra őriz.Várom, várom, várom. :)
Tegnap este még megnéztem Erzsébet királynőről szóló sorozat második részét. Annyira jó.
ITT nézheti meg, akit érdekel az élete. Hála, hogy angolul van csak magyar feliratot raktak alá, én ezeket a filmeket szeretem.
Csak csapongok ide oda egyébként. Ezer dolog jár a fejemben amit szeretnék, de olyan nehezen mozdulok meg az az igazság. Mindenféle téren. Tudom, hogy nem az a legfontosabb az életben, hogy mindig fittek legyünk és ami ezzel jár, de én már fél éve elég ramatyul érzem magam a bőrömben, de hogy igazán mindent beleadva odafigyelnék a dolgokra,na az nem mindig megy. Nem is értem a celeb csajokat hogy tudnak mindig topon lenni, mindig mosolyogni, mindig csaaaaaaaaaak pozitívan beszélni az élet nagy dolgairól. :P Nekem valahogy nem megy :/  Megint hetek óta tolom a holnaptól figyelek, hogy mit mikor eszem és a holnaptól felhúzom ismét a futócipőmet dolgot. A másik meg, hogy belenézek a tükörbe és most pont az tükröződik vissza, amit belül is érzek. Kivetítődik a jajdeszarul érzem magam dolog és kb. mint a saját öreganyám (ahogy szokták mondani) néz vissza rám. El kellene mennem fodrászhoz, kozmetikushoz, lakkoznom kellene, kicsit ezt azt csinálni, hogy megint nőnek érezzem magam, de (és most itt is visszaüt) szarul érzem magam a bőrömben most ezek is hátrébb szorultak. Össze kell kapnom magam én mondom. Fejben tök jól megy egyébként. :)
Mintha mázsás súlyt cipelnék a vállamon, de tényleg.
Ráadásul most még munka után el kell mennem bevásárolni, egyrészt mert nincs otthon a hűtőben semmi értelmes dolog, de még a mai napon kitalált két napra főzök töltött káposztának való sem. :/ A fiúk viszont örülnének neki az tuti, főleg a férjem és különben sincs jobb ötletem. Ez a főzés is macera nekem mostanában. (mi nem??) Másrészt meg a kutyusnak sincs ennivalója.
Megint sötétben érünk haza.  :/ 
Kellene vennem valami vitamint télre. Hiába eszek elég gyümölcsöt és zöldséget lehet, hogy még sem elég. Jajmindenbajomvan. :/ Ezek nem az én napjaim. Még az a jó, hogy a szerda a legkönnyebb napja a gyereknek, így nem kell vele tanulni. Na most az még szép lenne estére.





Megjegyzések

  1. Nekem elég, hogy a saját anyám néz vissza rám lassan a tükörből.... :D
    Na mindegy. Egyetértünk. Egyetérzünk... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mertem az anyámat említeni :D :D :D Jobb messziről gondolni rá :D Nyaff:(

      Törlés
  2. Jaj, töltöttkápi! Muszáj lesz főznöm! :)
    Nekünk a péntek a legkönnyebb...akkor nincs tanulás. Imádom! :)
    Popianyu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mármint soha? :O Ha igen akkor azonnal átakarom íratni a gyerekem! :)

      Törlés
  3. Együttérzek veled!!!!Nehéz az asszonyok élete.:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Hát most nagyon így érzem :) De egyébként szerintem bárki bármit mond, a mi vállunkon több van.

      Törlés
    2. Köszönöm a filmet,megnézem.És nagyon jó,hogy angolul van!!!!!!!!!

      Törlés
  4. Készítettem listát, hogy milyen díszeket fogok készíteni és azokhoz mire lesz szükségem, de a boltig még nem jutottam el.
    A kórházi listám is hiányos. Sőt, még a Bogyókámnak is vennem kell pár dolgot, pedig fejben minden olyan szépen működik. :)
    A cele csajok meg....jóóó sok pénzt markolnak fel a pozitivizmusukért. Asszem, úgy nekúnk is menne. :D :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…