Reggelente mikor

kovtama | 5:25:00 |
korán felkelek, mint most is Mártát olvasok. Minden évnek adventjén minden napra egy egy lelket kisimító írás az oldalán, ami erőt ad a rossz napokon. És a jó napokon is. Van, hogy egy nap többször is elolvasom az aznapit és örülök, hogy ráleltem annak idején a blogjára. 
A kezemben a szokásos reggeli kávém, bár többször tervezem, hogy áttérek a teára. A tegnapi napom húzós volt, reggel rohanás a munkába (a hétfők mindig ilyenek, pedig ugyan úgy készülünk mint a hét többi napján és még is) aztán a suliból hívtak, hogy menjek a gyerekért, mert nem érzi jól magát, úgy hogy két óra után ő már itthon volt és feküdt ( tegnap este már jobban volt, remélem ha felkel is így lesz) aztán délután elugrottam boltba friss kenyérért, gyümölcsért, onnan vissza a suliba fogadó órára (ahol lemaradtam a matek tanárról, mert másoknál elbeszélgettük az időt, úgy hogy egyik nap muszáj bemennem külön hozzá, mert tanácsokat kérnék a tantárggyal kapcsolatban) fél hétre értem haza, akkor álltam neki főzni és megszáradt tiszta ruhákat elpakolni , kilenc órakor pedig bezuhantam az ágyba. Az erőm fogytán, nem fizikailag, szellemileg. 
Férjem hétfőn indul, most már száz százalék. Ma el kell kezdenem azoknak a dolgoknak az intézését, amiket feljegyeztem, hogy minden meglegyen az útra. Szombaton fenyő díszítés itthon. Bejgli sütés, mert hiába terveztem el tegnapelőttre csak nem jött össze. 
Annyira összemosódik az idő, hogy elfelejtettem a Mikulást. Illetve megvettem az apróságokat, csokikat, egy téli bögrét Kiskorúnak, de tegnap este nem készítettem az ablakba, még jó hogy Dius olyan címet adott a napi mondandójának, hogy Mikulás így leesett, hogy az ma van.
Köszi Dius! 
Nem tudok nagy dolgokról most írni, se kicsikről csak a napokat számolom ahogy múlnak, hogy végre eljöjjön az az idő, amikor itthon leszünk és körülöttünk megszűnik a külvilág. Még két hét. 


6 megjegyzés:

  1. Ha hiszed, ha nem, ma Mártát olvasva Rád gondoltam, és hogy megkérdezlek, olvasod-e... és akkor idejövök, Márta után, és a fülemen szedem a levegőt :), szóval tökjól meglepődtem.... mikor Őt olvasom, főleg így adventben, elszégyellem magam... hogy nem tudok most szépen írni, hogy nem tudom szavakba önteni, ha néha-néha mégis meglátogat az öröm, vagy rácsukom szemem valami boldogságosságra... szóval érted.
    Rohanás van, és ez zavar, és nem tudom, mit tegyek. Vágyom rá,mármint a lassúdásra, ahogy te is számolod vissza az időt a szabadságig...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mártát ezer éve :)Ahogy ő ír nem ír úgy senki. Annyira szeretem, sokszor olvasok vissza évekre a blogjában. :)
      Most kicsit én is le vagyok amortizálódva, most otthon minden pörög ezerrel....főleg a hétvége lesz húzós, mert szombaton és vasárnap minden maradékot el kell intézni, ami az egész családot érinti. Aztán keddtől már tényleg a lassulás jön.

      Törlés
  2. Én is Mártával kezdtem a napot. És vele is folytattam. És azóta harmadszor is elolvastam, mert nagyon szeretnék kapaszkodni valamibe, ami szép és őszinte.

    VálaszTörlés
  3. Na, jó, utánanézek Mártának...
    A gyereknek meg jobbulást! Ezt a hányóst kapta el ő is, ami tarol? Állítólag nagyon gyors lefolyású, csak agresszív.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nem hányt végül is, fájt a feje, rossz volt a gyomra. Aztán tegnapra jobban lett, viszont éjjel meg a férjem lett rosszul. Én még talpon vagyok.

      Törlés