Ugrás a fő tartalomra

Ho ho ho ho végre

elkezdődött a várva várt téli szünet. :) Végre itthon, végre úgy keltem fel, hogy nem rohanunk sehova, végre nem kell időre odaérni sehova, végre nem kell elővenni egy tankönyvet sem, végre végre végre. :)
Tegnap feladtam az utolsó meglepetés csomagomat is és reménykedem, hogy idén is odaér a címzettekhez.
Bár reggel pici fejfájásra ébredtem és még mindig tart míg pötyögöm a sorokat ez semmit nem von le annak az értékéből milyen jó így minden terhet letéve felszabadultan "reggelezni." 
Vár ránk ma még egy iskolai nap, Kiskorú nagyon várja- Ma kiderül, hogy milyen lett a rajzfilmje, amit csinált. Izgul, hogy az övé legyen a legjobb én pedig szurkolok neki. Az biztos csak, hogy abból a csoportból, amelyikbe jár az övé volt az, de sok csoport van ki tudja, hogy a többiek hogyan teljesítettek? Az is biztos, hogy utál veszíteni és majd lelket kell önteni belé, ha másképp alakul, ahogy ő titokban már fejben kitalálta. Egyszer (sokszor) megkaptam annak idején meg az alsós tanítón nénitől, hogy a gyerekem nem tud veszíteni. (nem tud) És veszíteni tudni kell. Igen, van hogy tudni kell. De mi lenne, ha Hosszú Katinka is olyan gondolattal ugrálna mindig bele a medencébe, hogy veszíteni tudni kell?  Értem én, hogy kell egy egészséges veszíteni tudni kell hozzáállás, de ne elégedjen meg ezzel. Itt is valami középutat kell eltalálni. Örülni más sikerének, de ez ne lehúzzon, hanem inkább inspiráljon, erőt adjon ahhoz, hogy megmutassa legközelebb neki fog jobban menni. Na, ehhez szerintem idő kell, mire eljut ide egy gyerek, hogy ne kudarcnak fogja fel, hanem másképp közelítse meg a dolgot, mert abból esetleg tud építkezni. Még nekünk felnőtteknek is nehezen megy.

Mintha az utóbbi idő legjobb reggelére ébredtem volna, időjárás szempontjából is. Nincs köd, nincs fagy az autón, nem szitál semmi és kicsit pirosas az ég alja, talán ma picit még a nap is kifog sütni. :)
Ma urak leszünk, ebédelni kisvendéglőben fogunk és egy jó nagyot sétálni Pécsen a városban csak úgy lazán, semmit teszünk. :) 
Hát így.

Megjegyzések

  1. Hű, a lazaságot nagyon irigylem! :) nekünk talán 24-e délelőtt lesz ilyen... és itthon. Nem tudom, jó lenne előbb is lazulni.
    A veszíteni tudni kell-ről.... gyerekem kiskora óta járt mindig valahova,ahol időnként voltak versenyek, vagy bemutatkozások is. Örökké hálás leszek a sorsnak, hogy olyan helyre kerültünk óvodáskorban, ahol nagyon figyeltek arra, hogy MINDEGYIK gyereket dícsérjék, és irtó jó volt nézni, ahogy egymás sikerének tudtak örülni, vagy elfogadni azt,hogy a másik miben jobb, ügyesebb, és támogatni. Most is ezt látom rajta pl. a pingpongversenynél, mert nagyon akar persze nyerni, de tök korrekten elismeri, ha más jobb, és oda is tud menni igazán gratulálni, és én ezt nagyon-nagyon szeretem és becsülöm benne. Mondjuk én is mindig azt próbáltam mutatni neki - nálam is ezt látta - hogy ha valaki valamit csinál, annak értéke és súlya van. Mert tett oda valamit. És nem megcimmogni kell, pláne mondjuk olyannak nem, aki meg semmit se csinált (ezt most pl. a közösségi munkákra értem, amikor volt egy-egy előadásunk anno, és mindig azok kritizálták, akiknek közük nem volt az egészhez... naszóval érted, kicsit elkanyarodtam :) ) És jó reggelt is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó reggelt (délelőttöt)neked is. :) Szerencsétek van, hogy Mucus ezt látta oviban, suliban. Nekünk szörny volt az ovi után az alsós tanító néni, hosszan ecsetelhetném, hogy milyen frusztrált, gyomorgörcsös gyerekké sikerült tennie az én helyes, klassz gyerekemet. Az állandó kritizálása (más gyereket is) a mindig mindegyik legyen pedáns, odafigyelő kocka...áááh nem mis mondom karácsony előtt (és utána sem) mert hálisten elmúlt, vége. Elég annyi, hogy saját kollégái is alig várják, hogy nyugdíjba vonuljon. Győzöm korrigálni, helyretenni a gyerek fejében a dolgokat. Az egyetlen pozitívum, hogy sikerült összekovácsolni az osztályukat és tényleg jó tanulóvá váltak, ami talán nekünk szülőknek segítség. A többi....pfffffff.
      Lazulni sosem késő :D

      Törlés
    2. Na a szörny nem szörny hanem szörnyű akart lenni :D :D :D biztos a tudatalattim dolgozott :D

      Törlés
    3. Megcimmogni:)
      Cuki. Sose hallottam.

      Törlés
    4. :) elgondolkodtam rajta, hogy akkor csak itt használjuk...? :) lehet. Mint a "speci, vagy speciál"-t is. Tudjátok mi? :)
      Ho-ho-ho-hóóóó, Tami, nem volt a héten könyveshétfő :), most jutott eszembe.

      Törlés
    5. Tudom, helyette "pofáztam" :D :D :D Majd legközelebb :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit is írhatnék?

Vannak történések - rosszak - de arról nem szeretnék.
Ami jó az az, hogy végre tegnap felkerült a nyelvvizsga eredmény és hát s i k e r ü l t és olyan nagyon örülök és büszke vagyok rá és ő is olyan boldog. :) Kellett ez a löket, önbizalom növelő és hát nem titkolom kis előny talán majd a gimiben....
És a tanár írt neki egy kis üzenetet természetesen angolul,  amit most iderakok magamnak is, hogy mindig visszatudjam olvasni, mert ez olyan jó dolog.
"ÁDÁM! Congratulations. I am really happy about your result, and I am proud of you. You have developed the most during the last two years, and you were the most hardworking student of the group. Welldone, great job. I wish all the best for your future. If you have problems with grammar in the future, I will help you. Take care bye: J"
És amit a gyerekem válaszolt, arra még büszkébb vagyok és teljesen megvagyok hatva tőle (még akkor is, ha van benne pici hiba) :
Thank you for helping us. And thank you for the candy :D. When I g…

Mindenhol jó de a legjobb

természetesen otthon. Végre itthon vagyunk, mert úgy döntöttünk pénteken késő délután, hogy inkább hazajövünk, mint hogy másnap korán keljünk, úgy is 10-ig el kell hagynunk az apartmant. Pont olyan idő volt, amilyet szerettem volna. Nem volt túl meleg, olyan 24 fok körül mindig, bár a tűző nap ezt időnként melegebbnek éreztette. Minden nap tudtunk fürödni, illetve a fiúk én inkább olvastam, ha jól emlékszem három könyvet is kiolvastam egy hét alatt. Egy éjszaka esett az eső, meg kicsit délelőtt aztán hirtelen kisütött a nap és jó idő lett,  -amúgy pedig a Balatonnál szerintem mindig nyár van, még télen is - ezen kívül minden nap jó volt, nem dőlt rólunk a víz a kánikulától, hálisten de pont arra volt elég, hogy legyen fürdés meg napozás és kirándulás. Finomakat ettünk, kipróbáltunk új helyeket is. Azt szeretem ezekben a napokban, hogy a Balatonnál lelassul az idő. Ahogy odaérünk amellett, hogy megcsapja az orromat az a semmi máshoz nem fogható számomra nagyon jó víz illat valahogy mi…

Ötkor keltem

és azóta már lement egy mosás, kitakarítottam a spájznak használt nagy beépített szekrényemet,  a hűtőt is átnéztem, aztán bepakoltam a mosogatógépet. Na nem azért, mert én ilyen kisangyal vagyok, hanem mert nem tudtam tovább aludni. De jó ez, mire a gyerek felébred pár dolgon már túl is leszek. Úszott minden már napok óta, annyi helyre kellett menni, minden napra jutott egy egy intézni való, úgy hogy ráfér a házra egy alapos rendrakás.  Mától ketten vagyunk ismét, ez könnyebbség is meg nem is. Háztartást vezetni két főre, főleg ha abból az egyik egy kamasz lényegesen egyszerűbb. Az enyém nem egy "nagy igényű" gyerek, elvan bármilyen kaján, ha van mellette elég gyümölcs, elkészített limonádés és némi rágcsálnivaló. Úgy hogy most pár hónapig könnyű dolgom lesz az ebédet majd rendelem hétköznap vagy esetleg valami egyszerűt fogok összedobni. Csak semmi flanc. :) Ennek jegyében ma rántott cukkini lesz és valami zöldséges rizs, bulgur és van van házi majonéz is hozzá, férjem cs…