Könyveshétfő

kovtama | 10:24:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: moly.hu



A forradalmi Oroszország és a páratlan Angol Tóvidék szolgál izgalmas háttérül ennek a lenyűgöző történetnek, mely a féltékenység, a bosszú, a megbékélés és a megbocsátás szövevényes útjait mutatja meg az olvasónak.
Angol Tóvidék, 1960.
A fiatal Abbie Myers hazatér Franciaországból a családi birtokra, miután tudomást szerzett anyja haláláról. A család próbálja feldolgozni a nő öngyilkosságát, ezért Abbie elhatározza, hogy szeretett nagyanyja segítségével megpróbálja feltárni anyja és családja eddig elkendőzött titkait. A nagymama csodálatosan elmesélt történetei visszarepítik őt 1911-be a cári Oroszországba, ahol akkor ő nevelőnőként dolgozott egy elkényeztetett és bosszúszomjas grófnőnél, ám 1917-ben mindannyian kénytelenek voltak elmenekülni a forradalom borzalmai elől.
Miközben Abbie azért küzd, hogy családjában egyetértést teremtsen, ráébred, hogy ezek a régen történt események utórengései okozzák, illetve veszélyeztetik a családjában oly nehezen megteremtett törékeny békét.

Képek és pár szó

kovtama | 11:05:00 | | | 11 Hozzászólás
Épül, épül...


Kábelrengeteg, pár nap és eltűnik

Kedvenc rózsabokrom. Tescoban vettem, sose gondoltam volna, hogy ennyire gyönyörűen megnő. A tetejét el sem érem és most össze van fogva, hogy tudjunk építkezni.

Ilyen gyönyörű nagy virágokat hoz és az illatát jó pár méterről is érezni lehet


Őt is az áruházban vettem, gyönyörű fehér színű. Az igazság az, hogy azok a rózsáink, amit ebben a boltban vettünk mind ilyen naggyá és egészségessé fejlődött, úgy hogy én legtöbbször ott veszem őket.



Terasz előtt. Sajnos a mély bordó szín nem jön vissza a képen

Szintén terasz előtt a levendula. Pár nap és kinyílnak a virágok

Megmaradt a kéksége a Hortenziának. Idén ültettem ki először, remélem szépen átvészeli majd a telet, ha letakarom

Ilyen gyönyörű naggyá fejlődött és rengeteg lesz rajta még a virág :) Szeretem






Csak is úgy építhetik a kerítésünket, hogy ezt nem vágták ki! Nem engedtem, pedig a ház előtt még van még belőlük rengeteg. De hát ezért a gyönyörűségért kár lett volna, nem?


Halvány rózsaszín volt, bordós színű lett a kiültetés során. Nem bánom, sokkal jobban tetszik ez a szín :)


Finally Friday!!!!!!!!!!!!!!!!!!

kovtama | 9:56:00 | | | | 3 Hozzászólás
Reggel hirtelen ébredtem ritkán fordul elő velem, hogy a telefonom ébreszt és azt sem tudtam hol vagyok. Jobban szeretek magamtól kelni. De amikor kimentem a nappaliba és kinyitottam az összes ablakot olyan, de olyan jó volt igazi nyári meleg jött be már reggel fél hatkor! Tudjátok biztosan mire gondolok a nyár érkeztével más a levegő illata az egész megtelik valami fura borzongatós meleggel....áh nem tudom ezt leírni. Úgy érzem végre itt van , mindjárt elindul az én másik kedvenc hónapom a Június! Minden virágos nálunk, majd fényképezek gyönyörű narancssárgába burkolózott a futórózsánk, olyan jó ránézni. Tele van virággal, bimbóval és olyan , de olyan illata van....ahhhhhhhhh.

Holnap kerti parti, de tegnap este eldöntöttem, hogy nem bográcsozom. A fene aki az állítólagos 30 fokban még nekiáll tűz mellett főzni. Csinálok két fajta salátát, hozzá sütök ki fasírt golyókat, csirke combokat ezeket ma este előre letudom gyártani. Holnap frissen csinálok guacamolet és van a hűtőben tortilla majd azokat átsütöm és az is jó lesz mártogatni, csíkokra vágott uborka, zeller, ez meg az, hozzá feta sajtos mártogatós. Egy tepsi meggyes pite, meg jó sok limonádé és majd ezeket szépen kirakjuk a kertben az asztalra, mindenki majd azt vesz a tányérjára amit szeretne.  Barátnőmmel egyeztetek majd.
Tegnap este férjem elugrott valahova én addig kitakarítottam, mostam szóval  ma este csak a holnapi napra kell előkészülnöm.  

Olyan jó kedvem van, ismét megmagyarázhatatlanul. Ne kérdezzétek, elvagyok. :) Jó, hogy most nem érdekel semmi ami bántana, nem kapcsolom be a tévét, túltettem magam dolgokon, nem érdekelnek az azthittembarátok, de mégsem és rájöttem, hogy a munkahelyem sem olyan rossz, ahogy én az utóbbi időben gondoltam. Bár a munka az agyi kapacitásomat nem elégíti ki, nem visz előre semmilyen téren és egyhangú, de amit mellé kapok az igen is nagyon sok és jó dolgok. Mondok példákat. Bár van munkaidő, de sose lehet elkésni. ;) Akkor megyek el a dolgomat intézni, amikor akarom, amikor tudom csak a munka legyen meg. Eddig mindig kaptunk fizu emelést és ha nem is túl sok de egy kis mellékes pénz beesik időnként, pl. év végén karácsony előtt. És ami számomra még is csak a legfontosabb, ha valami történik nem kell félni, hogy az embert kirúgják, pl. táppénz alatt. Ráadásul 10 percre lakom kocsival. Szóval most elástam a váltás dolgot, már csak azért is, mert dolgozom a saját projekten ami ha beválik, akkor pont annyira fogja kielégíteni a mást szeretnék csinálni gondolatomat, mint ahogy ez a fejemben van. Ahogy a napokban ezeket végig gondoltam, komolyan mondom megnyugodtam. Itt is látszik, hogy tudni kell megtalálni a jót mindenben. Ha az ember csak pipa, csak őrlődik és nem gondolja végig, nem ül le átrágni, nem tud józanul ítélni, akkor megette a fene az egészet. És ha esetleg talál újabb célt, akár csak egy picit is máris sokkal de sokkal könnyebb az egész. Na meg közben nyár lett :) Lassan kilábalok a téli depiből. :)

Kiskorú ma moziba megy az angol tanár viszi őket, minden évben legalább kétszer háromszor angolul néznek meg filmeket, gyakorlásképpen. " Anya, 1700 Ft a jegy, plusz a közepes menü, tudod." :) Tudom. És még rakott be a saját pénzéből magának, hátha valakinek kevés lesz a pénze és ki kell pótolni. Mindig ezt csinálják. Egymást kisegítik, ha kell. Ha kell, akkor összedobják a pénzüket, hogy mindenkinek jusson amit szeretne. A kis marakodás mellett, ami néha előfordul nagyon jó kis osztályuk van ezt szeretem bennük segítenek egymásnak.

valami ilyesmit szeretnék hétvégére :)







Volt egy kis stresszem

kovtama | 13:49:00 | | 8 Hozzászólás
tegnap. Vagy is inkább jól felhúztam magam, ami  miatt reggel fél öt óta fent vagyok. A gyerek tegnap első négy órában kompetenciát írt (vége lehetne már) és helyet cseréltek az ötödikesekkel. Mire végzett a pulóvere eltűnt. Mentem érte, végig néztünk minden termet, udvart, ebédlőt persze nem volt sehol. Nem boltban kapható, nem mindennap jön velünk szembe, szóval kiakadtam na. Először úgy voltam vele, hogy leszarom aztán meg dehogy , hát mi ez már? Tavaly ugyan így jártunk, de akkor a gyerek is ludas volt, hát miért hagyta kint a focipályán?? Reménykedtem, hogy az a szülő aki észreveszi mosás közben, hogy van egy pulcsi, ami nem az ő gyerekéé akkor visszaküldi, de persze nem így történt akkor. Mivel a gyerekem is hibás volt, hát akkor nem szóltam. Na de most estére már olyan jól felhúztam magam, hogy a közösségi oldalra csak feltettem pár sort (hogy aki otthon meglátja a gyerekénél vagy valami az küldje már vissza vagy csempéssze a terembe vagy bármi nem érdekel, mielőtt ma reggel elsétálok a tanári felé....) szerintem ennek hatására reggel, ahogy már mentem el a suliból (mert ismét végignéztünk mindent, hátha még is csak előkerül) a gyerek jött utánam, hogy egy ötödikes a kezébe nyomta a pulcsit és elszaladt. Kérdezték az ügyeletes tanárok akarok e bemenni az ötödikesek termébe, hát persze hogy nem akartam, nem akartam én cirkuszt, se semmit csak a ruhát. Na, ennyit erről még is csak jó, hogy van fészbuk, mert szerintem az ott kirakott pár sorom hatására került hozzánk vissza. Lezártnak tekintem az ügyet és örülök, hogy nem lett belőle ügy. 
Annyira vágyom egy kis szabadságra már, hogy el nem tudom mondani. Olyan vagyok, mint a gyerekek itt a jó idő végre, végre és én leginkább kint lennék a levegőn, a napon. Átböngésztem a naptáram a téli szünetet és hát kell jó pár napot hagynom idén, mert elég hosszú lesz, plusz azért még augusztusban is szeretnék otthon lenni jó sokat. Mondjuk azon gondolkodom, hogy abban a hónapban vagy elmegyek két hét fizetetlen szabira plusz kettő rendesre vagy beteg leszek.  Pszt! Nem tudok mit tenni a férjem akkor már bőven nem lesz itthon a gyereket pedig nem igazán van kedvem egész napra egyedül hagyni. Táborokba persze megy, de leginkább júliusban. A legjobb lenne egész hónapban otthon lenni a gyerekkel, ráadásul akkor van a legtöbb meló a kertben. 
Ettől függetlenül már olyan jó lenne otthon lenni, utoljára a tavaszi szünetben voltam szabin. Igazán nagy tervem nincs ezzel kapcsolatban csak azt tenni, amihez kedvem van. És most leginkább csak pihenni, lábat lógatni, olvasni, boltokban nézelődni cél nélkül, varrni tanulni, kertészkedni, megnézni a Napsütötte Toszkánát és hasonló borzasztóan fontos dolgokat. :)
Amúgy meg ma nem is ebédelek, mert nem tudom mit. Van olyan, hogy az ember nem érzi igazán éhesnek magát, de azért enne valamit, na de nem is tudja hogy mit, akkor meg minek? Így vagyok valahogy most én is. Mondjuk most eszembe jutott, hogy palacsinta, na az most letudna csúszni pár darab.  Szerintem este vacsira salátát fogok csinálni, paradicsom, paprika, uborka, zöldhagyma,aztán rámorzsolni feta sajtot plusz még valamilyen másokat ráreszelni. Hozzá meg kisütni pár csirkemellet és halloumi sajtot. A többieknek meg van tegnapról csülök pörkölt és tarhonya, tejfölös uborkával.

Szombaton kinti főzőcskézés lesz barátokkal, vasárnap gyereknap Kiskorú és a férjem moziba mennek. Még nem döntöttem el, hogy én addig nézelődjem valahol, ha már ismét lehet vasárnap is boltba menni vagy csak maradjak otthon nyugiban és élvezzem a csendet. Valószínű, hogy az utóbbi mellett döntök.

Őrült fontos dolgokról írtam. :)


Tegnapi nap...

kovtama | 12:32:00 | | | | 4 Hozzászólás
Jó hosszúra sikerült. Anyák napjáról hazaérve (6-kor) nekiálltam kicsit összekapni a lakást. Közben összefutottunk a látogatóba hazaérkező szomszédainkkal (ők is külföldre mentek 3 éve, de szerencsére nem véglegesre tervezik csak amíg anyagilag jobb lesz) és este fél tízig beszélgettünk. Kell ilyen is. 

Amúgy pedig ezeknek lehetett tegnap örülni.

  • Napsütés, meleg
  • Virágos cipőőőőőőőőő
  • 98%-os angol szóbeli vizsga!! (angol, töri, magyar, informatika ezek a fontos tantárgyak a kinézett továbbtanuláshoz nálunk)
  • Megrendelt befőttes poharakban limonádé, ezek:
Dolce Vita Konyha webáruház, itt találtam legolcsóbban és a csomagolás is első osztályú volt


Tervben hozzá ez:

Már látom a kerti partikon a limonádéval teli üveget. :) Mellé pedig a friss grillezett zöldségeket és sült húsokat, Pavlova tortát finom eperrel, házi citrom fagyit és jeges kávét.

Valószínűleg ez most

kovtama | 14:41:00 | | | 10 Hozzászólás
nem lesz egy népszerű bejegyzés, de be kell vallanom, hogy én nem szeretek anyák napjára járni. Sajnálom, ez van. :( Szégyellem is magam, szerintem én vagyok az egyetlen ilyen szaranya, de hát én nem tudok ott kötelezően, felhőtlenül anyáknaposkodni. Egyrészt, mert már május vége van és már régen megköszöntött a gyerekem, másrészt meg azt hiszem 13 évesen ezt így kollektíve már elbohóckodják, meg nem is szeretik. Én nem tudom, engem rosszul raktak össze, már oviban is kirázott tőle a hideg, persze könnyes volt a szemem, hogy az én cuki fiam aranyosan előadta amit kell aztán még is csak már akkor is úgy gondoltam, hogy ez bensőséges egy anya meg a gyereke között és nem kell azt az egy két meghitt percet ennyire a külvilág elé tárni, pláne produkáltatva a gyereket. Na mindegy, ennyit erről ma megyek öt órára, de alig várom, hogy már otthon legyünk. Ma nyűgös vagyok, ebből az irományból is látszik. :/

U.i.:azt hiszem rajtam kívül még Kormos Anett ( a humorista, újságíró csaj )sem szeret anyák napozni, legalább is úgy rémlik neki van erről egy jó kis története valahol.

Könyveshétfő

kovtama | 10:40:00 | 4 Hozzászólás
kép és leírás: moly.hu
EMLÉKEZETES, AKÁR A LEVENDULA ILLATA…
A Vad levendula elkábítja az érzékeket, a hatását az emlékezetünk még jóval a könyv letétele után is őrizni fogja.
A tizennégy éves Simone Fleurier-t kiszakítják az otthonából, a provence-i levendulaültetvényről, hogy Marseille-be küldjék. A városban az élet nehéz, sőt nyomorúságos, ám miután felfedezi a varieték világát, már arról álmodik, hogy egy nap híres énekesnő és táncos lesz.
A háború azonban közbeszól, Simone pedig rendkívül veszélyes döntést hoz – melyből az is kiderül, hogy a szerelem, akár a vad levendula, a legvalószínűtlenebb helyeken is kivirágzik¬…
A szerelemről és bátorságról szóló történet Marseille sikátoraitól a pompás párizsi pódiumokig, Provence földjeitől Berlin háború előtti dekadenciáján át New York dzsesszkorszakáig repíti az olvasót.

Vasárnap reggel

kovtama | 8:44:00 | | | | 6 Hozzászólás
korán keltünk, Kiskorú ment a Műszaki Egyetemre az egyéni végső megmérettetésre. Fél ötkor keltünk, hát nem volt túlságosan boldog. Én sem, mivel én meg nem aludtam szinte semmit azért, hogy ne hogy elaludjunk. :) :) Szóval jó fáradtak voltunk. Gyerek még a verebet is kígyónak nézte reggel mikor vártuk az őket szállító buszt,de azért mire elindultak már egészen felébredt és jó kedve volt. Délután négyre ért haza, hát nem volt jó kedve. A 800 jelentkezőből 11. helyen jutott be, összesen kicsivel több, mint 400-an mentek a végső megmérettetésre. 5. 6. 7. 8. osztályosok mind ugyan azt a feladatlapot kapták, 30 kérdés, minden kérdéshez tartozott 4 válasz,amiből választani lehetett szerinte melyik a jó, 45 perce volt rá. Volt olyan kérdés, ami beugratós volt, ahova több helyes válasz tartozott nem volt elég egyet eltalálni, ha a másik rossz volt, akkor nem kapott rá pontot.

Én itthon azért drukkoltam, hogy legalább a középmezőnyben végezzen. Nos, hazaért , persze kedvetlenül. Kaptunk felkészítő lapokat, amiket otthon tanultunk, keresgéltünk hozzá a neten. Azt mondták azokból fogja random összeválogatni a számítógép a 30 kérdést. Hát egy sem volt azok közül. Teljesen más volt, más témakörben. Volt ahol tippelt, volt ami eszébe jutott, volt amit még nem is tanult. 

A lényeg, hogy a 400-ból a 98. helyen végzett. Az osztályából 3-an mentek, ott második lett egy ponttal előzte meg az egyik osztálytársa. 

Lényegesen jobban végzett, mint amiért egész nap izgultam. Dicsértük otthon, mert azért lógott az orra, de szerintem azért sikerült meggyőzni, hogy ez jó eredmény és annak is örülni kell, hogy egyáltalán ott lehetett az ország legjobbjai között! Látott belülről egyetemi termet :) ez nagy élmény volt neki, kirándult egyet, a barátjával volt, kicsit kirándultak utána a fővárosban, fagyiztak. A végére már egész jó kedve lett. Persze ő jobbat várt magától,de úgy gondolom még így is jó teljesítmény ahhoz képest, hogy olyan dolgokra kellett válaszolni, amikből nem is készültünk. 

A tegnapi nap egyébként jórészt a pihenésből és láblógatásból állt, főzni sem főztem csak ketten voltunk otthon napközben, minek? Melegszendvicset ettünk ebédre, epret, hideg narancslé volt hozzá. Egész nap kint voltunk a kertben, olvastam, pihentünk. Kellett már ez nagyon.

Csak pár sor a mai napról

kovtama | 18:45:00 | | | | 2 Hozzászólás
  • Fél kilencig aludni, végre
  • Reggel 9-kor már 20 fokos meleg kint
  • Eper reggelire már a kertből is
  • Könnyű ebéd - virsli, majonézes tormával
  • Jéghideg frissen facsart narancslé
  • Barátnőzés
  • Kertben nyugágyas láblógatós
  • Tiramisu
  • Napsütés, napsütés és napsütés egész nap
  • Éppen sülő kacsacomb a vacsihoz
  • Új számok feltöltése mp3-ra a holnapi futáshoz









A szelektálásról és más egyébről

kovtama | 11:30:00 | | | | | | 7 Hozzászólás
Ugye voltak ezek a hülye esős napok (és ugye egy darabig vége??!!!) én pedig ahogy időm és kedvem volt úgy raktam rendet apránként hol a konyhában, hol szekrényekben, hálószobában, itt ott. Pakolás közben véletlenül a kezembe akadt az Éva magazin, amit emlékszem azért vettem meg, mert megfogott a címlapja Csobot Adél volt éppen rajta és egy pont olyan korú "csaj", mint én és a terhességről, gyerekvállalásról volt szó. (huszonévesen vagy negyven felett) Kedvelem ezt a szeleburdi, ámde egyáltalán nem komolytalan és mindig életvidám kislányt (már nem is annyira kicsi) és érdekelt a cikk is, úgy hogy megvettem. Régebben többször  megvettem az Évát, de mióta ebben az újságban is rengeteg a reklám, számomra semmit mondó dolgok vagy amik tetszenek, termékek azok meg nem az én pénztárcámhoz vannak kitalálva, így szépen leszoktam erről is. Maradt pár szuper kertes és egy két lakberendezős magazin. Na de a lényeg, hogy ebben a számban volt a szelektálásról pár tényleg jó tanács, amit azért picit átformáltam a saját kedvemre, le is írom. Szóval az alapgondolatok a magazinból.



Íme azok a dolgok, amelyekre tuti nem lesz már többé szükséged, még ha jelen pillanatban azt gondolod, hogy de.
  1. Rossz háztartási gépek, elektromos ketyerék.
  2. Durván sérült, eltört, elszakadt bútorok, amelyeket már nem érdemes se megcsináltatni, se átformálni, felhasználni arra, hogy más funkciót töltsön be. Nem minden szép még átalakítva sem, hiába divat most a "lepukkantból" újat varázsolni! Sokszor a végeredmény egy igen elfuserált, számodra is csak egy két napig szerethető dolog lesz, amire aztán rájössz, hogy még sem lett jó. Na jó, kivételek persze vannak. :)
  3. Ezeréves magnó- és videó kazetták , amelyek már rég megvannak digitális formában is és különben se szoktad nézegetni őket. ( mi tavaly szabadultunk meg tőlük :D )
  4. Szakadt, lukas, olyan foltos ruhák, amiken már tényleg semmi sem segíthet. Az ilyeneket ne húzzuk fel itthonra se! A "játszós" ruha se jelenti azt, hogy el kell hanyagolni magunkat.
  5. Ezeréves reklámújságok, magazinok. Persze, vannak azok a magazinok, amiket pár év múlva is szívesen olvas az ember vagy ötleteket meríthet belőlük lakás szépítéshez pl. azokat nem kell kidobni, de azért a többség lehet, hogy egyszer olvasós. (mondjuk én ilyet szinte soha vagy nagyon ritkán veszek, max. nyaraláskor)
  6. Lejárt szavatosságú szépségápolási termékek. Nem azok amik csak egy két hete, tusfürdők esetében 1 hónap pl. de a sminkes dolgoknál szerintem muszáj óvatosnak lenni, simán lehet, hogy a begyulladt szemünket egy ezer éves szempilla spirálnak köszönhetjük. (tehát tusfürdők, testápolók, sminkes cuccok).
  7. Megjavíthatatlan, törött díszek, karácsonyfaégők. Az égőkkel tényleg jó vigyázni, komoly tűzesetek lehetnek miattuk.
  8. Könyvek, amelyeket soha nem olvastál el  és fel sem merül benned, hogy valaha elolvasd csak megvetted belenéztél és rájöttél, hogy nem tetszik. Kidobni nem kell, könyvet nem dobunk el, de más lehet örülne neki! Ajándékozd el.
  9. Ezeréves születésnapi köszöntők, meghívók. Tegyél el egy-kettőt a különlegesebb, emlékezetesebbek közül ha emlékezni akarsz, de aztán a többinek legyen huss.
  10. Papírok, jegyzetek, cetlik, amiknek soha többé nem veszed hasznát. Vagy ha úgy gondolod hátha jó lesz másold át egy naptárba vagy jegyzetfüzetbe.
  11. Félpár dolgok (kesztyűk, zoknik).
  12. Ezer éve beszáradt, tönkrement festékek, lakkok, ragasztók, stb. amiket akkor vettél, mikor úgy gondoltad majd te mindent felújítasz, átfestesz. Aztán elszállt az ihlet. (jesszus, ez én vagyok :D )
  13. Megmenthetetlenül elhervadt cserepes virágok
  14. Papír formájú receptek, a neten úgy is fent vannak. De ha nem akarod a kipróbáltaknak vegyél egy szép füzetet és ragaszd bele. Én is így tettem vettem egy olyat, amit mindig bővíthetek újabb belevaló papírral, kívül kemény fedeles így örökös darab. Majd jó lesz a menyemnek. :D
  15. Régi naptárak, kalendáriumok – az előző évit nem baj, ha megtartod, mert esetleg van benne egy két jegyzet, ( bár az a legjobb, ha mindig átmásolod év végén az újba pl. születésnapok dátuma) de szinte biztos vagyok benne, hogy sokan még a pár évvel ezelőttit is elteszik.
Szerintem, ha valaki végig  megy ezeken a pontokon már elég sok mindent megtesz azért, hogy rendezettebbnek tűnjön az élete és megszabaduljon jó pár "jó lesz még valamire" dologtól.  

Más.

Tegnap elővettem Petrik Adrien A másik kert könyvét.

Eszembe jutott, hogy ahova én ültetgetni szeretnék elsősorban - ha végre készen lesz a kerítésünk- az főleg olyan helyen lesz, ami árnyékosabb, a kis kerti tavunkhoz közelibb rész és az ő kertje főleg olyan résszel van tele, ahova kevesebb napfény jut, tehát onnan simán meríthetek ötleteket.
Amúgy is ilyenkor tavasszal és nyáron kezembe kerül a kertes és a hideg szódás könyve, ősszel meg mindig a házépítésről írt könyvét kezdem el olvasni.  Nagyon szeretem a könyveit és alig várom, hogy írjon még! Bármiről. :) 


A kihagyom a vacsorát és esetleg joghurtot vagy gyümölcsöt vagy zöldséget rágok esténként az tegnap dugába dőlt. Ugyan is a férjem olyan vacsit csinált, hogy basszus ketté áll a fülem  ugyan csak picit ettem belőle, de még is csak ettem. 
Szóval először jól átsütött, hogy kérget kapjon egy sózott, borsozott szép darab sertésszűz pecsenyét. Majd berakta pár percre a sütőbe, hogy kicsit átsüljön. Anyám, már ekkor is olyan illatok szálltak....
Csinált fehérboros kéksajtos mártást, szigorúan 30%-os tejszínnel. Szerinte muszáj rendes, zsíros cuccot rakni hozzá, ez nem jó mindenféle "vigyázunkazalakunkra" löttyökkel. Egyébként tényleg nem. A mindenféle szószoknak tényleg jobban áll a testes alap.
Kifőzött hozzá spenótos taglietellét. Összevágott jégsalátát. Aztán madársalátából készített salátát, ami balzsamecetes krémmel meg mindenféle fűszerrel volt leöntve. Kellett volna képet csinálni az egész vacsiról, mert olyan szép volt a végeredmény, na majd máskor :)
Hát szóval na. Igaz, hogy csak egy szelet hús volt a tányéromon két villányi tésztával és salátával, de azért nem egy diétás cucc. 
Most kompenzálok, reggelire gyümölcssalátát ettem, tízóraira natur joghurtot, aztán ebédre salátát fogok, fetával. Este pedig valószínű tejfölös túrót és tojásrántottát. Este szuper választás a fehérje az egészséges életmódhoz. :)
A férjemet pedig ma tuti nem engedem a konyhába. :D

Hát ez

kovtama | 6:00:00 | | | 4 Hozzászólás
nagyon tetszik.

forrás
Hátul a magas ágyásokba vetett zöldségek, az üvegház és a pihenő függő fotel van és előtte a sok virág mögött a kis tó a pergolával, ami hídként is szolgál aahhhhhhhhhhhhh. Egy két szék és egy kis asztalka hiányzik nekem a képről azért. És lehet a pergolára is futtatnék valamit, pl. Klemátiszt, de összességében nagyon eltudnám képzelni nálunk is. Helyünk az van hozzá bőven. :) 

Szépen besokalltunk

kovtama | 19:45:00 | | 5 Hozzászólás
így a mai estére. Azt hiszem a gyereknek - és nekem is - már tényleg nem sok ereje és kedve van az iskolához a tanuláshoz. Kicsit túl is vállalta magát, érzem én. 
Ma reggel matekból dolgozat, 9 szabályt kellett leírni. A mi matektanárunk nem olyan ám, hogy elmondhatod a saját szavaiddal a lényeget, a szabály az szabály szóról szóra tudni kell, ha nem akkor egyes. Aztán irodalomból és nyelvtanból is írtak dolgozatot. Holnap az első két órán angolból írásbeli és szóbeli vizsga. Vasárnap lesz az egyéni országos töri verseny. És itt borult ki a bili. Mert hogy ma kapott egy 30 kérdésből álló lapot, amit holnapra meg kell csinálni. Gyakorlásképpen. Minden kérdéshez tartozik 4 válasz lehetőség. Van ahol csak egy a jó, van ahol kettő, három. Ez még hagyján, de olyanok is, hogy nekem is égnek állt tőle a hajam és persze nem tudtam a választ rá. Egyébként még a felére sem.  És egyébként szerintem sok kérdés nem is hatodik osztályos anyag. Csak egy a sokból pl:

" Én............ Magyarország igen dicsőséges királya(....) szükségesnek tartottam, hogy minden, felségem jelenlétében elintézett dolgot az írás tanúbizonyságával erősítsünk meg."

Kérdés: A fent kiemelt szövegrészben melyik királyunk neve hiányzik a forrásból? 

És persze fel van sorolva négy király, amit most nem írok le. Igen, aha de jó. :/ Hát nem tudom melyik gyerek az, aki ezt kapásból tudja. Az enyém nem tudta. Interneteztünk és jól el is fáradtunk így estére. Jövő héten matek kompetencia. Anyák napja. Dolgozat hegyek, természetesen év végére hagyva a zömét. :( Elfáradtunk. Összevesztünk éppen, mert nyüszög ő is, meg én is. Neki sok ez, nekem meg még ezer dolgom volt és van még pont ma. És akkor még vissza van kb. a fele az egésznek. Most éppen 10 percet pihenünk, aztán megint hozzálátunk. Talán este kilencre végzünk is, amivel tudunk. Legyen már tanév vége!!!

Tegnap és ma

kovtama | 15:04:00 | | 2 Hozzászólás
már végre jó idő volt/van. Már tegnap is örültem, mikor reggel napsütésre ébredtünk, mert komolyan mondom ha még egy nap esik az eső és a férjem nyűgös arcát láttam volna én azonnal elköltöztem volna egy melegebb éghajlatra. Baromi nehéz egy olyan emberrel együtt élni rossz időben, aki mindig csinál valamit. Fúr, farag, kertben szöszöl, mindegy mit csinál csak kint lehessen. Aki utálja a semmittevést, nyaralás alatt is időnként az jár a fejében, hogy mennyi mindent csinálhatott volna pl. a kertben. :) Mondjuk már én se találtam pakolni valót, se újabb szekrényt a ki és átrendezéshez. Egy szó, mint száz most már nekem is tele a hócipőm ezzel az idővel. A kerítés építésünk csúszik a medence üresen tátong a kertben, a gyümölcsökből sok elfagyott az eper között alig találtam pár érett szemet, pedig ilyenkor jobb idő esetén már bőven enni szoktunk. A sok eső egyedül a ribizlinek és a málnának kedvezett. Most már folyamatosan kellene a meleg.

Ma ismét jó idő van és én éppen leakarok borulni az asztal  mellől olyan álmosság van rajtam. Gondolom a naponta változó idő miatt. (és hogy mindig az időre fogunk valamit :D ) Mindenesetre most ülve eltudnék aludni.Pedig munka után még el kell ugranunk a kutyusnak ennivalóért, aztán magunknak is be kell vásárolni, mert kifogytunk a napi dolgokból. Utána pedig terveztem, hogy sütök valami gyorsat a fiúknak had örüljenek. Túrósat vagy gesztenyéset még nem döntöttem el.

Egyébként csak hogy ismételjek egy régi dolgot:

Mai öröm: mert süt a nap és azt mondják ebből már egyre több lesz, úgy hogy fel a fejjel
mert ma már kedd van
mert mától kihagyom a vacsorát (új döntés)
mert a jó idővel többet lehet futni
mert kint lehet ismét enni a teraszon

Témából most kifogytam, abba is hagyom ez számotokra biztos unalmas. Mondjuk ezt megértem. :) Semmi izgalmas nem történt a napokban.

    Könyveshétfő

    kovtama | 20:50:00 | Legyél te az első hozzászóló!
    kép és leírás: partvonal.hu
    Elizabeth Gilbert legújabb könyvében megkapó őszinteséggel, elragadó közvetlenséggel és a tőle megszokott öniróniával fűszerezve mesél a kreatív élet megteremtésének lehetőségeiről. A Big Magic azonban nemcsak a varázslatos oldalát mutatja be a kreatív önmegvalósításnak, hanem a bennünk lakozó félelmekről is szól, amelyek megakadályoznak minket vágyaink és tehetségünk kiaknázásában.
    Az Ízek, imák, szerelmek írónőjének lelkesedése szinte tapintható és ragályos – történetei és saját tapasztalatain alapuló tanácsai olyanok, mintha a legjobb barátnőnk szólna hozzánk játékos, beszélgető stílusban. A New York Times sikerkönyveinek írónője izgalmas kulisszatitkokat árul el a regényírás folyamatáról, saját félelmeiről és kudarcairól. Legújabb írása nemcsak íróknak vagy művészi hajlammal megáldott olvasóknak szól, hanem mindenkinek, aki inspirációra és bátorításra vágyik, hogy követhesse kíváncsiságát, és végre belevághasson életkortól, nemtől függetlenül abba, amire a lelke mélyén mindig is vágyott.
     

    Érthetetlen

    kovtama | 13:45:00 | | 18 Hozzászólás
    jókedv. Ami van nekem mostanában. A hideg az eső ellenére is egészen jól vagyok. Ilyet se sűrűn szoktam mondani, illetve mondtam pár héttel ezelőtt. Valahogy most  minden a helyére került. Már nem akarom mindenkinek a nyűgjét a nyakamba venni, nem akarok lelki szemetesláda lenni, illetve nem hagyom, hogy az legyek, nem akarok megfelelni, se többet se kevesebbet tenni, mint amihez kedvem van. A neten még kevesebb dolgot osztok meg, kerülve ezzel az esetleges konfliktusokat, félreértéseket, támadási felületet adva. Mennyire nyugodtabb így minden! 
    Ma reggelre is esőre ébredtünk és bár én fűnyírást terveztem még sem lettem dilis az időtől. Régebben mindjárt felhúztam magam, hogy nem tehetem azt amit elhatároztam most pedig kihozom a mai napból azt amit lehet. 
    Reggel aludtam negyed kilencig. Kávéztam az ágyban és közben olvasgattam kicsit. Nyugiban felkeltem. Gyümölcsöt reggeliztem. 
    A cserépkályha melegénél a szokásos kerti műsoromat néztem meg a második tejeskávémmal. Főznöm nem kellett, mert tegnap elkészítettem a mai ebédet. Rizibizi, sült oldalas, gyros hús, salátával és finom házi savanyúság. 
    Nyugiban rendet raktam a ruhás szekrényemben. 
    Pár napja már elkezdtem tervezni egy új oldalt, mert van egy ötletem egy kis saját dolog megvalósítására. Karácsonyig adtam magamnak időt, hogy az alap lépéseket megtegyem, amiből lehet építkezni, vállalkozni, talán hosszabb távra. Ami lehet majd hobbi is, meg ha minden jól fog menni, akkor egy kis mellékes is bejöhet majd vele. Nem szeretném elkapkodni, így hagyok még elég időt magamnak a megvalósításra, hiszen nem hajt semmi, ez egy fejből hirtelen kipattant ötlet volt és remélem nem hagyom elszállni. Ennyit erről.
    Most pedig csak élvezem a csendet, mindenki el van a kis zugában, gyerek mesét néz, férjem valami természet filmet a tévében, én pedig azt hiszem ötleteket merítek a netről az elképzelésemhez, aztán este fele keresek valami romantikus filmet a neten. Azért remélem holnap már kicsit jobb idő lesz és végre kint a kertben is lehet tenni venni.





    Jaj, azt meg majdnem elfelejtettem, hogy Kiskorú a csapattal 3. helyen végzett a végső megmérettetésen! Kapott oklevelet, meg könyvet és persze öröm és boldogság van ezerrel, végre!!!


    Mindenkiből áradjon

    kovtama | 8:28:00 | 4 Hozzászólás
    a csíííííííííííí a gyerkőc felé, mert ma csapat töri országos verseny fél tízkor. Egy kis szurkolást kérnék, olyan jó lenne egy kis öröm az egész éves munkáért cserébe, ha már bejutottak a döntőbe. :)

    Köszikösziköszi :)

    Én próbálom kihozni

    kovtama | 14:47:00 | | 2 Hozzászólás
    ebből a napok óta esős és hideg időből a legjobbat tényleg. De nem megy. Mert: hideg az orrom, a kezem és a lábamon az összes ujjam. És már május közepe van, de esténként még minden második nap befűtünk. Ja és még azért sem bírom, mert erről az időről az ősz jut eszembe, ami már a második kedvenc évszakom - az első a tavasz fél úton a nyár felé lenne, ha lenne már - és az őszről meg a forró tea vagy forró csoki, egy jó könyv és egy meleg takaró jut eszembe,  amibe most otthon beburkolóznék és fognám az izgalmas könyvemet, amit most olvasok - EZT -  és olvasnék. És akkor nem érdekelne, hogy jelen pillanatban IS szakad az eső és a félig kiásott kapu helyén pedig vizes árkon keresztül lehet bemenni a házba, mert a tegnap szépen kiásott rész már majdnem tele van. Mint a régi filmekben a kastélyok előtt, úgy vagyunk mi is. 
    Szóval a könyv a takaró és a forró italok helyett még itt ülök és igazán, teljes erőbedobással, próbálok valahogy dolgozni és túlélni. Nyüsszzzz.....

    "Jóvan" az élet szép, de

    kovtama | 19:52:00 | | 2 Hozzászólás
    én meg már felakarom venni a tuti fekete fehér mintás nadrágom, meg a fekete bő szárú nadrágom a kék fehér csíkos matrózos pólómmal és a virágos balerina ajándék cipellőmet a fehér színes madárkás blúzommal! Legyen már végre jó idő meg napsütés és meleg, morrrmorrr.

    Ja és hát ezt találtam, jaj :)

    Úgy látszik nálam a 2016-os év nyarán a virág minta lesz a nyerő. :) 


    képek: Deichmann





    Végre tegnap

    kovtama | 14:42:00 | | 9 Hozzászólás
    rájöttem, hogy tulajdonképpen az élet szép. Délelőtt a barátnőmék voltak itt egy jót beszélgettünk gyerekekről, kertről, mindenről, volt süti, finom kávé és nevetés. Örültem, hogy a barátnőm élete is végre halad előre és lassan újra összecsiszolódunk. (pár éve elköltözött, majd újra vissza) A gyerekek jól elvoltak, születésük óta ismerik egymást mindig teljes az összhang közöttük. :) Délelőtt még picit esett az eső, de délután egy óra körül kisütött a nap és olyan meleg lett hirtelen, hogy csuda.
    Kint ebédeltünk a teraszon ismét, sokkal sokkal jobb mint a lakásban.Majd a barátok elmentek, aztán én gyorsan elpakoltam, férjem addig a kerítést csinálta. Utána mentem én is ki az udvarra, lenyírtam a füvet már nagyon ráfért, két hete hozzá sem lehetett nyúlni a rossz idő miatt. Átültettünk még bokrokat is, virágokat a kerítés mellől, illetve az utcáról hoztuk be azokat, amelyik már útban lesz az új részen. Nagy lett a pára a reggeli eső, majd a nagy meleg közben, így kisebb megszakításokkal tettem a dolgom. Kivittem a könyvem, a gyerkőccel lefeküdtünk a napozóágyra, majd a férjem is csatlakozott. A kutyus ott aludt mellettünk, mi meg csak úgy voltunk a jó időben, felhőket nézve, álmodozva. Minden olyan békés csendes volt.
    És ekkor bevillant az összes elmúlt év, amit már itt töltöttünk. A költözés napja, amikor nagy pocakkal az utolsó hónapban jöttünk ide. A ház még semennyire sem volt kész, nem volt vakolva, nem volt rendes alapja, nem volt rendes ablak, ajtó. Június volt, mindenhol virág és akác illat és én annyira örültem, hogy nyugodt, csendes helyen leszünk, hogy nem érdekelt semmi, még az sem, hogy kiderült,  az eladó által kiürített ház már közel sem annyira "életképes", mint ahogy mi azt akkor még berendezve gondoltuk.
    Nem érdekeltek a gondok, hogy a pénzünk roham tempóban fogyott el és közben úgy látszott, hogy sose lesz kész semmi. Nem is lett, a nappali, konyha, fürdő éppen csak valahogy lakható volt, mikor hárman lettünk. A gyerekszobában a cementen és a homokon keresztül mentünk át abba a szobába, ami ugyan úgy lepukkant volt, mint a leendő gyerekszoba csak ott nem volt mindenhol törmelék, viszont oda volt bezsúfolva az összes cuccunk, plusz két ágy ahol még hetekig aludtunk. A gyerkőc közben a babakocsiban "lakott".  Már szinte egyáltalán nem emlékszem a sok lemondásra csak arra, hogy akkor is nyár volt és minden nap kint lehettünk a virágzó almafa alatt, kint ebédeltünk akkor is, Kiskorú ott szuszogott az árnyékba állított babakocsiban és mi olyan boldogok voltunk, mintha megnyertük volna a lottó ötöst.

    A kevés is pont elég volt. 

    Ahogy kint feküdtem lepergett előttem az egész, mint egy film. Az, hogy honnan hova jutottunk. Most itt van egy majdnem kész ház, az udvar tele van színes virágokkal, fákkal, bokrokkal. Ugyan úgy süt a nap és ugyan úgy akác illat van mindenhol.  A ki tudja mi lesz holnap érzésén is túl vagyunk már évek óta (hála a férjemnek!) és megvan mindenünk, sőt még több is, mint amit az ember kívánhat. Feküdtünk, én olvastam, gyerkőc közben epret evett a férjem persze nem sokáig bírta a tétlenséget és tovább dolgozgatott. Ahogy néztem őt rájöttem, hogy bár vannak nehéz napok és időnként feszültségek nekem még mindig Ő ... Olyan béke és nyugalom töltött el, amit már nagyon régóta nem éreztem.
    Tegnap óta tudom, hogy ezentúl sokkal sokkal kevesebb lesz bennem a panasz és sokkal sokkal hálásabb leszek mindenért. Ehhez a felismeréshez pedig olyan egyszerű dolgok kellettek, mint egy napsütéses, békés, nyugodt, láblógatós délután és egy jó kis délelőtti beszélgetés a barátnőmmel.

    Az élet szép. De tényleg.




    Könyveshétfő

    kovtama | 6:13:00 | Legyél te az első hozzászóló!
    kép és leírás: moly.hu
    Márta, a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti őt a múltba, tíz évvel korábbra, amikor festőnövendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gyöngyfiguráiba, és az egyik nős tanárába. A férfi azóta eltűnt az életéből, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó történet nemcsak a gyöngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet Márta tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Egy különleges lány alakja ölt testet a szemünk láttára a napló lapjain, aki szembemegy minden szabállyal és kötöttséggel, aki a saját útját járja, ezáltal nemcsak önmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorva.
    Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben?

    Végre úgy néz

    kovtama | 10:19:00 | | 6 Hozzászólás
    ki, hogy ma sütni fog a nap. Legalább is most nincs felhő az égen és már most háromnegyed kilenckor 15 fok van a ház északi oldalán a konyha ablakából látok rá a hőmérőre, hurrá! Tegnap a férjem kiszedte az egyik régi tartó oszlopot a kapunál, ma betonozás lesz és további bontás. Semmi különös csak a szokásos dolgok, ő kint én bent csinálom a hétvégi dolgokat. Főzés, sütés aztán ha felszáradt a tegnapi késő délutáni eső maradéka füvet fogok nyírni. Nagyon gyorsan nő  minden, harsogó zöld a sok esőtől, de most már jó lenne sok sok napsütés is, hogy végre igazán virágba boruljon az akácosunk és tele legyen minden sok sok döngicsélő bogárral. Ráadásul ha igazán virágba borulnak a fák esténként már olyan erős akác illat lengi be az egész udvart, hogy harapni lehetne. Kiskorúval történelmet tanulunk, jövő héten pénteken csapat verseny lesz. Holnap barátnőmék jönnek délelőtt, kicsit dumcsizunk, "lazulunk." :) 
    Sajnos veszteség is ér minket, mondjuk nem a szó szoros értelmében, de azért én annak élem meg. A szomszéd néni költözik ki a mellettünk lévő kis házból, amit ő már nem is tudom vagy 50 éve nyaralónak használt. Amikor ideköltöztünk éppen vártam a fiamat, még egy hónap volt hátra a szülésig amikor elkezdtük felújítani a házat, emlékszem nagyon barátságosan fogadtak a férjével. Sajnos a férje már meghalt nem is tudom, talán 4-5 éve is már. A kis ház olyan, mint a mesében, tényleg pici, olyan kis mesebeli és most már bőven ráfér a felújítás is. A kert az maga (volt) a csoda, mikor még mind a ketten itt voltak. Képzeljetek el egy olyan igazi kis angol kertet, mezei virágokkal, meg ide oda ültetett mindenféle másikkal, kis szőlő lugassal, felfuttatott szőlő alatt lévő asztallal, székekkel, fügefával....Annyira irigyeltem, nekem ez a kert A kert. Minden összevissza, de még is egységet alkotva. A bácsi, mi csak úgy hívtuk Józsi papa minden reggel egy kis sámlival kiment a zöldséges részhez és gazolt ebédig. Ott nem lehetett találni egy megbúvó árva nem oda való növényt sem. A bácsinak fél lába volt, a mankója mindig a sámli mellett letámasztva.....annyira előttem van. Aztán a sámli tönkrement a férjem csinált neki másikat. És annyit tudott beszélni, te jó ég. :) Mindig a szőlőlugas alatt reggeliztek, ebédeltek, vacsoráztak. Egyszerű, de tökéletes ételek voltak ezek, legtöbbször amiket a kert adott. Jó volt velük kávézni, beszélgetni -  csak nehezen "szabadult" az ember :) - kár, hogy vége van. A bácsi szépen ment el, ha lehet ilyet mondani, nevetés közben megállt a szíve. Nem volt évekig szenvedés, nem kellett ápolni, békésen távozott. 
    Most pedig a néninek segített a férjem pakolni, sajnos a sokszor előforduló családi viszály miatt kell elmennie szeretett nyári kis házából. Annyira bánom, nekem akkor kezdődött a tavasz, mikor kiköltöztek és akkor jött a tél, amikor ismét be a városba. Semmi sem lesz már olyan, mint régen nélkülük. El sem tudom képzelni, hogy nem hallom a szöszmötölést a kertben nem találkozunk össze, nem beszélünk pár mondatot vagy többet....Hiányozni fog az egész még akkor is, ha az utóbbi időben egyre kevesebbet találkoztunk, mert hol a néninek volt több dolga, hol úgy jött ki a lépés, hogy én nem értem rá. De a tudat, hogy itt van az jó volt. Tegnap mondta, hogy a kertből kiáshatunk virágokat, növényeket amik tetszenek nekünk. Örültem, kicsit itt marad velünk, nálunk a sok szép régi emlék. Néha elképzelem, hogy megvesszük és egybenyitjuk a mi kertünkkel. A kis házat kiadjuk nyaranta, én reggelit és ebédet készítek a vendégeknek....eltudom képzelni. Sajnos nagy valószínűséggel ez már álom marad - ha csak nem történik egy csoda -  mert pont amiatt van a viszály, hogy a néni az unokájának adta, ő viszont nem gondozza, nem törődik vele, sőt még őt is kitette. 








    Pár kép, de közel sem látszik mennyire gyönyörű lesz ez júniusban! Olyankor minden virágba borul, tele lesz az egész pünkösdi rózsával, azzal az igazi vérvörös színűvel (ebből szeretnék hozni hozzánk) mindenhol tátika, szarkaláb, harangvirág lesz. Rózsák minden mennyiségben a ház fehér falára valami elképesztő narancssárgás rózsa fog felfutni és olyan illata van, hogy le sem lehet írni. Mindent beterít. :) A fenyőfa alatt üldögéltünk együtt, ott volt egy hintaágy. Sajnos a hátsó kertbe vezető szőlőlugason már látszik, hogy nem gondozza senki, a fű lassan boka felett ér már. A szőlőlugas mellett millió eper van elültetve, sok palántát kaptunk annak idején innen. Kár ezért a sok szépségért. Szívesen rendbe raknánk az egészet, sok ötletünk lenne. Ha ilyen tékozlást nemtörődömséget látok bárhol, mindig belefájdul a szívem, különösen most hogy láttam virágzó éveket és látom most a hanyatlást. :( Nehéz erről írni, része lett az életünknek, nélkülük már semmi sem lesz olyan, mint volt. :( Vigyázzatok a kertekre, mert akinek van annak tényleg mindene van. 
    Nálam most is kertes műsor megy a tévében - a szokásos szombat, vasárnapi reggeli műsor - talán innen is eszembe jutott, hogy legyen egy ilyen megemlékezős bejegyzés.

    Végre reggel

    kovtama | 11:41:00 | | Legyél te az első hozzászóló!
    óta süt a nap és talán délutánra fel is szárad otthon a kertben az a sok víz, ami a napokban leesett. Futni nem voltam, mert természetesen itt minden nap reggel kezdett el esni, aztán amíg dolgoztam már vagy nem vagy csak éppen, aztán délután mikor mehettem volna megint esett. Ma pedig, hogy végre egy órával korábban végzek elszaladok bevásárolni hétvégére. Úgy hogy a futás szombatra marad és ha jut rá idő megyek vasárnap is. Ha minden igaz ma már a férjem elkezdi a kapu és a régi kerítés bontását és talán egy egy alapot is letud már betonozni. Az idő iszonyú gyorsan repül, két hónap és ismét elmegy, addig még rengeteg betervezett munka van, bár ha nem jutunk a végére akkor sincs semmi, majd ősszel folytatjuk.
    Hétvégére nincs nagy terv még egyelőre csak annyit szeretnék, hogy jó idő legyen.:) Szombatra az egyik menü biztos, hogy babgulyás, mert ez a gyerkőc kedvence és hozzá (ne nevessetek) bejglit fogok sütni, mert ez a kívánság. Így május közepe fele. :) Remélem a hó nem fog közben leesni. :)
    Tegnap amíg pakolásztam a konyhában a TV Paprikán egyik kedvenc műsorom ment ismét. Pár éve írtam már azt hiszem erről, de most is megérdemel egy kis figyelmet, mert annyira jó.

    A Könnyed vacsorákban valamint a Nigel Slater napi ajánlata című műsorban Nigel Slater gasztronómiai író főz, aki maga is kitűnő szakács. Ahogy a két műsor címe is elárulja egyszerű, könnyen elkészíthető ételeket mutat be a saját otthonában, konyhájában ami egyébként nagyon szuperül van berendezve és időnként betekinthetünk a kertjébe is, ahol sok alapanyagot termeszt maga is, bár nem nagy helyen, de még is sok minden elfér benne. 

    Nigel Slater napi ajánlata című nyolc részes műsort május 4-től hétköznap esténként 21:30-kor lehet megnézni.
    A Könnyed vacsorák időpontjait pedig a lap alján találjátok   ITT. 
    Tényleg érdemes megnézni, egészen egyedi stílusú a pasi. :) 

    Videokat pedig a Youtubon is találtok róla.  ITT

    Nigel Slaterről pedig pár mondat.  




     
    " Nigel Slatert a hazai gasztrorajongóknak talán nem is kell bemutatni. A brit Marie Claire és a The Observer gasztrorovatai után tucatnál is több szakácskönyvet publikált az elmúlt 20 év során, melyekkel egymás után nyerte a díjakat, így British Book Award-ot vagy a James Beard gasztronómiai elismerést. 1998 óta főz a tv-ben, szintén nagy sikerrel, 2009-ben például a BBC neki ítélte az év televíziós szakácsának járó díjat. Könyveiben és főzőshow-iban mindig hangsúlyozza, az egyszerűségre törekszik, saját stílusát ösztönösnek és impulzívnak tartja. Számára maga a bevásárlás is egy rituálé, rajong az üzletekben fellelhető különleges és szezonális hozzávalókért, sőt, a sarki boltosoktól, zöldségestől, halárustól is gyakran kér tanácsot, máskor pedig az ő konyhájukban főz egy-egy érdekes fogást. Nigel Slaternek a hét minden napjára van egy ínycsiklandó ötlete, és még csak nem is kell minden reggelt bevásárlással kezdeni. Előszeretettel kísérletezik szokatlan ízpárosításokkal, remekül összhangba hozza a speciális és a hétköznapi hozzávalókat. Így tesz a bőrös sertéslapockával, melyet feketeszederben pácol meg. Nem dob ki semmit, a maradékokat is a lehető legizgalmasabb módon használja fel. Az előző napi szedres hús így kap teljesen új formát, az olívás, rukkolás saláta ékeként. Szívesen használ konzervet, például cannellini babot, amit csak kivesz a kamrából és a pirított kacsamell mellé borít. Nem veti meg a kész hozzávalókat sem, a házi fagylalthoz csupán egy kis maradék kávét és bolti vaníliás sodót használ."  (forrás)

    Ezt az egészet pedig azért írtam, visszakanyarodva az eredeti mondandómhoz, mert a tegnapi műsorban éppen a kiemelt részben lévő kacsamellet sütötte, mellé pedig fehér babot tálalt. Nekem pedig beindította a fantáziámat az étel, mert szerettem volna már valami nem hagyományos hétvégi ebédet is, hanem valami olyat, amit nem mindennap főz az ember. Úgy hogy vasárnap nagy valószínűséggel ezt fogom elkészíteni én is. Nincs kacsamellem, nem is szándékozom ezért boltokba mászkálni, ellenben van a fagyasztóban három nagyobb kacsacombom, én azt fogom megsütni, jó sok rozmaringgal, sóval és borssal. A fehér babra pedig chilis olíva olajat fogok csorgatni. Alig várom, hogy megkóstolja a család.

    A fehér babos kacsamell videoját pedig ITT nézhetitek meg.



    Ha szépet

    kovtama | 5:46:00 | | | Legyél te az első hozzászóló!
    akartok látni és inspirációkat gyűjteni lakberendezéshez, mert bár nem erről szól ez az oldal, de ötleteteket mindenhonnan lehet lopni, így innen is, akkor nézzetek be IDE. Amúgy felső kategóriás nyaralóházakat és helyeket találtok itt, de gyönyörű képek vannak nem csak a házakról, hanem a környékükről, látnivalókról is, érdemes kicsit álmodozni és nézelődni. Nem tudtam szabadulni egy két órát elnézelődtem én is tegnap este. :)


    Igen, igen

    kovtama | 5:44:00 | | | | 4 Hozzászólás
    mennyi igazság van benne. Az Éva magazinból ollóztam. Forrás ITT

    30 jel, hogy TE vagy a SAJÁT legnagyobb ELLENSÉGED:


    1. ...az „elnézést” szót használod a „szabad lesz?” helyett.

    2. ...panaszkodsz, hogy mennyire rendetlen vagy, illetve hogy képtelen vagy utolérni magad.

    3. ...szembesíted magad azzal, hogy nem vagy jó párkapcsolat-, illetve randi-alapanyag.

    4. ...szembesíted magad azzal, hogy az összes barátnőd sokkal jobban néz ki, mint te; egy szó mint száz, te vagy az örök jóakaró mellékszereplő életed romantikus filmjében.

    5. ...szúrós blúzt, kényelmetlen szoknyát vagy cipőt veszel fel, mert úgy gondolod, hogy így „illik” társaságban/irodában megjelenni.

    6. ...elítéled vagy akár megbünteted magad, miután „tiltott” ételeket ettél.

    7. ...hárítod a bókokat, illetve felhívod beszélgetőpartnered figyelmét arra, hogy nem érdemled meg. („Ez a ruha? Öt éve vettem, még nem volt szívem kidobni, és különben is most látom, milyen rémesen megy hozzá a csizmám.”)

    8. ...úgy kezdesz beszélgetéseket, hogy „bocs a zavarásért” vagy „csak egy percre tartanálak fel”.

    9. ...nézegeted az úszógumidat deréktájon. A hibátlan arcbőrödet, amiért mindenki irigyel, már annál ritkábban.

    10. ...tied lesz a billegő szék. Mert mások kényelme fontosabb, mint a sajátod.

    11. ...megjegyzéseket teszel a saját külsődre vagy akár intelligenciádra mások előtt. (Ez akkor is számít, ha csak viccből csinálod.)

    12. ...úgy gondolsz vissza (teszem azt) 2011-re, mint „a kövér évedre”, csak mert azidőtájt 5 kilóval nehezebb voltál, és arról az egész időszakról csak ez jut eszedbe.

    13. ...magadat hibáztatod egy-egy kínos helyzetért, például amikor beszól a szomszéd, mert túl hangosan nyikorog a kapu, miközben ez a kapu hibája és nem a tiéd, és a továbbiakban kínosan ügyelsz, hogy minél óvatosabban csukd be a kaput,

    14. ...illetve pontról pontra végiggondolod, mivel idézhetted elő, hogy a szomszéd megtámadjon, hogyan érhetted volna el, hogy ne húzza fel magát még jobban a válaszaidon, és addig gyötrődsz, amíg már-már betolakodónak érzed magad a saját otthonodban.

    15. ...bűntudatot érzel, valahányszor nemet mondasz.

    16. ...túlvállalod magad és aztán csodálkozol, hogy kifutottál az időből.

    17. ...hagyod, hogy mások a te kontódra gyakorolják a munka megosztásának nemes erényét. Vagyis te újra és újra elvégzed az ő munkájukat, de te nem adsz át nekik a sajátodból.

    18. ...felpróbálsz ezt-azt a nagy zsáknyi ruhából, ami a szekrényedben várja évek óta, hogy beléjük fogyj, aztán mély sóhajjal visszagyömöszölöd őket oda.

    19. ...elgondolkozol azon, hogy milyen szívesen kipróbálnál valami újat a karrieredben, de aztán leteszel róla, mert félsz, hogy nem kellenél máshol.

    20. ...elhagyja a szádat a mondat, hogy „de hülye vagyok”.

    21. ...nemet mondasz egy-egy ruhára azon az alapon, hogy „kövérít”.

    22. ...lekicsinylő vagy pejoratív szavakat használsz a mindennapos tevékenységeidre, például „megyek futni” helyett „megyek kocogni”, „arcom” helyett „pofám”, „ettem” helyett „zabáltam”.

    23. ...sírhatnékod támad, de veled nem fordulhat elő, hogy ez mások előtt megtörténjen.

    24. ...alkalmatlannak találod magad a munkádra és a sok negatív gondolatba úgy belelovallod magad, hogy akár napokig képtelen vagy kikecmeregni az önostorzásból.

    25. ...megtiltod magadnak, hogy hibákat kövess el.

    26. ...elképzeled magad, amint megpályázol egy ösztöndíjat, de aztán különböző ürügyekkel lemondasz róla, majd végignézed, ahogy a közvetlen ismerőseid megpályázzák és elnyerik.

    27. ...nemet mondasz barátokra, mielőtt azoknak esélyük lenne visszautasítani téged.

    28. ...nemet mondasz egy romantikus kapcsolatra, mielőtt annak esélye lenne kibontakozni.

    29. ...szerényen és észrevétlenül lemaradsz a csoportképekről, mert már előre látod, hogy fogsz kinézni rajtuk.

    30. ...hamarabb adsz mások véleményére, mint a magadéra.


    Igen, igen. Sok minden jellemző rám is. Úgy hogy most szépen kivesézem, min is kell változtatnom ismét, hogy jobbá tegyem a napjaimat. Néha nem árt elgondolkodnunk magunkon és javítani a dolgainkon, amennyire csak tudunk. Sosincs késő, nem igaz? És nektek? Igaz rátok valamelyik?

    Hosszas forgolódás

    kovtama | 10:18:00 | | 4 Hozzászólás
    után fél hatkor keltem. Agyrém, hogy óránként ránézek a telefonomra, fel kell e már kelni? Csak azért teszem, hogy ne csörömpöljön bele a nagyvilágba, ha már tényleg és ne hallja a család. Hát persze, hogy így csuda klasszul kipihenten ébredek. :) Na meg az is, hogy megint félig be van borulva, bleeeeeeeeeeee. Bár, ahogy most kinéztem az ablakon talán, talán van remény ma már arra, hogy ne essen az eső. A madarak mindenesetre veszettül csiripelnek itt az ablak előtti füge fán. Tegnap azt hallottam, hogy a nyár végig ilyen esős, hideg lesz kis megszakításokkal, na akkor kapok sikítófrászt de tényleg és magasról nem érdekel, hogy nem kell azon agyalni, amin úgy sem lehet változtatni. Tavaly ilyenkor már fel volt töltve a medence!!! Na ugye. (most már áll, de vár ránk egy alapos tisztítás)
    Ismeritek Szabó Lőrinctől a Vándor útrakél című versét? Én nem akarok megsérteni senkit, akinek tetszik a vers, de én mondom ez nem anyák napjára való. Na ezt kapta a gyerek, aki itt sírt 10 percet, hogy ez megtanulhatatlan - baromi hamar és könnyen tanul verset, úgy hogy ha ő ezt mondja, akkor ott már tényleg baj van - és igaza van még olvasni is nehéz és egyébként pedig most nem azért, de ez egy ballagási vers. Vagy mindenesetre én ott tudom elképzelni és nem egy anyák napi összejövetelen. És az igazat megvallva annyira nem is fogott meg. A gyereknek meg ideje nincs ekkora verset megtanulni, bár nem is a hosszával van baj, hanem hogy nehéz, neki meg itt vannak a töri versenyek egymás után, ráadásul hétfőn kapott még egy versenyről papírt (én mondom most már tényleg elég lesz) valami "legek legje" verseny, amire kellene neki menni, hát nem tudom, szerintem ezt már jó lenne nem bevállalni. Mindjárt év vége, írják a kompetenciát matekból, angolból, magyarból, plusz itt van már amúgy is két verseny, közben meg persze a nagy témazárókat mind év végére hagyják és hát készüljön a napi órákra is. Ez szerintem rohadt sok.
    Csak megjegyzem, közben már egész világos lett odakint, talán sok esőfelhő nincs is már juhéj. :D Ne is legyen, vettem csini tavaszi nadrágot, amit már hordanék, egyszerű, de nagyszerű egy két felsőt hozzá. Sötétkéket, csíkosat -  a csíkos állítólag idén még mindig nagy divat lesz, bár én nem ezért vettem és nem is ehhez a nadrághoz- a nadrág meg fehér, fekete mintás F&F-es. Ilyen:

    F&F
    Szeretem ezt a márkát azt hiszem már írtam régebben, mert jó minőségű anyagokból vannak a ruhák és nem drágák.  Egyébként biztos hülyülök vagy nem tudom pár éve fel nem lehetett volna húzatni velem mintás nadrágot, most meg van már kettő is.
    A férjemnek meg vettünk cipőt - hosszas könyörgés után végre rálehetett venni a múltkor - és mivel én meg kitartó voltam és végig csendben hallgattam a nyüsszögést, hogy meeeeeeeeeeenyiiiiiit kell próóóóóóóóóóóóbálni, ezért megkaptam tőle a Deichmannban a virágos cipőt, amit már régebben kinéztem.

    Jó, hogy megvettük nagyon kényelmes, meg nőcis csak éppen egyszer tudtam felhúzni, mert azóta ősz lett. :) Moorrrrr :(
    Reménykedjünk a hétvégében, péntektől már állítólag egészen jó idő lesz.


    Süti ajánló :) és más egyéb

    kovtama | 5:39:00 | | | | 9 Hozzászólás
    Jajaj tegnap olyan finom sütit sütöttem, hogy ihaj. A recept INNEN.
    Aki még nem próbálta az mihamarabb süsse meg, mert ez tényleg totál Raffaello. Jó ez a bögrés kiszerelés is, nem kell mindent koszolni, elég hozzá egy bögre meg egy tál. Amúgy én semmit, de semmit nem kutyultam össze külön a tésztához, fogtam aztán mindent egy tálba zutty beleöntöttem és együtt kavartam el mindent. A fene fog a tojásos kulimásznak külön tálat elővenni. Ti se tegyétek, tökéletes volt minden úgy, hogy szépen egymás tetejére öntöttem, aztán meg egy fakanállal jól elkevertem. A tetejére sem mértem ki a kókuszt csak úgy szórtam rá, hogy jó sok legyen rajta és a porcukorral is így tettem. Szépen megsült, aztán ráöntöttem a tejszínt és akkor majdnem dobtam egy hátast, mert először megállt a tepsiben és a sütin a sűrű krém és itt kicsit elgondolkodtam, hogy majd kanállal fogják a fiúk megenni, de ahogy állt a kulimász szépen magába szívta a süti és tényleg nem áztatta el az egészet, hanem szaftos lett a tészta a teteje meg krémes. Csak egy kis kockát kóstoltam a biztonság kedvéért, de már most azt mondom ez lesz az egyik kedvenc sütije a családnak, a fiúk szeretik a kókuszt. Simán eltudok képzelni a tetejére egy réteg csokimázat is, lehet legközelebb így fogom csinálni. Csak akkor már Bounty szeletnek fogjuk hívni. :) 

    Amúgy annyira rossz idő volt nálunk, egész nap esett mit esett?? szakadt az eső. A férjem életkedve a béka segge alatt volt, nagyon nem is beszéltünk mikor hazaértünk Kiskorúval a dolgozónkból, mert ő mérgében elaludt, én meg nekiálltam a sütinek meg a lecsónak. Aztán még mindig aludt így fogtam magam és Kiskorú szobáját portalanítottam, meg átnéztem a sulis dolgait. Reggel úgy indult el a suliba, hogy rossz napja lesz, mert ugye ez a heppje, hogy ha rossz az idő akkor csak rossz dolgok történnek vele, de nem így lett. Töri dolgozatra ötöst kapott, éppen reggel a kocsiban jegyeztem meg, hogy ezer éve át sem vettem vele az anyagokat, azt sem tudom már hol tartanak és különben is jó pár hete nem írtak dolgozatot és tuti most fogja megkapni élete első karóját töriből, mert tanul egyáltalán rá?? hát nem így történt. Én nem értem ezt a gyereket ragadnak rá az évszámok, meg a történelem úgy maga az egész, bezzeg a matek, na az a mumus. Matekból is írtak, azt mondta, hogy szerinte jó lett, mindent megtudott csinálni, sőt ő lett kész először (jaaaaaaaaaaajjj) és a tanár az egyik oldalra mindjárt azt mondta, hogy az hibátlan a másikat még nem nézte meg, de legalább ebből már látom, hogy nem lesz egyes. :D A matek az egyetlen tantárgy amitől nem várok sokat, stabil közepest és kész. Bár gondolkodom, hogy jövőre mivel már beleszámít a tovább tanulásba már év elején keresek egy klassz matek tanárt akihez eljárhat, mert én sem vagyok egy zseni matekból, aztán meg ahogy ők tanulják ahhoz meg pláne nem. :/ Egyrészt a tanárnő irtó kemény, másrészt meg a gyerek abszolút nem ilyen beállítottságú, meg le is tojja nagy ívben, pedig állítólag az esze meg van hozzá, hogy jobb legyen belőle ezt a tanárnő mondta - fizikából meg amúgy ötös -  szóval ne várjak tőle ez irányban nagy dolgokat, helyette szuperül tud angolul és keni vágja a törit meg az irodalmat. 
    Aztán amikor végeztem a gyerek szobájában és a férjem még mindig aludt rendet raktam a hálóban, elpakoltam a megszáradt ruhákat és a konyhában is rendet raktam a spájzként szolgáló nagy szekrényben. Mindjárt meg is állapítottam, hogy simán elég erre a hónapra az a cucc, ami itthon van, bőven van miből főzni én bizony boltba nem megyek csak a fiúknak kenyérért meg tejért és a zöldség gyümölcs készletért teszem be a lábam. Ugyan is ha nem mondtam volna kifejezetten utálok vásárolni. :/  A férjem meg még mindig aludt......fél nyolc után kelt fel. Addigra már tiszta volt a lakás és készen volt a lecsó meg a süti. A gyerekkel elkezdték nézni az új Dzsungel könyvét, ami a moziban is megy, én meg zuhanyozás után bebújtam az ágyba és olvastam. 
    Nagyjából így telt el a tegnapi nap. Most meg iszom a kávém, az eső persze megint csepereg. Fűteni meg ismét kell az időnek hála. :( Szerintem mindenki ki van már, hogy márciusban így megtréfált minket az idő, pólós és rövid nadrágos szerkóban lehetett már kint lenni időnként, most meg van aki a téli kabátjában szaladgál. Engem nem érdekel, hogy nincs megint 25 fok, de a napot azt kérem vissza!!! Különben is már M Á J U S van, nem ééééééééér. :(

    Könyveshétfő

    kovtama | 18:50:00 | Legyél te az első hozzászóló!
    kép és leírás: moly.hu
    Suffolk, 1984.
    A tizenhét éves Eva apjával viharba sodródik a nyílt tengeren. Testét nem találják meg, mindenki úgy hiszi, vízbe fulladt. Szülei házassága darabokra hull, megfertőzi a bűntudat és a gyász. Ám húga, Faith, nem hajlandó elfogadni, hogy az élet Eva nélkül folyhat tovább; elhatározza, hogy megkeresi nővérét és hazahozza őt – élve.
    A part közelében egy sziget alakja dereng – rejtélyes, tiltott terület, amelyen itt-ott ablaktalan betonbarakkok emelkednek. Amit senki nem tud, hogy az egyik barakkban Evát tartják fogva. Hogy a túlélésért harcol – azért, hogy hazatérhessen.
    A Nélküled misztikus regény, thriller és érzelmes családi dráma egyszerre, amely egy pillanatra sem hagyja nyugodni az olvasót, és mindeközben a szívéig hatol.