Rájöttem, hogy

engem elég nehéz kihúzni a komfortzónámból. Szeretem megtervezni előre a napomat, felírogatni (most már) előre a füzetembe, hogy mit kell elintéznem, hova kell mennem, mik a teendőim egy napra. Ha lehet még jobb egy héttel előbbre is terveznem, mert így mindent ahhoz tudok igazítani. Nem érhet meglepetés. Tudom, hogy mi lesz, mi várható és így kicsit kiszámíthatóbbá válik az élet körülöttem. A tegnapi napom pont nem ilyen volt, mert ugye közbejött az előre hozott gumicsere. Igen tudom ez apróság, de már olyan sok dolgot kitaláltam csütörtökre, hogy ezzel teljesen keresztbe tett a napomnak. Ráadásul úgy, hogy a munka vége előtt egy órával tudtam meg. Elterveztem, hogy majd kényelmesen bevásárolok, nézelődöm kicsit a már kirakott karácsonyi dolgok között, szaloncukor, édesség, ez az (tudom még november van, de én szeretem na.) Utána elmegyek a négylábúaknak ennivalót venni és végre eljutok a kedvenc bio boltomba is, ami most nyílt pár hete és két ismerős lány vezeti és még csak bekukkantottam, de időm nem volt átböngészni. Ez mind borult, mert fél ötre kellett mennem, fél négyig dolgoztam, még haza kellett jönnöm berakni a gumikat szóval rohanás volt. 
Na ilyenkor érzem azt, hogy utálom az egészet, reggel fél hat óta talpon vagyok és este hatra érek haza és különben is nem így akartam stb. Tudom az élet időnként felülírja a dolgokat, de én nem szeretem és sosem fogom megszokni. Morcos leszek és semmisejó érzésem lesz tőle. Mindegy, elmúlt a gumik fent vannak, ma reggelre meg durva fagy van nálunk szóval még időben is túl vagyok rajta. Jöhet a tél! (inkább ne) 
Most meg a férjem ment el gumicserére, én meg itt ülök pötyögök, kávézom és várom, hogy a gyerek felébredjen. Tegnap rendet raktam a konyhában, meg a nappaliban a mosás bekészítve és Kiskorúval ma rendet rakunk a szekrényeiben, kiválogatjuk azokat a jó minőségű, de már korban nem neki való játékokat amiket eltudunk tenni és karácsonyra dobozokba rakva elajándékozhatunk a mikulás gyárba vagy más jótékonysági szervezetnek. Minden évben megtesszük, majd csak édességet fogok venni még hozzá. Szörnyű, hogy egyre több lesz minden évben, én erre rettenetesen érzékeny vagyok. :( :( Meg arra is amikor elkezdik mondani, hogy milyen sok családnak megoldották pár napra az ellátását.  Hát basszus nem jobb lenne inkább azt mondani, hogy idén kevesebb kellett, mert kevesebb a szegény ember? Azzal dicsekedni egy országban, hogy milyen sok pénz mehetett el, lett elkülönítve segélyekre, agyrém hiszen azt jelenti, hogy az ország nem tudja megoldani ezt a dolgot (sem) csak évről évre több lesz. Szörnyű. :( 
Más.
Kiskorúnak két ajándék kipipálva, lassan de összeáll a karácsonyi ajándék. Idén inkább több apróság lesz, mint egy nagyobb dolog. Könyv mindig, télen azért sikerül rávennem, hogy az ágyban összebújunk és olvasson ő is  velem. Egy társasjátékot éppen tegnap rendeltem a JátékNet oldalán ma még akciók vannak, ha valakit érdekel. Karácsony elengedhetetlen része a társasozás, kártyázás egy nap szinte csak erről szól nálunk. :) Azért, hogy nagy öröm is legyen egy videojáték is beficeg majd a csomagba (tudom, tudom nem vagyok következetes mert irgumburgum kiakadok, ha a gép előtt ül, de tudom, hogy mennyire örül ennek, naaaaaa karácsony lesz.) Talán még egy laptop hűtő jól jönne...még gondolkodom. 
Annyira várom az ünnepet! 
Na megyek, ha már itthon vagyok csinálok valami reggelit, ne a müzlijét egye megint. Talán egy omlettet, mire felkel a gyerek kész is lesz. :)


Megjegyzések

  1. Menjél be a KIK-be, sok-sok karácsonyi dolog van, még tudsz válogatni.
    További szép napot, és hétvégét kívánok nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Voltam ott a múlt szombaton, éppen akkor pakolták ki az új árut. Ne is mondd, szépséges dolgok voltak egy két dolgot vettem, majd még bemegyek valamikor. :) Neked is szép hétvégét.

      Törlés
    2. Köszönöm a jókívánságot! Én tegnap voltam a KIK-be, és akkor láttam a sok szépet, bankkártyát nem otthon felejteni...))))DDDD

      Törlés
  2. Jajdemostnagyonirigyellek, én is otthon szeretnék lenni :). Nekem rohanás van megint, és általában mindig csúszom a betervezett programokkal is. Hetekre előre nem tudom megszervezni magam, egyszerűen nem vagyok rá alkalmas... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én meg csak úgy, hogy tervezek különben baromira nem jön össze semmi :/ Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni (na jó néha igen, de akkor is kényszerből) ha máshogy alakul a napom, mint ahogy én azt elterveztem. Ez már a felkeléssel elkezdődhet akár :( Tök rossz tulajdonság sajnos. De amúgy meg néha lenne kedvem csak úgy spontán elindulni valahova csak úgy, mint régen mikor pár hónapot ketten voltunk még a férjemmel. Beültünk a kocsiba csapot papot magunk mögött hagyva és csak mentünk valamerre. Én nem tudom mi változott meg bennem, valószínű az idő tette nem tudom, de ma már nehezemre esik az ilyesmi. Mondok egy példát. Három éve, mikor a tengerhez indultunk a határon megállítottak (Horvátországba mentünk), hogy már másfél éve lejárt a személyim én ugyan oda be nem teszem a lábam. Ez péntek éjjel volt. A gyerek hátul persze sírt, már én is , egyedül a férjem volt nyugodt (bár vártam mikor szedi le a fejem) hogy na ok, akkor ő most felhívja a balatoni szokásos helyünk tulaját , mert ő nem hajlandó megint hazamenni, nyaralni készülünk vagy mi ?? úgy hogy hétvégére elindulunk Balatonra, aztán majd onnan telefonálunk pár ismerősnek, hátha hétfőn délelőtt kaphatok ideiglenes személyit és akkor elindulhatunk a tengerhez. Így lett! Ezt régen valószínű pikkpakk én is megoldottam volna, de mióta gyerek van én olyan parázós , legyenmindentökéletes akármis tudok lenni, hogy ihaj. :(

      Törlés
    2. Na jó, ilyenben én is nehézkes vagyok, nálunk ilyesmin totál össze tudunk veszni (mármint anyuékkal).
      Nem vagyok spontán én sem, akkor nem egészen jól írtam, na, úgy értem, hogy van egy menetrendünk nekünk is, meg én is tervezek, mert azt kell - szerintem ez azóta van így bevésődve, mióta Mucus létezik, mert tartom azt, hogy a gyereknek kell a rendszer, kicsinek is és még úgy látom, a nagynak is, és nekem egy nagyon erős kapaszkodó volt, amíg kicsi volt, hogy napi rendszerünk volt, ami nagyjából kiszámítható volt. - szóval ez a kiszámíthatóság igenis kell és fontos, csak én azt utálom (mármint magamban), hogy a dolgokra szánt időt nem tudom jól kiszámolni, és akkor azzal úgy csúszok, amitől szétesik néha egy-egy nap, és elmaradnak dolgok... na, valahogy így :)

      Törlés
  3. Engem meg a hideg ráz ki ettől a karácsonyi mizériától.. szeptember óta árulnak nálunk szaloncukrot, most már november elején megy a díszítés, karácsonyi vásár mindenhol.. hova még? Minek? Ettől függetlenül megtervezem én is, hogy mit hova meddig, de én mindig, mindent megtervezek előre :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D :D Szeptemberben szaloncukor? No, ezt még itt nem láttam, de attól engem is frász kerülgetne :D A november már nem zavar :D: :D De lehet én azért vagyok így vele ám, mert nálunk sajnos december 10 körül van a karácsony, mivel a férjem általában akkor megy ki dolgozni és már évek óta két karácsonyunk van, hogy ne maradjon ki ő sem. Szóval lehet, hogy az egész miattam van :D :D nekem kedveznek a boltokban. :)

      Törlés
  4. óóóó, én még csak ott tartok, hogy ötleteket gyűjtök karácsonyra a gyerekeknek, bár nem vagyunk még elkésve azért, de jobban szeretem, ha előre tudom, hogy mikor és mit kapnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ötletek vannak már nekem is bőven, pedig úgy indult, hogy fogalmam sincs mi lesz, de most már egy ajándék a szekrényben lapul, kettő meg a postán van már elvileg. :) És bevallom én már a mikulásra is megvettem az apróságokat, de azok tényleg nem nagy dolgok, pár csoki, meg müzli szelet és egy nagy talán fél literes nagyon cuki karácsonyos bögre. :)

      Törlés
    2. ... nnna, én meg még seholsenem vagyok :D :S.....

      Törlés

Megjegyzés küldése