Miután túlléptünk

a tegnap éjszaka történteken és visszatudok nézni az előző nap mozzanataira elkönyvelhetem, hogy azért voltak jó pillanatok is. Odáig jutottunk ezzel a programozói iskolával, hogy a gyerek számolja az órákat mikor indulunk. Nagyon szereti, sokat tanult és megcsinálta élete első animációját. Ez amolyan házi feladat volt, karácsonnyal kapcsolatban kellett összehozni, rákapcsolódni az iskola szerverére, oda elmenteni és az oktatókkal együtt nézik meg, jövő héten karácsony előtt. A két legjobb ajándékot kap és hát persze nagy az izgalom. Sokan járnak a suliba, ki tudja mi lesz de annak nagyon örülök, hogy ennyire bejött az egész.
Míg ő az iskolában volt tegnap én nézelődtem és beszereztem az utolsó dolgokat. Ajándékutalványt vettem nagymamának, osztálytársnak pár apróságot, egy két doboz csokit még kiegészítésnek az ajándékokhoz és végre kaptam zselés szaloncukrot. Vettem cuki két decis pezsgőt, három van egy csomagban végre nem kell egy egész üveget kibontani szilveszterkor, mikor csak egyedül iszom. Ráadásul száraz, amit szeretek. Apró örömök :) Körülöttem mindenki vásárolt, nézelődött és ahelyett, hogy idegesített volna a tömeg valami nagy nyugalom szállt meg. Láttam két nagypapát, akik foci labdát válogattak egy üzlet elé kirakott nagy dobozban. Rögtönzött bemutatót tartottak dekázásból, több kevesebb sikerrel, mert egyszer csak a labda elrepült a parkoló autók közé és bűnbánó arccal hozta vissza az, aki nem volt túl ügyes ebben a sportban. Azért amikor tovább mentek jót nevettek a dolgon, mint két csintalan kölyök. Velük mosolyogtam, olyan ritkán lát ilyen igazi felszabadultságot az ember másokon. Nem siettem sehova, néztem a fenyőfa árusokat és még a hó is elkezdett szállingózni. Olyan igazi karácsonyi érzés vett körül. Az árusok, mint a karácsonyi filmekben mutogatták az eladásra szánt portékát, egyik fát emelték fel a másik után és a családok ide oda pillantgattak melyiket vegyék meg, válogattak, méricskéltek...tényleg olyan volt az egész, mintha hirtelen egy filmbe csöppentem volna. Jó érzés töltött el, hogy én felkészültem már a karácsonyra és ráérősen, lopva beleleshetek mások bevásárló kosarába vajon milyen ajándékot szán szeretteinek? Néha jó bekukkantani mások "életébe", elképzelni kinek adja majd azt a dolgot, amit leemelt a polcról vagy mit főz, mit süt azokból amiket a kosarába tett?
Nem tudom volt e már egyáltalán olyan, hogy nem bántam a hideget és a ködöt és nem gondoltam hosszúnak a telet. Idén elvagyok vele, nem zavar a korán sötét és késő világos.
Hideg van ma reggel, minden zúzmarás és harapni lehet a levegőt. De a köd felszállt a tegnapi vastag takarójából ma reggelre semmi sem maradt. A madarak etetőjét el ne felejtsem újból megtölteni!
Várom a jövő hét csütörtöki napját, amikor úgy kelünk fel, hogy nem kell bemenni a munkahelyre, nem kell tanulni és másnapra készülni, hogy kedvünk szerint tegyünk egész nap. Már ki is találtuk mit fogunk csinálni. Akkor lesz a bemutató Kiskorú programozós sulijában, utána beülünk egy kisvendéglőbe menüt enni, már kis is néztük melyikbe, aztán elsétálunk az adventi vásárhoz, majd megmutatom az egyik iskolát azok közül, amelyiket megcéloztuk a továbbtanulásra.
Még három dolgozós nap, azt már fél lábon is kibírjuk. :)
Reggelire mézes gyümölcssalátát ettünk, banán, kivi, mandarin, gránátalma keverékéből, jó sok mindenféle vitaminnal töltöttük fel magunkat hideg ellen. Pár napja megnéztem számtalan videot a neten arról, hogyan kell normálisan, nem könyékig "vérben" ázva kibontani egy gránátalmát már nem kell nagytakarítást végeznem a konyhában a megpucolása után. Szeretjük és idáig mindig olyan macera volt az egész, most meg pikpak megvolt. Még nem tökéletes, de sokkal jobban sikerült, mint eddig. :)
Ma nagy főzést nem kell produkálnom a konyhában, maradt tegnapról rántott sajt és rántott hagymakarikák, rizzsel és tartárral a gyereknek. Egy szűzpecsenyét sütök ki majd késő délután, jó sok rozmaringgal és félbevágott hagymával, amit a gyerek nagyon szeret, zöldségköret lesz hozzá és sajtmártás, ami szintén az ő kedvence (talán még a bocsánatkérésemhez tartozik :) )  így holnapra én is tudok majd ebédet csomagolni.
Megsütjük a mézeskalácsokat, ez lesz a délutáni program.

Megjegyzések

  1. Nekem is be van gyúrva a mézeskalács, bár csinálnék mást is, de ez a legfontosabb teendő most,főleg azért,mert többeknek lesz ajándék belőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sok blogon olvasom, hogy mindenki mézest süt elsősorban :)

      Törlés
  2. Olyan jól felépíted a napjaidat, a teendőidet. Az 'étlap' összeállításaid is nagyon tetszenek...
    Sokszor irigykedve olvaslak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. Általában igyekszem rendezni a napjaimat és nagyjából előre megtervezni, mert nekem ez így könnyebb. Most már régóta az az első a munkahelyen, hogy amíg kávézom le is írom a kis noteszembe, azt vettem észre, hogy ez nagyon jól működik, hogy mindenre legyen idő.Közben pipálom ki, amivel végeztem. Csak akkor van a baj, ha valami nem úgy alakul, azt hiszem erről már írtam, akkor nagyon nem jó semmi :)

      Törlés
  3. Pedig a gránátalma meghámozásának tudományát éppen tőled akartam kérdezni, nagyon szeretjük, de ollllan bénák vagyunk benne... :)
    Jó kis napod volt, istókuccse, cseréltem volna veled....:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézd meg a youtubeon, tényleg tök jó videok vannak róla! :) :) Most már nem félek tőle :D

      Törlés
    2. Röviden összefoglalva: a tetejét le kell vágni és késsel bevagdosni gerezdekre, majd úgy mint a narancsot óvatosan elkezdeni egyenként a bevagdosott részt hámozni. Videon jobban átjön. :)

      Törlés
  4. A hangulat átjött. :-)
    Egyszerre megyünk szabadságra, majd gondolok rád.
    Ja, és nálunk is tegnap délután sült a mézes süti (bár az nem az én reszortom, meg se kóstoltam még, nem igazán szeretem).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nem szeretem a mézeset, de a gyerek igen, bár gyanítom csak a hangulat miatt akarta. Majd ajándékozunk belőle, ne maradjon a nyakunkon. :)

      Törlés

Megjegyzés küldése