Itt ülök félkómásan

kovtama | 5:31:00 |
a kanapén és mialatt a kávémat iszom hallgatom a cserépkályhában égő tűz pattogását....annyira jók az ilyen nyugodt, csendes reggelek. Csütörtök van, ha azt mondom, hogy megint gyorsan elszálltak a hétköznapi napok nem mondok újat. Felgyorsult a világ és az idő és mintha évről évre gyorsabban lenne vége egy egy napnak. Az életem nagyobb részét már leéltem és sokszor érzem azt, hogy tulajdonképpen nem történtek túl nagy dolgok. Nem volt kirívóan más, mint másnak, ugyanazokon a lépcsőfokokon mentem végig, nagyjából hasonló problémákkal, mint bárki más körülöttem. Nem történtek eget verő nagy dolgok és már azt hiszem nem is fognak. Ha csak nem nyerem meg egyszer a lottó ötöst. Nem léptem ki vagy nem sokszor a komfortzónámból, csak néha éreztem, hogy minden dolgot hagyok a csudába és lelépek jó messzire....Hogy megbántam e valamit? Talán, hogy nem utaztam annyit amennyit szerettem volna, bár erre még van időm bőven. No, de még nem kell ilyen szinte búcsúzóra hajazó bejegyzést írnom csak eszembe jutott így kora reggel.
Most egyelőre annak örülök, hogy mindjárt hétvége és már csak egy hét lesz vissza az adventig. :) Nem tudom van e rajtam kívül olyan, aki ennyire várja a karácsonyi várakozós időszakot, mert egyre többször hallom, hogy csak nyűg, álszent, pénzköltős, családdal összeveszős....ilyenek. Azért biztos akad elvétve olyan is, aki két lábbal áll a földön és úgy készül rá. Én pár éve döntöttem el, hogy mindent a mi kedvünk szerint csinálunk és nem úgy, ahogy mások elvárják tőlünk. Először mindenki felfújta magát, de aztán hamar belátták, hogy hiába dünnyögnek kb. hidegen hagy az egész nem fogom hagyni, hogy elrontsák az ünnepi hangulatot. Például nehezen emésztették meg, hogy nekünk karácsony napján a mozizás ugyan olyan szokás, mint másnak a templom. Tudom a kettő között óriási különbség van , nem összemérhető csak érzékeltetni akarom, hogy mennyire hozzánk nőtt már Kiskorú ovis kora óta. Akkor kezdtük el, mert hol úgy tudtunk titokban fát díszíteni, hogy pár órára elvitte valaki a gyereket sétálni vagy elvittük valakihez, hogy minden nagyon titkos legyen. Aztán jutott eszünkbe a mozi és utána már így is maradt. Ki nem hagynánk egyik évben sem (bár pár év múlva ez is eltűnik, ahogy a gyerek nő :(  ) és már nézzük a neten, hogy mi lesz a decemberi műsor. Az ajándékokat megvettem a gyereknek és a férjemnek, már csak a nagyszülők vannak vissza. Idén kézzel készített ajándékot tervezek, finom hagymalekvárra és narancslekvárra gondoltam, találtam jó kis recepteket. Vannak szép üvegeim, vettem csipkés és karácsonyi szalagokat a díszítéshez, remélem az első nagyobb volumenű kézmüveskedésem összejön. Jellemző, hogy az év legnagyobb ünnepén vágok bele valami újba, hogy ha nem sikerül a falba verjem a fejem. :) De ilyenre nem gondolok, fő a pozitív hozzáállás. 
Na megyek, megiszom a kávémat és belekukkantok a kedvenc blogjaimba. 


11 megjegyzés:

  1. Csatlakoznék hozzád, mert énisénisénis nagyon szeretem az adventi időszakot :) csak azt sajnálom mindig, hogy olyan hamar eltelik, akkor tripla tripla gyorsan szalad az idő.

    Miért is kellene másnak megfelelnetek? ha nálatok más a karácsonyi "menetrend", egészségetekre! nektek jó az, Ti örültök.

    Ügyes vagy, hogy már kész terveid vannak és az ajándékok is nagyjából beszerezve. Én még sehol sem állok ilyen téren :)
    Kézi készítésűt én is tervezek, az anyag már megvan hozzá, csak neki kell kezdeni...egy ilyen esős, szomorkás napon megcsinálom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is előkapom a varrógépem, úgy döntöttem szabadság alatt végre rászánom magam hogy megtanuljam az alapokat. Gondolom találok youtube videokat róla :D

      Törlés
  2. Jaj, szeretnék egy varrógépet végre....! :)

    Deszóval a lényeg: ez nekem is egy "szeretemposzt byTami" volt.. :)

    Annyiban térek el tőled adventivárakozós témában, hogy nem, nem állok két lábbal a földön, de ez köztudott... :) És csakazértsem hagyom magam lehúzni, amikor - itt is sokan - azt hangoztatják, hogy minek is a karácsony, pénzköltés blabla... tényleg azt gondolják-érzik, hgoy erről szól...? jójó, én az sk. ajándékok híve vagyok, éspersze vásárolunk is, de annyira szeretek adott személyre szabottan keresni, kitalálni valamit....! amivel tudom, hogy tényleg meglepem, hogy örömet okozok neki...
    A narancslekvár az jó ötlet, és olyan szépen lehet díszíteni (majd muti ám meg:) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, én annyira csinálnám ezeket a kézműves dolgokat, de én valahogy olyan kicsinek érzem magam hozzá és nekem csak akkor szárnyal a képzeletem, ha előtte valahol látom. Ami ugye már egyáltalán nem saját képzelet és saját ötlet. De nekem másképp sajnos nem megy és ezért néha tényleg nem is szeretek nekiállni. :( De valahol el kellene kezdeni, meg nem is ártana valami hobbi. A hagymalekvár is finom ám! :)

      Törlés
    2. Ja és asszem írtam már, hogy a naaaaaaaaaaaagy családi karácsonyozást többek között akkor szakítottam meg, amikor az egyik hozzátartozóm beakarta vezetni a limit összeget,amennyiért minimum vásárolni KELL . Na akkor telt be végleg a pohár.

      Törlés
  3. Csatlakozom a szeretem érzéshez.:)
    Te már így előre készen vagy????? Ez igen!!!!! Ügyes vagy nagyon!!!!Össze kell szedjem magam.:)
    Én veszek is,és készítek is ajándékokat.

    VálaszTörlés
  4. Így előre szoktam, ami az ajándékozást illeti, mert szeretem ha a végére csak a bevásárlás és az apróságok maradnak. De én azt is karácsony előtt két héttel elintézem :D Csak azért, hogy kikerüljem a tömeget és eszetlenséget a boltokban.

    VálaszTörlés
  5. Hát, ezért az előrelátásért én is irigyellek. Nálunk ez sehogy sem működne - talán azért, mert olyan "sokan" vagyunk, hogy karácsonyig is annyi ünnep van a nyári vakáció után, hogy mindig azokra koncentrálunk, egyikre a másik után.
    De az advent-szeretethez én is/mi is csatlakozom/csatlakozunk. Az összes lányom várja adventet és aztán élvezi is. És nekünk is vannak olyan szokásaink, ami másoknál "kiverné" a biztosítékot (ha érdekelne...): pl nálunk reggel "jön a Jézuska". Hogy legyen időnk élvezni egymás társaságát a fa körül, mielőtt részt vennénk az általunk kedvelt nagyobb családos karácsony estén.
    A bejegyzésed eleje olyan simogató volt..... csak elgondolkoztam: hány éves vagy ahhoz, hogy úgy gondold, túl vagy már az életed javán?! Ez kicsit szomorkás mondat volt.

    VálaszTörlés
  6. Tami, nézd meg a blogom FB oldalán, miket vásároltam ma :-D
    Egyébbként arra nem lenne lehetőség, hogy pár ismerősöddel tartsatok valamelyik hétvégén egy kreatív bulit, workshopot? Lehetne együtt lekvárt főzni, díszíteni, kézműveskedni.

    VálaszTörlés