Ez a hét kicsit

kovtama | 6:23:00 | | | 4 Hozzászólás
sűrű lesz, mert ugye most ment a gyerek táborba. Ez nem ott alvós, hanem reggel viszem, délután meg hozom. Belekóstolnak a programozás, video és rajzfilm készítésbe - a töri szak után a második helyen a média szakot fogjuk választani nagy valószínűséggel ha minden marad így -  úgy hogy a délelőttjük tanulással telik - persze lazán -  délután meg játékkal. Gyerek persze tegnap hazafele mondott egy teljesen jogos mondatot, hogy azt mondja: " nem értem miért jó ez neked, hogy ilyen táborba jövök, amikor otthon mindig azt mondod ne üljek annyit a gép előtt, most meg fizetsz ugyan ezért". Na, nem egy elveszett gyerek, ezt eddig is tudtam. :) Hát nagyjából igaza is van, de legalább gyerekek között, társaságban telik az idő, na meg ha tényleg tanul is ott valamit az még jól jöhet neki. Nekem viszont kipurcanás a hét, reggel berohanunk Pécsre, aztán én ugyan ezen az úton vissza Harkányba, majd délután a csúcsforgalomban megint Pécsre és onnan haza. Szóval négyszer járom meg ugyan azt az utat, nagyon vidám dolog, legalább is ami a benzint illeti. Na de mindegy, legalább nem egyedül van itthon, nekem már ez is jó. 

A jövő héten is még munka - vigasztalom magam, hogy hamar mennek a napok - aztán végre ismét egy hét szabadság. Jó tudom írtam már, de elég sokszor eszembe jut. :)

Itthon most lazábban veszem a dolgokat. Tegnap ki sem dugtam az orrom az udvarra, legfeljebb 10 percet, amíg a kutyusnak enni adtunk és megdögönyöztük kicsit. Na meg mi is a hülye pokemonokat kerestük - illetve én kb. 2 percet amíg megnéztem, hogy mi ez és rájöttem nem tévedtem tök gagyi az egész - persze gondoltam én, hogy előbb utóbb a gyereket is eléri az őrület én szándékosan nem mondtam, hogy van egy ilyen új baromság most, de persze a nagy büdös városban  mindjárt felvilágosították a többiek. Nem örülök neki, de talán még mindig jobb, ha ez a nyáron lecseng és nem akkor tudatosul benne, hogy van ilyen amikor elkezdődik az iskola és akkor a tanulás rovására nyomkodja a kütyüjét. Mindenesetre kint volt az udvaron , már azt hittem elveszett mert elég későn keveredett elő, na legalább addig sem a fenekét rakta ide oda. A kutya meg örült, hogy mehetett vele "vadászni." 
Most meg gyorsan megiszom a kávém és egy gyors reggeli zuhany, mert még a klaviatúra nyomkodásától is megizzad az ember olyan pára van. Ébresztem a gyereket és hét körül indulunk. 

Szép napot mára. (és kevesebb esőt, tegnap itt borzasztó nagy felhőszakadás volt megint :/ )

Könyveshétfő

kovtama | 13:08:00 | 2 Hozzászólás
kép és leírás: moly.hu
Emlékezetes nyaralásnak indult.
De szerepelt a tervek között alkalmi románc is?
May, Lara és Clare a legjobb barátnők, akik elkeseredetten vágynak egy kis kikapcsolódásra. A közelmúltban mindhárman nehéz időszakon mentek keresztül, és igazán nagy szükségük van a levegőváltozásra. Tíz napra foglalnak szállást egy luxusszállóban, ám amikor megérkeznek, rádöbbennek, hogy egészen máshol kötöttek ki, mint gondolták. Rossz faluba tévedtek…
Ren Dullemben semmi sem az, aminek látszik. A bájos macskakő és a képeslapra illő házikók közt rejtélyes titok lappang, melyet a falusiak hosszú évek óta őriznek. Miért olyan barátságtalan és gyanakvó mindenki? Miért viselkedik olyan gorombán a nyaralóház tulajdonosa? És miért él olyan kevés nő a faluban?
A különös légkör ellenére a három barátnő úgy dönt, hogy kihozza a helyzetből a lehető legtöbbet. De valóban ilyen pihenésre volt szükségük? Vagy ez a furcsa kis falu és a sok titok életre szóló döntésekre kényszeríti őket?

A kávé után

kovtama | 9:59:00 | | | 8 Hozzászólás
reggelire mosolygós barackot és hideg sárgadinnyét eszem. Aprólékosan hámozom meg a barackokat a héja olyan puhán és minden macera mentesen csúszik le a gyümölcsről, hogy pár perc alatt végzek velük. Kis kockákra vágom majd a sárgadinnyével is így teszek. Egy mély müzlis tálba rakom az egészet és egy pici kanál mézet csorgatok rájuk, de valóban csak egy picit. Nem azért, mintha bármelyikük is nem lenne elég édes, csak az íz fokozásáért. Az egész tányért még visszarakom a mélyhűtőbe, hűljön még ott együtt vagy tíz percig a társaság, jól érjenek össze az ízek. Amúgy is jólesik majd a jéghideg gyümölcs a hőmérő 31 fokot mutat és még nincs kilenc óra. A mai nap melegebb lesz, mint tegnap volt.

Lassan írom ezt a bejegyzést, közben újabb kávét készítek. Így működöm reggelente, egyet mikor kinyitom a szemem, egyet akkor iszom mikor már valami reggeli féleség is lecsúszik. Nem túl erős a két kávé, leginkább sok tej vagy tejszín van benne. És egy pici tejszínhab, hétvégente.

Az a baj egyébként már rájöttem, hogy én mindent egyszerre akarok. Mármint itthon a ház körül. Ha kimegyek, akkor lehetőleg a legtöbb mindent szeretnék megcsinálni, legyen a fű rendben, legyenek a virágok is rendben, a gyümölcsfák, ez az...minden. Ahelyett, hogy megtervezném, hogy ma ezt fogom csinálni, de akkor csak azt , másnap pedig mást és így tovább. Így tényleg nagyon elfáradok és hülyeségemben még örömöm sincs benne csak a munka részét látom. Úgy hogy ezentúl biztosan másképp teszem majd és akkor nem is fáradok el nagyon és tudok örülni az elvégzett dolgoknak. 

Ma pedig apróságokon kívül biztos, hogy ez lesz a program délutánra.









Reggel fél kilenckor

kovtama | 11:10:00 | | | 1Hozzászólás
a gyerek telefonjára ébredni de csuda jó volt. Ja, nem. Aludhattunk volna még tovább, de csörgött tovább és ráadásul tök ismeretlen volt, aki bele sem szólt. :/ Klasszul kezdődött a nap.
Ha már így ébredtünk egy kávé után felkentem a hajamra a festéket, tovább már nem halogathatom muszáj pedig utálom én csinálni viszem mindig a fodrászomhoz de most nem jutottam el oda. Itt ülök a fejemen a festékkel várom, hogy leteljen az idő. Ha ez kész lesz megyek ki, beindítom a medence szűrőjét, leszedem a belefulladt darazsakat és ebéd után megyünk ki semmit tenni. 

Az ebéd kicsit változott tegnap óta, mert még sem teljesen azt csinálom amit elterveztem, így sertésszűz lesz, görög salátával és spenótos, rikottás raviolival, amit parmezánnal megszórunk és olíva olajjal meglocsolunk. Hamar kész. A húst sózom, borsozom, jól átpirítom serpenyőben, majd rozmaringgal együtt berakom a 180 fokos sütőbe olyan 8 percre és kész is. Addig a ravioli megfő a salátát meg összedobom. Nagyjából ennyi. Még lehet csinálok egy browniet, nagyon régen volt és a gyerek szereti van itthon jó fajta étcsoki és narancsos kakaópor abból tökéletes lenne. Na, majd meglátom.

Semmi, de semmi megerőltető nem lesz ma ez tuti! Egyrészt mert nagyon meleg van, másrészt mert próbálok tényleg pihenni és kész. Na ez lesz a nehezebb, mert ahogy leülök mindjárt elkezd kattogni a fejemben a gondolat, hogy ahelyett, hogy ücsörögnék még ezt is megtudnám csinálni, meg azt is és már is előrébb lennék pár dologgal......Jaj tanítson már meg valaki arra, hogy igazán kitudjak kapcsolódni! Nekem nehezen megy.

Na a hajfestéssel készen vagyok, közben kint voltam adtam a kutyának és macskának enni és friss vizet és hát 35 fok van kint árnyékban. Már most és mi lesz még majd később a déli órákban? Nem mintha bánnám, de ez már nekem is sok. Úgy hogy a kinti láblógatás majd csak késő délután lesz, addig mi nem dugjuk ki az orrunkat a még 23 fokos lakásból az biztos. :)

Jó most mindent így lassan csinálni. Kicsit ide ülök a gép elé, pötyögök aztán megyek tovább pár apróságot rendezni a lakásban, aztán megint vissza....Még is haladok a dolgokkal. Próbálom nem frusztrálni magam semmiért, mert attól nem lesz se egyszerűbb, se könnyebb.

A jövő héten gyerek táborozik, aztán egy hétig megint egyedül lesz, majd végre ismét szabadságra megyek egy hétre. Utána dolgozom megint egy hetet, majd megint szabin leszek.  Jön a sulira készülődés, könyvek, füzetek vásárlása, kinőtt ruhák pótlása, cipő vásárlás....ez az. Gyorsan megy minden.

A tévében most éppen a kis terek nagy ötletek műsor megy és kerti lakokról szól. Olyan csodás kis házakat látok, kerti kiülős, de akár nyáron kint lakós pici házakat , hogy irigykedem nagyon. Jó, felírtam az 500 éves terveim közé. :)


képek: pinterest



Halálosan

kovtama | 5:52:00 | | | 4 Hozzászólás
fáradt vagyok. Egész héten füvet nyírtam. Reggel fél hatkor kelek, megszokásból nem is tudnék többet aludni hét közben, mert még a telefon pittyegése előtt felébredek. Aztán dolgozom, utána hazajövök fél órát, egy órát pihenek és megyünk ki a kertbe a gyerekkel. Ő kutyázik, ugrál a trambulinon én meg tolom a szar   fűnyírót sokszor - tegnap is - este kilencig, hogy utolérjem magam. Ma estére már talán így is lesz. Hogy én egész hétvégén lábat fogok lógatni az is biztos! Most már nagyon elfáradtam és ráadásul a fáradtságtól elaludni sem tudok időben, mert érzem, hogy fáj. Biztos voltatok már így, amikor túlhajszoltátok magatokat. 
Ma 7-re viszem a kocsimat, olajcsere mindenféle szűrőcsere aztán rohanok dolgozni. Végre hamarabb végzek, úgy hogy korábban érek haza és így több időm lesz az itthoni, kinti munkák befejezésére. (hogy aztán legkésőbb keddtől megint elkezdjem)
Nem is tudom miről írjak, mert igazán nem történik semmi, mennek a napok. Nyafogni meg nem akarok. :) Na majd hátha eszembe jut napközben valami érdekes, amiről írni tudnék nektek. 

Filmajánló

kovtama | 15:09:00 | | 3 Hozzászólás
Jojo Moyes könyveit szeretem. Az első, amit olvastam tőle a Mielőtt megismertelek volt, amiből most filmet készítettek.

kép és leírás: bookline.hu
 A könyvről:  

"Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki -miután egy motorbalesetben teljesen lebénult- depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait... Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások - mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes... Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról??"

Tegnap meg is néztem és kellemesen csalódtam. Ritka, hogy úgy nézek végig egy olyan filmet, amit előtte már könyv formájában olvastam, hogy na ez az! Most pontosan úgy sikerült, amilyen a könyv. Se kevesebb, se több nem lett hozzárakva, pont olyan. Nagyon tetszett. Én a szereplőket is ilyennek képzeltem, köszönöm a rendezőnek. :) Emilia Clarke egyszerűen bámulatosan játszik benne. Neki tényleg elhisszük, hogy az élet mindig olyan szép és vidám, ahogy ő éli meg a napjait és hogy mindig csak is pozitívan kell mindent nézni. Még a legrosszabb dolgokban is meg kell látni a jót és a lehetőséget, mert csak ezt az egy életet kaptuk és rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle.


Már fent van a neten több ingyenes oldalon, én ITT nyitottam meg az egyik lejátszót.

Zsepit készítsetek a közelbe. :)

A film legfontosabb mondanivalója pedig az, ami a végén elhangzik:

"Élvezd az életet..Csak élj" !

Hajnali gondolatok

kovtama | 6:12:00 | | | | 4 Hozzászólás
Nem tudom észrevettétek e már, de ha valaki olyan korán reggel kel fel és fekszik le késő este, mint én akkor azt érezheti kint , hogy megyünk ki a nyárból. Nekem legalább is ilyen érzésem van. A reggelek és az esték valahogy hűvösebbek, nedvesek és este olyan fura nyár végi hangulatom van és mintha hamarabb is sötétedne. Persze tudom, hogy ilyenkor már tényleg hamarabb szürkül, de olyan fura az egész. Mintha nem is lenne, lett volna még igazi nyár. A napok gyorsan mennek az ember észre sem veszi és már itt is a hétvége. A nyaraláson kívül meg igazán nem is történik semmi nagyobb említésre méltó, amolyan "eget rengető" dolog. Csak úgy megyünk előre a napokban. Időnként úgy érzem ez a nyár elvesztegetett idő, kihasználatlan vagy valami ilyesmi....

kép: Inslee Haynes


Az egyik legkedvesebb külföldi

kovtama | 5:29:00 | | | 7 Hozzászólás
blogom Ree Drummond blogja. Ő egy cowboy felesége, Ladd Drumonddé és egy ranchon élnek. Négy gyereket nevelnek.

csak úgy árad belőle a nőiesség, gyönyörű nő
 
A család , fotó: google

Véletlenül találkoztak, de első pillantásra szerelem volt az övék. Életének erről a szakaszáról könyvében olvastam.:


A könyv jó volt - már ajánlottam is - nyári olvasmány az ismerkedésről, randikról, pici részletek a helyről, ahol elkezdték közös életüket, de engem leginkább a folytatás érdekelt volna. A mindennapi életük, a vidéki életbe beletanulás - hiszen ő egy városi lány, aki a jogi egyetemre készült, mikor megismerkedett leendő férjével- és minden ami ezzel jár. Szóval én teljesen eltudnám képzelni, ha lenne folytatása könyvnek. (vajon van? vagy tényleg nincs? )
Ezért is örültem annyira, hogy ráakadtam a blogjára - már régen, de még nem írtam róla - és azóta rendszeresen követem őt. Itt lehet olvasni a házuk átépítéséről, a farmról a mindennapjaikról, állatokról, főzésről, gyerekekről. (amikről egy másik könyvben szerettem volna olvasni) Nagyon szórakoztató az egész. Láthatunk képeket is és hát jaj...na, gyönyörű helyen élnek.



képek:http://thepioneerwoman.com

Nagyon okosan ragadta meg a lehetőséget, hogy megismerjék, hogy hasznot húzzon a blogjából. Ma már csak ebből él és nagyon ügyesen csinálja. Sorban jelennek meg szakácskönyvei (a teljesség igénye nélkül pár kép), amelyek borítói éppen olyan színesek, harsányak mint ahogy én elképzelem őt:


képek:http://thepioneerwoman.com

 youtube csatornán főzőműsora van és lakberendezési tárgyakat is árul:


képek: http://thepioneerwoman.com


és sok minden egyéb dolgot a nevével ellátva, amik a blogján is láthatók. 


Ree 2006-ban kezdett el blogolni és hihetetlen, de 2011-ben elérte a 23 millió oldalletöltést és a havi 4,4 millió látogatót. Nem csoda, hogy blogja több éven át elnyerte az év blogja címet.

Állítólag 2010-ben a Columbia Pictures megszerezte a jogot, hogy filmre vigyék életét és a főszerepre Reese Witherspoont kérték fel. Hát jó lenne, ha igaz lenne, mert egy szuper forgatókönyvvel szerintem is klassz filmet lehetne a történetből készíteni.

Nézzétek meg a blogját, aki szereti a vidéki életet az biztosan többször benéz majd hozzá. Szellemesen megírt, szép képekkel tarkított és nem utolsó sorban jó kis recepteket lehet találni ott, valamint még rendelni is lehet tőle.

Aki szeret olvasni

kovtama | 15:44:00 | | Legyél te az első hozzászóló!
az most ne hagyja ki az Alexandra nyári akcióját, ami augusztus 30-ig tart, ugyan is rengeteg könyvet leáraztak! 70-80%-os akció van sok könyvre, legyen az mese, regény, romantikus, szakács vagy éppen utazásról szóló. A karácsonyi bevásárlást már itt el lehet kezdeni, ugyan is 500Ft-tól már szuper olvasni valót találhat az ember. Én sem bírtam megállni kettőt vettem mert már régóta várom, hogy ebookban is meglegyen, még nem találkoztam vele. Most már ott van az éjjeliszekrényemen az ágyam mellett. :)
Ők azok:

Írország, ​​1912…
Egy apró falucska tizennégy szülötte a jobb élet reményében Amerikába indul a Titanic óceánjáró fedélzetén. A tizenhét éves Maggie Murphy számára azonban az utazás keserédes. Bár jövője ismeretlen, új helyen várja, szíve Írországban marad, hátrahagyott kedvesével, Séamusszal. Miután megtörténik a katasztrófa, Maggie egyike annak a kevés harmadosztályú utasnak, akinek sikerül életben maradnia. Egyedül ébredve egy New York-i kórházban, a lány megesküszik, hogy soha nem beszél a rettegéssel és pánikkal teli, végzetes éjszakáról.
Chicago, 1982…
Az édesapja halála után céltalanul sodródó Grace Butler nem tudja eldönteni, mihez kezdjen. Mikor a dédnagymamája, Maggie megosztja vele szinte egész életében őrzött, fájdalmas emlékét a Titanicról, a felismerés új irányt ad Grace-nek – és végül mindketten rálelhetnek azokra, akiket rég elveszettnek hittek. A megtörtént események által ihletett regény szívbemarkolóan elegyíti a valóságot a kitalációval, hogy feltárja, milyen hatással volt a Titanic tragédiája nemcsak a túlélők, hanem leszármazottaik sorsára is.


1979 ​​nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak.
Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.
A Lány a hegyen megírását valós események ihlették. Az 1970-es évek végén a kaliforniai Marin megye lakosságát valóban rettegésben tartotta egy sorozatgyilkos, Maynard műve mégis több egyszerű thrillernél: lélegzetelállítóan izgalmas és egyben megrendítő regény a családi kötelékekről és a legmélyebb érzésekről.

Jó arra ébredni

kovtama | 9:32:00 | | Legyél te az első hozzászóló!
hogy a legtöbb kedvenc blog íróm már megelőzött korán reggel és így friss ropogós "híreket" olvashatok a kávém mellé. Az eső még esik a gyerek még alszik - tegnap is tízkor kelt fel - így van időm nyugiban olvasni és pár sort írni.
Ma még sem megyünk moziba, miután férjem szerint inkább nézzük meg a neten a filmet amit akartunk, mert szerinte is az első rész a jó a második már szóra sem érdemes. Helyette beígértem a mekizést, ahova csak ritkán járunk, aztán csak úgy "plázázunk", amit minden szökőévben talán kétszer teszek, mert utálok boltokba mászkálni. Na jó azért a boltok között lesz könyves is meg lakberendezős is, úgy hogy elviselhető lesz. Reménykedem azért, hogy délutánra még kisüt a nap, mert inkább sétálnék egyet a városban. 

Ez a hétvége olyan semmilyenre sikerült sajnos. Semmit érdemlegeset nem csináltam(tunk) se a lakásban, se kint. Nem igazán szeretem a nyári semmittevős napokat, azokat inkább télre halasztanám. 
Viszont rendeltem tulipán és nárcisz hagymákat innen:  .http://www.tulipanvilag.hu/
Igazán sok különleges hagymájuk van, nem "óccsóért", de szebbnél szebbek. Még sosem vásároltam tőlük, de pár nap alatt rengeteg elfogyott, gondolom sokaknak bevált és jó lesz.  
Majd januártól lehet rendelni azokat, amelyek nyáron virágoznak. 

Ma reggelre idért

kovtama | 15:58:00 | | 2 Hozzászólás
az ősz. Hát engem egyáltalán nem zavart a nagyon meleg, na jó picit az irodában, mert ott nincs légkondi és már nagyon nem volt azért jó a napi nyolc óra, de itthon még tök nyugisan elviselhető volt a 24 fok a lakásban. Mire nem jó a 60-80cm-es fal, ugye? Úgy hogy simán kérem vissza a nyarat, állítólag hétfőn már 26 fok is lehet, eső meg szinte már semmi , egyre inkább melegebb lesz ismét. 
Tegnap délután lenyirbáltam a maradék füvet, hát kérem 5500nm egy kézi tologatós fűnyíróval 3 nap kemény meló, de tényleg. Szóval aki nem próbálta az inkább ne is akarja, aki meg igen az tudja miről beszélek. Tervben van egy fűnyíró kistraktor vétele, ez azt hiszem ebben az esetben egyáltalán nem luxus kategória. Főleg, hogy a leghátsó részben, ahova már eddig is több száz akácfát ültettünk a gépet dombon fel kell tolni először is és csak utána lehet nyírni. Az eső után meg szuper lesz a jövő héten elölről kezdeni az egészet, de muszáj mert ha egyszer abbahagyom akkor a fejemre nő és sokkal sokkal nehezebb. Nem panasz csak tény. Viszont utána olyan jó végig menni a birtokon látni, hogy mennyi mindent megcsináltam, egyedül is és minden olyan szép! 
Hajnal óta esik egyfolytában, remélem azért holnapra vége. Néha egy egy órára már eláll és talán már olyan sötét sincs, mint délelőtt volt. A szél viszont eléggé fúj és hallom, ahogy potyognak a háztetőre a szomszédban a fenyőről a tobozok, amiknek egyáltalán nem örülök. Ez ellen muszáj lesz valamit tenni, szólni, hogy vágják le az ágakat, ne lógjon a házunk fölé, mert egyrészt összetörik a cserepeket (ezer évesek, direkt hagytuk őket csak átraktuk imádjuk, de mivel régi töredeznek és nehéz beszerezni) másrészt meg a fenyőtüskék sem tesznek jót a tetőnek, hiába van fólia azért itt ott bejut a padlásra. Meg különben is, mióta nincs az öreg néni minden megy pusztulásnak, gaz van, minden összedobálva látszik, hogy csak nyűg nekik, nem gondozzák. Kijönnek egy hónapban egyszer, lenyírják a nagyja gazt, főznek bográcsban aztán kb. ennyi amit tesznek érte. Tudom előre csak azért kellett, hogy eladják és pénz legyen belőle, ami nekem nem baj meg nincs is hozzá közöm, de azért csak átjön a gaz, meg nekünk kell azt a részt is rendben tartani a közös kerítésnél, ami nem is a mi dolgunk lenne. Na. 
Ma ilyen punnyadós nap van. Az ebéden kívül eddig még igazán nem csináltam semmit, nagyon nem is tervezem. Még a kutya is egész nap a házában alszik. 13 fok van amúgy kint, bár én többnek éreztem, mikor kivittem a szemetet, de ennyit mutat a hőmérő. 
Megyek, azt hiszem ledőlök a hálóban és olvasok vagy talán alszom egyet. ( bár sosem sikerül napközben, hiába próbálom, pedig állítólag egészséges. ) Ma minden olyan lassú.....
Holnap legyen végre jobb idő, nyár van!


Tegnap este úgy tűnt

kovtama | 10:58:00 | | 9 Hozzászólás
minket elkerül a vihar. Picit esett az eső se szél, se nagy felhők az égen, nem is tartott sokáig az egész. Hát mondom nem tudom hol marad a 21 fokig lehűlés. 11-kor elmentünk aludni, aztán éjjel egykor arra ébredtem, hogy dörgéssel, villámlással jött a szél és mintha a dézsából öntötték volna eleredt az eső. Felkapcsoltam a kinti lámpát, a víz hömpölygött mindenhol, a csatorna alig tudta már elvezetni. Ezerrel fújt a szél. A kiskutya fél mindig, így őt is beengedtem az előszobába ott a párnája, azonnal rákucorodott és aludt is, biztonságban érezte magát. Reggel fél ötkor engedtem ki, aztán visszaaludtam majd fél hatkor megint arra ébredtem, hogy nagyon fúj a szél és ömlik ismét az eső. De nem csak úgy egyenesen le az égből, hanem vízszintesen.Nem is feküdtem vissza, kávéval a kezemben vártam, hogy elálljon. El is állt, fél órára. Éppen most akartam abbahagyni az írást, hogy elindulok dolgozni, de most megint rákezdett, most már tényleg elég lesz!!
Azért csak beértem, mondjuk útközben letört faágak, millió levél és rengeteg víz. Na mindegy, az eső már nagyon kellett a növényeknek a lehűlés meg nekünk.
Egyébként utálom, hogy én dolgozom a gyerek meg egyedül otthon. Főleg az, hogy ő egyedül. 25-én tábor. Addig még egy hét. Mondjuk elgondolkodtam a dolgon, hogy csak én bonyolítom ezt túl, hiszen gyerekkoromban én is sokat voltam egyedül nyáron és el voltam. Nem lettem lelki sérült se nyomorék, szóval nem kellett emiatt pszichológushoz járnom. Sőt, kifejezetten szerettem egyedül lenni örültem annak, hogy nincsenek körülöttem, hogy enyém a lakás. Egy jó regény és kész jó volt  egész nap. Leginkább persze az zavar, hogy tudom ő nem ilyen. Ő ott ül a számítógépe előtt meg a tv előtt vagy más kütyüt fog a kezébe és ezzel telik el a délelőtt. Amúgy önálló, reggelit csinál meg ebédet melegít, kutyát macskát eteti, itatja, megcsinál mindent. Vettem neki egy nagyon jó fiús, varázslós, izgi könyvet is, de semmi. Ezt azért nem fogom hagyni, legalább 5 oldalt szeretném ha mindennap olvasna.
Más.
Úgy átrendezném a lakást. Napok óta ez jár a fejemben. Mondjuk fogalmam sincs hogyan, mert konkrét elképzelésem még nincs, de fejben már kattogok, hogy olyan megszokott és ugyan az minden....Most éppen festéket nézek, ezt:

Old White
vagy ezt:

Paris Grey
Szeretném elkezdeni a festegetést azokon a dolgokon, amiket már tavaly nyáron is kigondoltam, de nem volt hozzá bátorságom. Van egy régi fa dobozom, újságtartóként használom és a hálószobában van. A nappaliba még mindig nem találtuk meg a megfelelő asztalt, így arra gondoltam a régit lefestem, talán nem lenne nehéz egy olyan kétbalkezesnek, mint én. Mind a két szín jó lenne az egybe nyitott konyha és nappali stílusához és lassan szeretném a hálószobánkat átalakítani, hasonló árnyalatokban gondolkodom a fal színén és a kiegészítőkön is.Úgy hogy most ismét a pinterestet böngészem esténként és mentem az inspiráló dolgokat.

A tökfőzelék elfogyott, Kiskorúnak van még mára ebédje, de hétvégén főznöm kell. Tegnap este belenéztem a fagyasztóba és nem fér be semmi, a kamra is tele mindenfélével úgy hogy boltba nem kell mennem jó darabig. :) Még akkor töltöttem fel mindent, mikor itthon volt a férjem, de mivel már csak ketten vagyunk, nem nagyon fogy semmi. Főleg a hét elejéig tartó hőség miatt sem ettük degeszre magunkat. Töltött egész csirkére gondoltam, burgonya salátával és tejfölös uborkával. Az egész csirke elég két három napig csak a köretet kell változtatni hozzá, ha elfogy a saláta.
Idén azonban a kertbe nem vetettem semmit így vettem cukkinit, lereszelem és csinálok belőle fasírtot, mert azt már régóta szeretnék. Szerintem pár napig el leszünk látva. :)
Ma korán megyek haza és már tegnap mondtam a gyereknek, hogy kipakoljuk a sulis cuccokat rejtő szekrényt végre. Kiválogatjuk amik még biztosan kellenek az év elejére a többi megy dobozban fel a padlásra biztos, ami biztos. A szobájában a függönyt szeretném kimosni, aztán gyors porszívózás és ennyi. Holnap viszont muszáj kimennem a leghátsó kert részre és az akácos előtt füvet kell nyírnom, ne nőjön a fejemre ott se. Örülök, hogy a többit megcsináltam még hét elején, így a nagyja dolgok megvannak csak a virágaimat kell végig néznem, kell e metszeni, elhervadt fejeket leszedni.
Lazulásnak meg mozit terveztem, meg is nézem mit játszanak. :)




Mikor tegnap

kovtama | 11:03:00 | | | | 9 Hozzászólás
összekészítettem ma reggelre a dolgaimat még nem tudtam, hogy ennyire fog fájni a fejem. :( Új zenéket töltöttem fel a lejátszómra, kikészítettem a futós cuccomat, beállítottam az órámat 5-re, de olyan fejfájással ébredtem, hogy azonnal be kellett vennem egy cataflamot a kávé sem segített. Gyanítom, hogy a holnaptól esedékes lehűlést érzem már most. A mai napot még ki kell bírni - állítólag erre 38 fok is lehet - és bár én szeretem a meleget, de most már nekem is sok. Itthon még jó idő van a lakásban, de az irodában nincs klíma és nem túl jó a melegben ülni. :/ Várom már azért, hogy itthon is lehessen egy jó kis kereszthuzatot csinálni és egy kicsit lehűljön a lakás. Tegnap még volt ebéd Kiskorúnak, de mára már rendeltem neki rántott sajtot és így tovább majd minden napra. Azért este szerintem összerittyentek magamnak egy kis tökfőzeléket holnap ebédre a munkahelyre, mert már napok óta azt kívánom kefirrel és jó sok kaporral. Más nem is kell csak úgy magában.

Tegnap levágtam az elvirágzott levenduláimat. Öt bokrom van, de egy egész talicskányi lett. Remélem még egyszer megajándékoznak virágokkal, általában kétszer szoktak minden nyáron. Sokáig éreztem mind két kezemen az illatot, úgy szeretem. Kétféle van.

Azt hiszem általában ilyen van mindenkinek, sötétlila színű, nem túl hosszú szárral. A lepkék és a bogarak jobban kedvelik, mint a lentit. Ebből van három nagy bokor.

Ez egy hosszú szárú, világosabb színű és sokára kinyíló fajta, de nagyon illatos, ebből két hatalmas bokor lett.
A hervadt rózsafejeket is leszedtem, hozzanak újakat, szépeket, illatosakat a bokrok. Ma mindenképpen füvet fogok nyírni este, remélem holnap tényleg esik az eső, mert nem szeretném ha kiégne, viszont muszáj nekiállni, mert ha nem a fél hektár a fejemre nő októberig. :( 

Ma hazafele mindenképpen bemegyek a virágoshoz, tegnap akartam de elmaradt. Körül szeretnék nézni milyen bokrot, virágot tudnék most ültetni a hétvégén a kapu elé és esetleg még az udvarba.  Azt hiszem az egyik hortenziámat a kutya tette tönkre, mert állandóan odajár - csak a bordót kedveli a kéket békén hagyja -  pedig már kapott érte egy egy legyintést. Tuti ő a ludas, mert a másik is ott van és az gyönyörű. Nem tudom mit csináljak ássam ki és rakjam cserépbe, hátha menthető még vagy hagyjam így, mert nyár közepe van és csak reménykedjem, hogy túléli?? Segítség!

Könyveshétfő

kovtama | 20:09:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: moly.hu
1962, Denver. Ebben a városban egy egyedül élő harmincas nő már-már bohémnak számít. Ám a harmincnyolc éves Kitty Miller elégedett a maga szingli létével. Anno együtt járt egy Kevin nevű orvossal – de amikor nem úgy alakultak a dolgok, ahogy remélte, úgy döntött, hogy a saját útját fogja járni. Most annak a könyvesboltnak szenteli magát, amelyet a legjobb barátnőjével, Friedával együtt vezet, és esténként hazatér otthonos lakásába. Férj híján, akit vacsorával kellene várni, megengedhet magának egy-két italt munka után a barátaival; gyerekek nélkül, akiket reggel iskolába kellene indítani, akár egész éjjel fenn maradhat olvasni imádott macskája, Aslan mellett üldögélve.
Aztán elkezdődnek az álmok.

Mától újra

kovtama | 6:26:00 | | 3 Hozzászólás
ketten vagyunk, egészen addig amíg Kiskorú már a hetedik osztályt fogja taposni. Most nagyon nem vártam ezt, olyan jó volt együtt lenni. Az éjjel nem sokat aludtam, talán két órát összesen. Sosem tudok, amíg a férjem ki nem ér a munkahelyére. Úgy hogy most tök nyúzottan ülök a gép előtt, kávéval a kezemben - majd később iszom még egyet - és próbálom magam összekaparni, aztán megyek zuhanyozni vagy ki a medencébe lehűteni magam. Tegnap megünnepeltük Kiskorút, volt ajándék meg torta és kívánságot teljesítve chilis bab (uhhhhh ebben a melegben, de hát kívánság az kívánság) és rétes is és sok fürdés kint a kertben és láblógatás. Mindenesetre én a hétvégi ereszdelahajamat után a héten csinálok pár napos tisztítókúrát, ami főleg dinnyéből,gyümölcsből és zöldségekből fog állni :D 
Ma pedig sajnos nekem már munka, egyedül lesz itthon ezt nem szeretem. :/ Viszont így eltudok járni egy héten 3x korán reggel hatra futni a szokásos helyre, ami nem rossz.
A hétvégén rendbe vágtam a lakást, kimostam minden mosnivalót, főztem is úgy hogy a héten sok dolgom nem lesz munka után itthon. A kertet akarom kicsit rendezni, bár azt sem kell nagyon, füvet kell nyírni, pár rózsát megmetszeni, inkább szépítés lesz, mint nagy munka. Amúgy is könnyebb, amikor ketten vagyunk, kevesebbet időt töltök a konyhában, kevesebbet járok bevásárolni, lazább az egész. Azon gondolkodom, hogy lehet hét közben rendelek a gyereknek itthonra menüt.
A hét elején még meleg lesz, aztán állítólag hétvégén 21 fok?? Azért az eléggé nagy különbség a mostani 30-35 fok helyett, bár én nem bánom, majd szépen lehűti kicsit a lakást. Szerencsére nálunk még itt bent nincs igazán meleg, 24 fok van. Nappal az ablakok zárva vannak és a sötétítő függönyök behúzva,ráadásul a vastag falak sem engedik olyan hamar felmelegíteni a lakást így azért még elviselhető az egész.
Na megyek, megpróbálok életet lehelni magamba.

Ma reggel fél tízkor

kovtama | 12:18:00 | | | | 5 Hozzászólás
ébredtem. Nem emlékszem, hogy bármikor is ilyen sokat aludtam volna. Fogalmam sincs hogy sikerült, talán a jó kis álmom volt, amit most itt nem részleteznék....de a lényeg, hogy megismerkedtem egy jóképű énekessel, akiről csak én nem tudtam kicsoda, mindenki más irigykedve méregetett minket az utcán amikor mellém csapódott és aki aztán a nyakamra járt én meg bőszen elutasítottam....
Ha "túlalszom" magam, akkor sokkal nehezebben indul a nap azt már megfigyeltem. Nálam pont fordítva van, nem kipihentebbnek, hanem sokkal fáradtabbnak érzem magam az első egy két órában, úgy hogy már a második kávémat iszom, hogy induljon a nap. 
Közben ágyneműt cseréltem és kiteszem a napra száradni fél óra sem kell hozzá és már rakhatom is tisztán a szekrénybe. Régebben -már nem emlékszem hol -(szerintem turkálóban bukkantam rá) vettem ilyen párnahuzatokat:



nagyon szeretem őket. Ezer évesek, kézzel készült monogramos hímzés és horgolás van rajtuk,vigyázok rájuk nagyon. Hozzá illő paplanhuzatokat még nem találtam, de keresgélem mindenhol. A párnahuzatokat felhúztam, hozzá keményített régi lepedőt tettem az ágyra, de jó lesz este majd belefeküdni. : ) Szerintem az egyik legjobb dolog az életben, amikor az ember fáradtan fekszik le a friss, illatos tiszta ágyneművel megvetett ágyba. 

Ebédre pizzát csinálok, nincs kedvem ma főzni csak minél hamarabb legyen kész. Tönköly lisztből, rá paradicsom, póréhagyma, bacon kockák, sajt. Ez inkább langallóra hasonlít, hát akkor legyen az. :) Csinálok még egy kis zakuszkát, olyan régóta tervezem, hát most van két padlizsánom is hozzá, meg piros paprikám, hagyma, fokhagyma, majd jó lesz ez a krém bruschettára. Jól meglocsolni olívával és hideg száraz bort inni hozzá este...hmmmm.

Szép hétvégét.

Van az amikor

kovtama | 10:52:00 | | | 3 Hozzászólás
az ember úgy érzi most minden a helyén van. Hogy minden jó. Jól van kívül belül, jó hazaérkezni, végre jó ránézni a házra, a kertre, alakulnak a dolgok, klappol minden. Hogy azt érzi halad valamerre, legfőképpen előre. Persze vannak apróságok, amin lehetne bosszankodni, de ha változtatni úgy sem lehet rajta és talán nem is akar, mert okafogyott, elavult, meg bele is fáradt, akkor minek? Kicsi dolgok ezek.
Úgy hogy inkább nézi az ember az élet naposabb oldalát és örül annak ami van. Én most éppen úgy érzem enyém a világ. :)




 

Könyveshétfő

kovtama | 6:29:00 | 2 Hozzászólás
kép és leírás: moly.hu
1979 nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak.

Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.

A Lány a hegyen megírását valós események ihlették. Az 1970-es évek végén a kaliforniai Marin megye lakosságát valóban rettegésben tartotta egy sorozatgyilkos, Maynard műve mégis több egyszerű thrillernél: lélegzetelállítóan izgalmas és egyben megrendítő regény a családi kötelékekről és a legmélyebb érzésekről.

Jelentem

kovtama | 20:11:00 | | 2 Hozzászólás
tegnap kora délután hazaértünk. Nem járt nálunk betörő, de olyan valaki sem, aki lenyírta volna a füvet sajnos. :) Bár úgy mentünk el, hogy mindenhol fűnyíróztunk még is jól megnőtt mindenhol minden. Eszméletlen, hogy egy hét alatt mennyire átveszi a hatalmat a természet, na meg a házban a pókok. 
Talán ez volt az egyik legjobb nyaralásunk az évek alatt azt mondhatom. Bár reménykedtem, hogy nem lesz kánikula, de a hét közepére már nagyon az volt. A Balaton ugyan olyan szép, mint szokott lenni. Ismét megállapítottuk, hogy még mindig a terveink között kell, hogy szerepeljen egy nyaraló megálmodása. Fel is írtunk egy telefonszámot, amit majd felhívunk mennyi az annyi. Volt sok fürdés, kirándulás, nagyon finomakat ettünk, ittunk. Ha valaki még csak most indul el, akkor feltétlenül menjen el Balatonfenyvesen a Gomba étterembe, mert még mindig az egyik legjobb hely a tónál. Mindenre nyitottak, kedvesek, figyelmesek és valami eszméletlen jól főz a szakács. :)
Képek nem igazán készültek, talán egy kettő telefonnal. De nem is hiányzott, megéltünk minden pillanatot, jó ez így. Nem neteztünk, nem fészbukoztunk és kibírható a dolog, tényleg. :D Tegnap délután mikor bekapcsoltam a gépem és megnéztem a közösségi oldalt, hát simán megállapítottam, hogy nem történik az égvilágon semmi. Rengeteg a semmit mondó hír és a semmit mondó ittvagyokezteszemiszomalszomsétálokvásárolokéselölrőlugyaneztcsinálom dolog. Ok,ok nem vitatkozom ez is kell. :) Azt hiszem ebből levonva a következtetést ugyan úgy ritkán leszek vagy még ritkábban. Durván nyugis nélküle az élet. :) A kutyusról csak jót mondhatok, néha még mindig elcsodálkozom azon, hogy a Westiek mennyire intelligens, okos kutyák. Mert hogy én inkább lökött szobakutyának gondoltam őket, de közel sincs így. Nem volt vele baj egy percig sem, naponta kétszer háromszor elvittem jó pár kilométert futkosni és simán elaludt a nyaralóban, amíg mi strandoltunk. A napi 10 km futás és séta minimum megvolt vele. Párszor mértem is, de aztán hagytam az egészet, másfél két órákat mentünk. Az biztos, hogy ami a sportot illeti azt ismét szeretem, rengetegen futottak korán reggel és este is ők meghozták a kedvem hozzá, úgy hogy ismét jó lesz ez, ezt vártam.
Ma még pihentünk, tettünk vettünk a kertben de holnap sajnos pár hétig ismét dolgozom. Gyerkőcnek a héten angol tábor, utána egy hétig itthon pihen, majd megint tábor. Jövő héten vasárnap még egyet szülinapozunk is, 13 éves lesz el sem hiszem.
A jövő hétre van pár intézendő dolog, torta rendelés, ajándék beszerzés, kisebb nagyobb elintéznivalók. Már Július van , gyorsan megy az idő.  Nincs kesergés azért még van bőven idő a nyárból, lesznek még programok, strandolás, mozizás, kirándulás, a felújított pécsi állatkert megnézése, pesti Csodák Palotája kirándulás, bőven van még a tervekből. :)
Hát így.