Ugrás a fő tartalomra

Jó volt a

délelőttöm, jó volt kicsit nézelődni úgy , hogy nem rohantam sehova. Mondjuk az biztos, hogy rám hirtelen tör a "najólvanelégvoltmár" dolog, úgy hogy ha én megunom, akkor megunom és kész hiába volt a tervben akár az ötödik boltba benézés is megyek haza. Most is így történt. Először mentem a Pepcoba, mert a szórólapon klassz szürke ledes gömbfüzért hirdettek és szürke alapon fehér csillagos függönyt, természetesen már egyik sem volt. :( Úgy hogy itt csak két párnahuzatot vettem, szürke alapon fehér csillagosat és a gyereknek az ágyára takarót, amivel letudjuk takarni az egészet, mert ami most van az kicsi és elég bután nézett ki az egész. Szürke színű, csillagos tányéralátétek jöttek még velem, már a karácsonyi terítéket szem előtt tartva. A Pepco szórólapját itt nézhetitek meg. Beugrottam még gyorsan a Tescoba, mert az ott van mellette és kaptam kacsacombot, frisset, szépet annyira örültem, karácsonykor az szokott lenni itthon úgy hogy meg is vettem és már a fagyasztóban csücsül. :)
Aztán átmentem az Aldiba kávékapszuláért, érdekes ott még nincs karácsonyi dömping, pedig azt hittem már ők is elkezdték. Egy két dolog van kirakva, de még egyáltalán nincs ünnepi hangulat. Onnan átnéztem a KIKbe, (Andi tegnapi hozzászólása miatt, legalább is erre fogom :D ) na itt aztán már teljes díszben van minden. Órákig tudtam volna nézelődni, az alap hangulat meg is volt hozzá, de aztán mint írtam valami elkattan és kész, annyi megunom. Sokáig nem voltam, megvettem a piros takarót, amit szerettem volna ide a nappaliba, vettem két párnabelsőt, régóta szerettem volna az itthoni kettőhöz még kettőt venni (ezért is vettem a két csillagos huzatot) még szintén a nappaliba és vettem egy óriási nagy fehér szívet megint csak a nappaliba a falra, dísznek. A múltkor otthagytam, sokáig rakosgattam ki be a kosaramba :D  végül úgy emlékeztem, hogy nincs szabad helyem a falon, aztán hazajöttem és persze ezer üres hely van még. Szerencsére még volt belőle, így most már majd fel is kerül. Egyébként a Kikben most hatalmas a választék, talán még soha nem volt ennyi minden és most már igényes dolgok is vannak, ami pár évvel ezelőtt azért nem volt. Lassan összeáll a karácsonyi díszítésem, minden kiegészítő  piros, szürke, és fehér lesz. Azt hiszem nem érdekel se az adott év trendisége meg a divat hullámok sem. Se az, ha idén az arany, meg a "hupililasárgával" lesz a menő és az sem, hogy melyik magazin szerint mit kellene rakni a terített asztalra. :) Azokból válogatok és olyanokat, amelyek az én kedvenceim és olyan színeket, amelyek (szerintem legalább is) mindig megállják a helyüket. Hát majd meglátjuk, hogy sikerül. :) Szeretnék még egy szép függönyt és egy hozzá passzoló asztali futót, most ezt fogom keresgélni, bár egyre inkább hajlok arra, hogy megveszem az anyagot és megvarrom. Azért a Pinterestet bújom ezerrel és mentem a jobbnál jobb ötleteket, na ezen az oldalon órákat tudok nézelődni. :) Szerintem nem vagyok vele egyedül.
Hát így.

Megjegyzések

  1. Nem vagy egyedül vele, ó igen! :) - néha kicsit soknak is érzem (mármint a pinterestet), mert már túl sok ott is az "infó", vagy az inger, fene tudja....

    VálaszTörlés
  2. A Pinterest az egyik barátom! :)))) Én is azokkal a színekkel díszítem, öltöztetem a lakást, amelyek nekem a legjobban tetszenek! Jó, már kicsit gondolni a karácsonyra, nagyjából összeállt az én fejemben is a karácsonyi menű, díszek stb. Valahogy nagyon megszerettem a föld színeket is.
    Szerintem is hamarabb megvarrod az elképzelt dolgokat, mint készen megtalálod! És nagyon ügyes vagy hozzá! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…