Kicsit túlteng már a

kovtama | 5:12:00 | |
karácsonyi hangulat az összes blogon én úgy veszem észre. Van, aki még mindig tud újabb és újabb receptet felrakni ételekről, sütikről (már az elolvasásától is hízom 5 kilót :D ) és van, aki még egy újabb gyönyörű, kézzel készített ajándék ötletet oszt meg velünk. (ilyenkor meg azt érzem, hogy mennyire kétbalkezes vagyok :D ) 
Van, aki várja és van aki nem. Van, aki nyűgnek tekinti és pénzköltésnek és van aki egész évben számolja a napokat, hogy az év ezen szakaszához érjen és kitegyen magáért és nem számít mi mennyibe kerül csak mindenki azt kapja, amire annyira vágyott egész évben.
Van, aki lazán, csípőből "kivágja" az összes díszítést és ünnepivé varázsolja az asztalt és van, akinek fogalma sincs még arról mi hogyan legyen.
Van, aki ezer programot tervez az ünnepek alatt és van, aki csak úgy begubózva a meleg lakásban nem vágyik másra csak csendre egy jó könyvre vagy egy klassz filmre és egy pohár forró teára. 

Mindenkinek mást jelent a karácsony és mindenki máshogy éli meg és máshogy ünnepel. Ki így, ki úgy, ki feszengve, hogy minden jól sikerüljön, ki lazán tudja ezt is kezelni és jókat nevet a saját bénaságán legyen az egy elrontott kézzel készített ajándék vagy egy odaégetett pulykasült. Nem számít, hogy milyen lett a vacsora vagy hogy tényleg tetszik e az az ajándék, amit végül megvettünk vagy elkészítettünk. Azt hiszem teljesen mindegy nem számítanak ezek az előbb felsorolt dolgok. A lényeg talán az, hogy a saját karácsonyunk olyan legyen, amiben mi magunk jól érezzük magunkat és ne mások elvárásainak vagy "trendnek" feleljünk meg. Ne az számítson, hogy mások hogy csinálják, hanem hogy mi hogyan szeretnénk ünnepelni. Ne akarjunk megszakadni csak hogy másokat boldoggá tegyünk, hiszen ez a mi ünnepünk is. Persze adni jó és örömöt szerezni jó, de nem minden áron. Olyan sokszor lehet hallani az ünnepek után innen onnan, hogy "na hálisten vége a karácsonynak, ennek az őrületnek". Azt hiszem ezt azok szokták mondani, akik beleesnek ebbe a megfelelni vágyás kényszerébe, amit persze nem vár el senki tőlük, egyszerűen csak azt hiszik, hogy így kell.

És ezt a gyerekek annyira tudják, ők olyan jól és pontosan fogalmaznak és állnak őszintén az élethez.

Így hát amikor szembejött velem egy  hét éves gyermek gondolata muszáj volt ide betennem, hogy megmaradjon nekem későbbre is, ha esetleg valaha egyszer is úgy gondolnám, hogy valamelyik karácsony nem olyan, amilyennek elképzeltem vagy nem azt vártam, amit és ahogy kaptam.

"A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."

A karácsonyi "őrület" ugyan úgy fog elmúlni, mint bármelyik évben eddig. Hogy mi marad meg belőle nekünk vagy a szeretteinknek a következő egész évre az számít igazán.

16 megjegyzés:

  1. Hű, ezt nagyon szépen leírtad...-)
    Olyan lesz, amilyenné tesszük...és ha jól akarjuk érezni magunkat, jól fogjuk!-)

    VálaszTörlés
  2. És persze mást is jelent a karácsony. Nekem hívőként mindenképp :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt most nagyon jó volt olvasni, Zsuzsa. :)

      Törlés
    2. Persze és ez így van jól.

      Törlés
  3. Ahogy olvastalak, végig bólogattam minden mondatodra. Óriás lájk érte!

    Valahol a középúton vagyok a karácsonnyal. Nem esek túlzásokba, de azért készülök, nincs egetverő értékű ajándék, de azért vettem pár dolgot. Van saját készítésű ajándék, de még a szekrény mélyén és valóban van közte olyan, amin csak mosolyogni lehet és kérdés, hogy poénból adjam e oda vagy maradjon ott ahol van. Nekünk a program "csak" a messze lakó szülők, testvérek meglátogatása, de az nagyon-nagyon fontos.
    ...és ami engem a magasba emel: az, hogy együtt vagyunk és az egész házat belengi az öröm.
    Egyébként nem csak karácsonykor...

    Köszönöm ezt az írást. Nagyon jó volt olvasni.
    ❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is köszönöm. ! Nálunk majd a gyerekek hangoskodása lesz az igazi, 25-én a mamánál 7 unoka. :) Mi csak aznap megyünk rokonlátogatóba, ebédre, ide oda a 24 és a 25.-e az "saját." :)

      Törlés
  4. Jó kis írás és pont a lényege miatt az idén úgy döntöttem, hogy innentől nálunk a karácsonyt az ajtónkon belül marad.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó döntés. Én is pár éve döntöttem el, hogy kicsit visszaveszek a dolgokból és mindent úgy, hogy én illetve mi ne szakadjunk bele és ne aprózzuk el magunkat. Hihetetlen, de azóta szeretem az ünnepet!!

      Törlés
  5. Tegnap sokat gondolkodtam én is, hogy mi az, ami nincs meg és miért, vagy mi az, ami zavar. Leginkább az, hogy SOK. mármint a karácsonyos mindenféle. Mindenhonnan árad, ömlik, belep.... és erőltetett. És innentől kezdve az ember tényleg visszábhúzódik....

    VálaszTörlés
  6. Ahogy olvastalak ,én is: igen,így igaz.:)
    Nagyon sok szépet látok a blogokon, de már nem akarom megnézni,minden porcikám tiltakozik ellene,mert én képtelen vagyok rá. És ilyenkor eszembe jut,hogy éreztem már magam nagyon jól olyan lakásban,ahol nem volt tökéletes rend ,de mégis meghittség volt.
    Azon is gondolkoztam,hogy menniyre más a mostani Karácsony,mint amikor megszületett Jézus az istállóban, szalmára fektetve,a trágyaszagú állatok között. Nem volt nekik sem díszes vacsorájuk, sem semmi más, de a három bölcs hozott ajándékot. Mit adok én a megszületett Isten Fiának ajándékba?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, néha van egy olyan érzésem is, hogy mindenki túlakarja picit licitálni a másikat. Ez persze nem feltétlenül a blogra igaz, hanem úgy általában a valós életben. Az utolsó mondatod nagyon elgondolkodtatott most.

      Törlés
    2. Biztosan létezik túl licitálás is, de nem gondolom,hogy az általam olvasottaknál ez így van.Viszont a férjem fogalmazta meg,amit én is érzek és szerintem szinte mindenki: a komfortérzetünkhöz tartozik....sok minden. A díszítés, a sütik, a lakás tisztasága. Ez az ablakpucolásnál merült fel, mert mondtam,hogy arra nem vagyok képes,főleg,hogy mínuszok vannak. Pedig ha kisüt a nap,akkor szörnyű az ablak,de a sötétben nem látszik,.Persze én azért tudom. De nem akarok hajszolódni.Lejjebb kell adni a komfortérzetet, mert többet ér a békesség!
      Lehet,hogy ez is ajándék a FIÚ születésnapjára?

      Törlés
  7. Így, így... majd visszajövök még a soraidat újraolvasni. Köszönöm! :-)

    VálaszTörlés