Ugrás a fő tartalomra

Már hét közepe

és ez jó. Ahhoz képest, hogy milyen nyögvenyelősen kezdődött eljutottunk a szerdáig. Még mindig próbálok pozitív lenni, mert így könnyebb elviselni magam és a környezetemet is az az igazság. Elég nehezen megy. Így év vége felé kezdenek kifogyni a tartalékaim, kezdek lemerülni, elfáradni (gondolom mindenki) szeretnék már hosszabb pihenőt mindenkinek a családban. A férjemnek persze fordítva lesz, ő akkor dolgozik majd, mikor mi kicsit lábat lógatunk itthon. Na ez is. Itthon lassan elfogy a tennivaló és ilyenkor van az, hogy ő elkezdi, hogy mit csináljon, kint már nem lehet semmit, bent meg lassan elfogynak a munkák....legszívesebben már kezdené a szezont a munkahelyén, akkor legalább nem csak úgy van a világban. Ettől az alig tennivalóktól pedig feszkós lesz és nyűgös, aztán meg nem könnyű már egyikünknek sem. Pont egy hónap múlva indul, szóval addig ki kell találni valami elfoglaltságot.
Hétvégén meg kezdődik Kiskorúnak a suli, (ott is őszi szünet volt) megint lesz pár szabad órám. Aztán jövő héten a sulijukban pályaválasztási szülői, gyerekestől mert jönnek mindenféle iskolákból mindenféle igazgatók és tanárok bemutatkozni. Kíváncsi leszek. Egyáltalán nem várom, hogy másfél év múlva az én gyerekem majd "kiszabadul" és bekerül ebből a családias környezetből egy másik helyre, de hát nincs mit tenni, felnőnek, ez az élet. Több iskolát néztünk, jó lenne ha nem egyedül indulna, hanem más barát, osztálytárs is , úgy tudom elég sokan vannak akik azokat nézték, amit mi. Mindenesetre nagyon fura lesz, hogy majd nem egy irányba, nem egyszerre, nem együtt indulunk és érkezünk. Miért rohant el ennyire hamar az idő??
Nagy dolgokról nem tudok beszámolni, nem igazán történik semmi. Hét közben nincs sok időm délutánonként, hazaérünk főzök vagy leckét kérdezek ki, egy órácskára ha van időm átfutni a kedvenc blogjaimat és bezuhanok az ágyba. Kellene vennem valamilyen vitamint a napi gyümölcs adagom mellé, mert úgy látszik nem elég. Ahogy lesz egyre sötétebb kint úgy merülök le itt bent. 
Amúgy rájöttem, hogy már nincs bajom a novemberrel, sőt. 
Szeretek hazaérni félhomályban. Írtam már, hogy jobban kedvelem ezt, pici fényeket a lakásban, üldögélni a félig megvilágított nappaliban, mécseseket gyújtani és pici lámpákkal megvilágítani a lakás egy egy sarkát. Számomra ez megnyugtató és novemberben sokszor van ilyen. Hazaérünk, mécsest gyújtok, mézeskalács vagy narancs illatú illóolajat öntök a tartóba és pár perc múlva belengi az egész lakást. Leülök egy jó kávéval a kanapé egyik sarkában és egy fél órát pihenek így, mielőtt bármibe is belefognék. Erre pedig a november egy nagyszerű hónap, egy olyan hónap amikor, mint írtam már igazából nem nagyon van mit tenni vagy legalább is az időjárás nem nagyon engedi, hogy kint sok mindenbe belevágjon az ember úgy hogy szép lassan hozzáidomul a semmittevéshez. Persze apróságok még előfordulhatnak és volt olyan is, amikor egy szál pólóban kint sétáltunk, de ahogy elnézem a hosszútávú előrejelzést egyelőre nem úgy néz ki, hogy mostanában ilyenben lesz részünk. Úgy hogy kezdek megbarátkozni a novemberrel, már csak a januáron kellene törnöm a fejem, hogy abban mit találok, ami jó. A január számomra mindig olyan hosszú hónap. :( Már csak azért is, mert véget érnek az ünnepek, amire várt és készült mindenki. Aztán ahogy elpakolunk mindent és lezajlottak a nagy családi jövés menések vagy az otthoni lelassulások, kifogyunk a sok jóból és szeretetből (abból azért talán nem) már igazából nincs mire várni a tél folyamán. A legtöbben már a tavaszt várjuk, hogy kezdődjön valami új. Szóval a januáron még töröm a fejem. :)

Pascal Campion

Megjegyzések

  1. A január még messze van :), addig nem is látok...
    Egyébként ugyanez. Bár most hosszúak a hétközbeni napjaink - mármint későn érünk haza - de pont mivel csak hazaesünk, most az időjárás miatt nem zavar az, hogy kint nem csinálunk semmit, vagy nem haladok - mert nincs is mit. Viszont bent... ott örökké lenne valami! :D
    És nem értem én ezt sem, miért vagyok-vagyunk olyan fáradtak... de nem is érzem, hogy nemrég voltam szabin, fene tudja....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tegnap már 9-kor lefeküdtem és reggel ötig aludtam. Ma is rottyon vagyok :D

      Törlés
  2. " Ahogy lesz egyre sötétebb kint úgy merülök le itt bent. " - pont így és még lelkiismeret furdalásom is van, mert alig látom a kutyákat már ilyenkor, épp csak egy kicsit vagyunk együtt, mert nem jó sötétben kint lenni az udvaron.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem annyi előnyöm van, hogy a férjem december elejéig otthon van, képes kint lenni a kertben hidegben is, meg a műhelyben úgy hogy a kutyus nincs egyedül.Szegénynek majd akkor lesz rossz, ha elmegy és mi még akkor két hétig dolgozunk, akkor egyedül lesz egész nap. :(

      Törlés
  3. Tami, bocs de úgy elmosolyogtam magam. Ide kellene küldeni a férjedet, adnék neki elfoglaltságot. Nekem az ellenkező a gondom, hogy mindenért harcolnom kell.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért talál ő itt is, meg van is csak ha esik az idő akkor van bajban. :) A hét elején pl. szakadt, erre felment a padlásra és ott polcokat rakott össze,amire felrakta az üres befőttesüvegeket,meg egyéb dolgokat,felporszívózott :D :D a padláson, meg pókhálózott stb.stb. :)

      Törlés
  4. A január mindig valami új kezdete. Újév, új lehetőségek, új dolgok.
    Tudom, elcsépeltnek hangzik, de lekerül az óévi naptár, az utolsó laphoz érkezel a határidő naplódban,majd becsukod azt, végleg, hogy valami új jöjjön. Tiszta lap, új naptár, új napló! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, azt én is.Csak a hónap hosszú, mert az ember várja a tavaszt. :D

      Törlés
  5. NAGYON tetszik ez a kép! Pont így jövünk-megyünk a munka után.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen,nekem is ez jutott eszembe róla. :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit is írhatnék?

Vannak történések - rosszak - de arról nem szeretnék.
Ami jó az az, hogy végre tegnap felkerült a nyelvvizsga eredmény és hát s i k e r ü l t és olyan nagyon örülök és büszke vagyok rá és ő is olyan boldog. :) Kellett ez a löket, önbizalom növelő és hát nem titkolom kis előny talán majd a gimiben....
És a tanár írt neki egy kis üzenetet természetesen angolul,  amit most iderakok magamnak is, hogy mindig visszatudjam olvasni, mert ez olyan jó dolog.
"ÁDÁM! Congratulations. I am really happy about your result, and I am proud of you. You have developed the most during the last two years, and you were the most hardworking student of the group. Welldone, great job. I wish all the best for your future. If you have problems with grammar in the future, I will help you. Take care bye: J"
És amit a gyerekem válaszolt, arra még büszkébb vagyok és teljesen megvagyok hatva tőle (még akkor is, ha van benne pici hiba) :
Thank you for helping us. And thank you for the candy :D. When I g…

Mindenhol jó de a legjobb

természetesen otthon. Végre itthon vagyunk, mert úgy döntöttünk pénteken késő délután, hogy inkább hazajövünk, mint hogy másnap korán keljünk, úgy is 10-ig el kell hagynunk az apartmant. Pont olyan idő volt, amilyet szerettem volna. Nem volt túl meleg, olyan 24 fok körül mindig, bár a tűző nap ezt időnként melegebbnek éreztette. Minden nap tudtunk fürödni, illetve a fiúk én inkább olvastam, ha jól emlékszem három könyvet is kiolvastam egy hét alatt. Egy éjszaka esett az eső, meg kicsit délelőtt aztán hirtelen kisütött a nap és jó idő lett,  -amúgy pedig a Balatonnál szerintem mindig nyár van, még télen is - ezen kívül minden nap jó volt, nem dőlt rólunk a víz a kánikulától, hálisten de pont arra volt elég, hogy legyen fürdés meg napozás és kirándulás. Finomakat ettünk, kipróbáltunk új helyeket is. Azt szeretem ezekben a napokban, hogy a Balatonnál lelassul az idő. Ahogy odaérünk amellett, hogy megcsapja az orromat az a semmi máshoz nem fogható számomra nagyon jó víz illat valahogy mi…

Ötkor keltem

és azóta már lement egy mosás, kitakarítottam a spájznak használt nagy beépített szekrényemet,  a hűtőt is átnéztem, aztán bepakoltam a mosogatógépet. Na nem azért, mert én ilyen kisangyal vagyok, hanem mert nem tudtam tovább aludni. De jó ez, mire a gyerek felébred pár dolgon már túl is leszek. Úszott minden már napok óta, annyi helyre kellett menni, minden napra jutott egy egy intézni való, úgy hogy ráfér a házra egy alapos rendrakás.  Mától ketten vagyunk ismét, ez könnyebbség is meg nem is. Háztartást vezetni két főre, főleg ha abból az egyik egy kamasz lényegesen egyszerűbb. Az enyém nem egy "nagy igényű" gyerek, elvan bármilyen kaján, ha van mellette elég gyümölcs, elkészített limonádés és némi rágcsálnivaló. Úgy hogy most pár hónapig könnyű dolgom lesz az ebédet majd rendelem hétköznap vagy esetleg valami egyszerűt fogok összedobni. Csak semmi flanc. :) Ennek jegyében ma rántott cukkini lesz és valami zöldséges rizs, bulgur és van van házi majonéz is hozzá, férjem cs…