Napok óta

kovtama | 6:26:00 | | 4 Hozzászólás
bújom az ékszerkészítős oldalakat, a meskát, blogokat, mert annyira beszippantott az egész mint a csuda. Szeretnék valamit alkotni, vannak ötleteim, nézem a Pinterestet szeretném megtanulni. Imádom a láncokat, karkötőket főleg a hosszúakat, de még is egyszerűeket. Találtam két oldalt, ami megtetszett és onnan rendelem az anyagokat és remélem egy két héten belül ideérnek. Jó lenne valami kézzel fogható dolgot csinálni, főleg majd a bent ülős téli időszakban. Keresem ezt a két könyvet, nézem a netet hol lehet olcsóbban megtalálni mert elég húzós az áruk. Ma átböngészem a moly oldalát a vaterát és a jófogást is. Jó lenne karácsonyra megtanulni az alap dolgokat, igazi saját kézzel készített ajándékot adni. Izgalmas. :) Akinek van hasonló könyve vagy bármi tipp, hogy miből lehet könnyen megtanulni ne fogja vissza magát. :)





Nem történik

kovtama | 18:00:00 | | 9 Hozzászólás
semmi különös, ezért nem is írok mostanában. Csak a szokásos közhelyeket tudom. A napok gyorsan mennek, holnap ismét péntek. Hétvégén pedig már október.! Te jó ég. Mindjárt itt a karácsony is. A téli szünetet várom akkor minden évben itthon vagyunk a gyerekkel és az nagyon jó. Lelassulnak a napok, lehet ünnepelni jó sokáig, elmegyünk a szokásos karácsonyi mozizásra, beülünk valahova finomat ebédelni és sokat sétálunk. Előkerülnek a társasok a domino, puzzlék. Sokáig van szürkület reggel és korán sötétedik. Szerintem én denevér lehettem előző életemben én leginkább azt szeretem, ha a lakásban félhomály van, pici lámpák, mécsesek égnek. Én nem szeretem a beáradó napot, úgy hogy nem tudok azonosulni azokkal, akik direkt olyan házakat terveznek, ahol nagyon nagy, földig érő ablakok vannak és mindenhol világos. Biztos megvan annak is a szépsége, de én még is az ilyen ódon hangulatú, félhomályos dolgokat kedvelem. ( a férjem utálja) Mint pl. most is, ahogy írom ezt a pár sort.
Sül a ráchús a sütőben, finom illatok vannak mindenhol és ez olyan megnyugtató. Olyan otthonos. Most legalábbis így érzem, ezt most éppen szerettem csinálni, mert nem minden nap van kedvem kitalálni mi legyen két napra a menü. Mostanában nem vagyok a toppon, bár a munkahelyen az utóbbi pár napban meglepően sokat nevettünk és a hangulat is most jó. Szóval nem vagyok a toppon és az oka is megvan, elfáradtam. Kicsit belefáradtam a 8 óra munka, plusz itthon másnapra főzni, mosás teregetés világába. A lecke szúrópróba szerű kikérdezése is külön "program" ( volt már lebukás is. tanultam, ja nem.) és ha dolgozat lesz, jobban szeretem tudni, hogy a gyerek készült mint utólag látni, hogy nem. A gyerek sem hozta az első hónapban azt, ami máskor olyan természetes volt. Ő most elmerült az angol és a programozás világában és más nagyon nem is érdekli, pedig a tovább tanuláshoz kell még pár tantárgyból a jó eredmény. Elbeszélgettem vele, én is ő is fogadkoztunk egymás felé eddig még mindenki tartja a szavát. Én kevesebbet aggódom és emelem fel a hangom, elszámolok inkább százig, ő pedig nem veszi ennyire lazára a dolgot. Kell egy kis felelősségvállalás is így 13 évesen.
Szombaton végre ismét itt van a reggeli suli és nekem megint két óra én idő. Alig várom! Kell és hiányzott is már az ilyen.
Holnap viszont péntek és rövid munkanap délután háromra már itthon is leszünk. Hurrá. :)

A remény

kovtama | 8:52:00 | | 1Hozzászólás
" A remény nagy kurva. Sokszor visz olyan helyekre, ahol nincs keresnivalód és sokszor késztet olyan dolgok megtételére, amit nem kellene megtenned. A szerelem is tud ilyen kurva lenni, együtt meg aztán végképp borítékolhatják, hogy idióta legyél. Van, hogy valaminek vége, olyan is van, hogy el sem kezdődött igazán, de ez a kettő elhiteti Veled, hogy van keresnivalód kapcsolatokban és helyzetekben, mert az, hiába minden kézzel és szívvel fogható bizonyíték az ellenkezőjére, lehet még jó. Lehetsz Te még ott boldog. Ha nem is most, majd holnap, holnapután, ha a csillagok állása kedvező lesz, ha okosabb, megértőbb kedvesebb, vékonyabb leszel. Ha többet mosolyogsz. Olyankor is, mikor semmi kedved. De csak nem jön az a melengető és biztonságos érzés, hogy Te itt fontos vagy, hogy szerethető vagy. A Te hibád, – gondolod. Te nem tettél meg mindent, Te vagy hitvány, Te vagy csúnya, Te vagy az, aki kerékkötője a dolognak, miattad nem működik, miattad bántanak, miattad kerülsz méltatlan helyzetbe, miattad vagy egyedül, miattad hagynak el. Hazugság. Egy kapcsolatban két ember van. Két emberen múlik, ha szép és virágzó, ha könnyed és mosolygós és két ember teszi azt reménytelenné, pengeszájúvá, búskomorrá, veszekedőssé. Én hibám és Te hibád nincs, Mi hibánk van. Ha a Tiéd annyi, hogy olyan helyen kerestél szeretetet, ahol nem volt, és mégis megmagyaráztad magadnak, hogy lesz, akkor az a Te részed belőle. Ha kényelemből, reménykedésből, félelemből maradtál ott, ahol Neked nem terem babér, akkor meg az.
Sokszor teszünk vesszőt oda, ahová pontot kellene. Mert a pont nehéz. A pont elfogadás, belenyugvás, a pont veszteség. A pont vége egy olyan életnek, ami nem lehet a Tiéd, hiába vágytál rá. A pont az álmok és ideák vége, terveké, amiket már nem fogsz megvalósítani. A pont kicsit a hiábavalóság érzése. A hiábavaló küzdéseké, az eddigi melóé, az éveké, amiket belefektettél valamibe, ami most elsétál. A pont magányos. A pont félelmetes, mert bizonytalan, hogy hogyan tovább. A pont épp ezért veszélyes is. A pont előtt volt valamid. Reményeid, valami kis szar a kezedben, ami még ha tényleg szar is, de legalább tele volt a kezed vele, lehetett kapaszkodni bele, lehetett markolni. Levegőt markolni ellenben iszonyatosan félelmetes. Pontot tenni kicsit halál. A pontot meg kell gyászolni, a pont rohadék és rohadtul fáj. A pont (Buddhista barátaim figyelmébe) az ego elengedése. Szembenézés azzal a ténnyel, hogy nem voltál elég jó és bizony nem szerettek, nem szeretnek. Elengedése annak a nevetséges gondolatnak, hogy majd egyszer mégis.
A pont a remény elengedése, hogy bizonyítékot kapj arra, hogy elég vagy, szerethető vagy és nincs Veled baj.
Félsz a ponttól, mert kudarcot vallottál.
Nem feleltél meg. És ez valóban így van. DE! Mikor pontot kell tenned, hajlamos vagy elfelejteni, hogy előtte hányszor fájt. Hogy hányszor égett, hányszor szúrtak beléd kést, hogy hányszor voltál hibbant, hányszor voltál egyedül. Nem fizikailag, úgy ketten voltatok. De ez máz, külcsín. Társas magány. Elfelejted, hogy a pont előtt is féltél, hogy a pont előtt sem voltál önmagad, hogy a pont előtt is levegőt markoltál, hogy a pont előtt sem voltál egész. És ettől, pusztán ettől az egy értelmes gondolattól a pontnak máris megváltozik az értéke. Helye lesz. Mert a pont fájhat, most kurvára fájnia is kell, ha volt jelentősége a kapcsolatnak, ha szerettél, ha terveztél vele, ha komolyan gondoltad és akartad, de gondolj arra, hogy ez most csak egyszer fáj ennyire, viszont soha a büdös életben nem fog többet. Nincsenek kis fájások, se nagy fájások, nincs megalázás, nincsenek méltatlan helyzetek, nincs félelem, nincs bizonytalanság, nincs színjáték, nincs maszk, nincs már semmi, amitől eddig nem érezted magad egésznek és boldognak. Ha kiteszed azt a pontot, elfogadod, hogy kudarcot vallottál, elfogadod, hogy nem szerettek, hogy nem voltál fontos. Neki. Vesztettél. És közben hatalmasat nyertél. Visszanyerted önmagad. Kicsit megtépázottan ugyan, de most szabad vagy és ha tükörbe nézel, a saját arcod látod. Nem játszmázol, nem akarsz már megfelelni, nem akarod a szeretet látszatát és nem akarsz érte koldulni. Igazit akarsz. És meg fogod kapni. Mert értékes, erős és szerethető vagy. És fontos. Nem kell tökéletesnek lenned hozzá, hogy szeressenek. Azt mondják, a tiszteletet ki kell érdemelni. A szeretet viszont vagy van, vagy nincs. Ahol pedig van, ott soha nem lesz pont. Ha pontot tettél, vagy Rád tettek pontot, akkor az a pont megmentett attól, hogy olyan helyen keresd, ahol soha nem találtál volna rá.
A pont félelmetes.
A pont ennek ellenére néha a legjobb, ami történhet Veled.
Tedd ki, és nézz a tükörbe. Gyönyörű vagy és bátor. Megtalálod majd, aki nem ismer Veled pontot, csak ezer vesszőt, mert egy pillanatig sem leszel neki sok, vagy kevés. Csak Te leszel, és ez PONT elég lesz hozzá"

A hétvégének annyi

kovtama | 10:53:00 | | 3 Hozzászólás
huss már el is múlt. Mintha nem is lett volna úgy tűnik ma már.Ma böjtös napot tartok, mert tegnap sikerült majdnemmegállásnélkül ebédelnem. :) Ugyan is a marhapörkölt olyan jól sikerült, pont annyira volt csípős amennyire kellett a fiúknak (én még tettem az én részembe jó sok erős paprikát) és a nokedli is pont úgy volt kapros túrós amennyire kellett. Amúgy nem vagyok nagy pörköltes meg nokedlis, de na jó volt. Egy évben egyszer kétszer mindenképpen. :)
Szóval ma "böjtölök" a reggelim két tejeskávé, egy körte és pár szem szőlő volt fél marék kesudióval. Tízórai egy narancs és ebédre rukkola, paradicsom, pár szelet sonka felvágott, mozarella és mindezt megöntözöm chilis olíva olajjal. Két szelet teljes kiőrlésű (sparos) kétszersült lesz hozzá. Tudom nem sok, de a tegnapi napot muszáj valahogy kompenzálni. :)

Ez a kép meg awwwwwwwwwwwwwww , ez nagyon tetszik.

kép: Country Homes & Interiors Magazine

Könyveshétfő

kovtama | 5:57:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: mai-konyv.hu
A tizenkilenc éves Gwen reményekkel és szerelemmel teli szívvel érkezik Ceylonba teaültetvényes férjéhez, Laurence-hez. A paradicsomi szépségű birtok azonban sötét titkokat rejt: egy elhagyatott sír a kertben, egy poros ruhásláda.
A kezdeti boldogságnak hamar vége szakad. Laurence megváltozik: kiszámíthatatlanul, távolságtartó módon, mogorván viselkedik a lánnyal. Nem hajlandó magyarázatot adni a rejtélyekre sem, hagyja, hogy a felesége kétségek közt vergődjön.
Gwen teherbe esik, Laurence boldog, de az igazi nehézségek csak most kezdődnek.: az ikrek születése szívbemarkolóan nehéz döntés elé állítja Gwent, és ettől kezdve tragikus titok terheli az ő szívét is.
A lebilincselően izgalmas regény az 1920-as években, Ceylon szigetén játszódik, és még az utolsó oldalakon is váratlan fordulatokkal lepi meg az olvasót.

Tegnap délelőtt

kovtama | 14:49:00 | | | | 3 Hozzászólás
mielőtt elindultunk volna itthonról a suliba azon gondolkodtam, hogy vajon mit fogok én csinálni az ölembe pottyant majd' két órás szabadsággal? Azt hittem nem fogom tudni feltalálni magam, de hussssss ilyen gyorsan eltelt, sőt még kevés is volt. Kiskorú már tudta a járást csak kiraktam a ház előtt, nyáron is itt volt táborban. Én pedig mentem a dolgomra. Először megálltam az Aldi előtt, mert muszáj volt kenyeret és paradicsomot vennem. Még sem tudtam elkerülni a boltot. :) Aztán elmentem a Deichmanba, ahol megnéztem az őszi kínálatot. Tetszett is egy két pár cipő, de még nem vettem, ha ilyen marad az idő még pár napig jó a nyári futkosós is. Aztán benéztem a KIKbe, na ott aztán leragadtam olyan sok minden volt végig sem bírtam nézni. Itt elment az időm, azt vettem észre, ha nem indulok el időben a gyerek ott fog várni a suli előtt. Úgy hogy fájó szívvel hagytam ott az üzletet, biztos hogy a jövő héten is benézek majd, mert most kezdték el kirakni az igazi őszi díszeket, mindenféle színű és illatú gyertyákat, tartókat, ajtóra ilyen olyan lógót, párnákat és mindenféle jóságot. Egy dolgot azért nem hagyhattam ott, mert régóta nézegettem hasonlót csak az áruk volt sokkal több és ezért mindig tologattam. Ezt:




Nos, ő most jött velem haza és 2200Ft-ért szerintem igazán megérte. Van pár kép, ami pont ide fog passzolni és nagyon örülök, hogy végre van hova tenni. Volt ennek egy párja is HOME felirattal (ha még lesz legközelebb, legyen!) valószínű az is a kosaramban landol. Minden másban visszafogott voltam csak nézelődtem. 
Szóval a 2 óra semmire sem elég, igazándiból sokkal több kellett volna. :) Annyira jó volt kicsit egyedül lenni, nézelődni, mindenféle "menjünk már, azt miért kell még megnézni, miért próbálod fel, ha úgy sem vesszük meg, éhes vagyok, szomjas vagyok, unatkozom" dolgok nélkül betérni oda, ahova éppen kedvem volt, hogy csak na. Tiszta karácsony! :) És mindez mostantól minden szombaton az enyém!

Délután elültettük a növényeket, a rengeteg virághagymát (még maradt is pár darab, de azoknak máshol lesz helyük) a kis bokrokat, amiket a férjem vett, valamint a gránátalmát. Remélem mind átvészeli majd a telet és tavasszal megajándékoznak sok sok virággal. 

Ma pedig főztem egy csudijó marha pörköltöt sima és túrós kapros galuskával, uborka salátával ebédre. Van palacsinta is, úgy hogy mindenki jól érzi magát. 

A táskám megérkezett és jelentem annyira jó!! Nagyon bevált, pont elég nagy és a benne lévő külön kistáskába az összes mütyür belefér, úgy hogy átlátható az egész belseje. Szóval lehet a táska vadászat pár évre befejeződött. :)


Most pedig kifekszem a napozóágyra és kiolvasom az egyik kedvenc lapomat.



Csak az a baj, hogy ez a hétvége ismét nagyon hamar elmúlik. :/ 



Ez annyira nem az

kovtama | 13:00:00 | | | 8 Hozzászólás
én hetem, hogy csak na. Pedig itt az igazi ősz, amit úgy vártam és még is. A rossz kedvem miatt időnként máshogy reagálok dolgokra, hirtelen felkapom a vizet - még jó, hogy ezt nem adom ki magamból, hanem bennem marad - aztán elmúlik, jön egy jobb pillanat, aztán megint vissza....áh. Itt a blogban is csak félig írtam le történéseket - még mindig nem engedek teljes belelátást a dolgaimba, se otthoniba, se másba ez nem véletlen -  ezért kicsit félreérthető is vagyok, de amúgy annyira ez nem érdekel. Mindenki gondoljon bele, amit szeretne. :) Távolról amúgy sem ismerjük meg egymást annyira, mintha napi élő kapcsolatban lennénk. Na mindegy is.

Holnap délelőtt viszem a gyereket suliba, kezdődik a programozós tanulás remélem tetszeni fog neki. Lesz bő másfél, két órám ezentúl minden szombaton, amikor vagy futni megyek vagy csak sétálni a városba, könyvesboltba mehetek, nézelődhetek boltokban vagy beülhetek egy kávéra valahova. Ez jó. 

Hétvégén elültetek rengeteg virághagymát, nárciszokat, tulipánokat megérkeztek a rendeltek (az oldal itt ahonnan kiválasztottam) és vettünk két nagy dobozzal a Lidlből is valamint szintén innen zöldeket is, kis télálló bokrokat, Erikákat fehéret és rózsaszínt is. Megvan a helyük, végig a bejárat mellett lesznek ahogy bejövünk a kapun a kocsival. Oda ültetjük el a gránátalmát is. Remélem jó helyen lesz, védett is, déli is sok nap fogja a növényeket érni. 

A Butlersben leárazás van végre találtam egy olyan kis asztalkát amit a kanapé mellé képzeltem el és ma már ki is hozták.

Még nem tudom virág lesz e rajta, vagy valami más, esetleg a laptopom vagy egy kis éjjeli lámpa és azt sem, hogy marad ilyen színű vagy keresek a kanapéhoz passzolót amire lefestem. Innen.

Ma végre előbb végzek, fél három mikor lesz már?? Olyan vagyok, mint a gyerekek az iskolában péntekenként. Alig várom. Még boltba ugrok majd be, rántott sajt lesz hétvégén a menü közkívánatra. Kell vennem olajat a fritőzbe, meg zsemlemorzsa se ártana, mert elfogyott. A tojást se felejtsem el! A desszert palacsinta lesz vagy sajttorta még nem döntöttem el. És vettem már sütőtököt is az is mennyire jó már. :) Felvágom, pici méz és megszórni dióval és úgy be a sütőbe, isteni.

Ilyen utcácskán pedig szívesen sétálnék:

pinterest




Időnként ilyenek (is) vagyunk...?

kovtama | 6:28:00 | | | 6 Hozzászólás
Szerintem legalább is. Sokan gondolkodunk így időről, időre és mindig megfogadjuk, hogy holnaptól más lesz, másképp csináljuk majd, másképp gondoljuk majd. Egy darabig megy is, aztán azt látjuk, hogy ismét elölről kezdjük az egészet. Ki ki helyettesítse be magának ami rá jellemző, rá vonatkozik, változtasson évszámot, vagy rakjon és vegyen el belőle amit akar. 
A WMN oldaláról hoztam és azért nem linket szúrtam be, hogy ne kelljen  lapozni.
"Lusta vagy. Nem igaz, hogy nem látod be. Magyarázol itt az önmegvalósításról, keretekről, lehetőségekről és korlátokról, de igazából csak elképesztően lusta vagy.
Lusta vagy futni, mosogatni vagy elmenni végre nőgyógyászhoz. Lusta vagy belátni, hogy közelebb vagy már a harminchoz, mint a húszhoz, és ideje lenne elfogadni, felvállalni és felelősséget vállalni azért, hogy nő vagy. Nem… nőnek lenni nem azt jelenti, hogy most már géllakkot kenetsz a körmödre, hogy ne kopjon le folyton. És nem is azt, hogy kicsit jobban tudod, hogyan hat a hajdobálás a férfiakra.
Dühös vagyok rád, mert látom benned a lehetőséget. Dühös vagyok rád, mert nem engeded, hogy mások is igazán lássanak, félsz attól, ha nem vagy mindig irtójófej és kedves és figyelmes, akkor majd nem fognak szeretni. Pedig látod… szeretnek. Jó lenne, ha nem csupán két-három embernek mernél nemet mondani… vagy nem csak előttük vállalnád fel az árnyékosabb oldaladat. Mert így ők sokkal többet kapnak belőle, mint a másikból… pedig nem ezt érdemlik.
A tested is lehetőség. Basszus, lehet magyarázni önelfogadásról, és belekapaszkodni abba, hogy te „ilyen alkat vagy, erősek a csontjaid, a nagy mellhez has is jár”, de mindketten tudjuk, hogy nem hozod ki magadból a legtöbbet. Inspirálónak találhatsz más teltebb lányokat is, de ettől pontosan két napig szereted magad jobban. Persze lehet utálni a „vékony lányokat” (igen, ez neked egy külön kategória, egy rettegett arctalan tömeg, ami karcsú derekakból, lapos hasakból, és… te jó ég, micsoda vékony karokból áll, akikkel szemben örök vesztesnek érzed magad, amit rendkívül felnőtt módon megvetéssel teli indulatokkal kompenzálsz, és még véletlenül se lájkolod a bikinis fotóikat, akkor sem, ha amúgy jó fejek), de a lázadásodból nem lesz szeretet és elfogadás.
Mi lesz azzal, amit magadnak,vagyis inkább magadról álmodtál?
Hogy huszonnyolc évesen boldog leszel, magas és szőke (a magasat nem tudom hogy gondoltad, sajnos tizenhét éves korod óta nem nőttél egy centit sem), lassan készülsz az első gyerekedre, végre megtanulsz öltözködni, hiszen addigra nyilván megértetted már, hogy a villamoson utazó lányok kilencven százalékának miért olyan harmonikus a megjelenése. Tudom, még mindig azt hiszed, hogy ez a korral jár, hogy egyszer csak megvilágosodsz, és sikerül az alakodhoz megfelelő darabokat a pénztárhoz vinni, és végre olyan dolgokat tárolsz majd a szekrényedben, amiket fel is veszel. (Jesszus, a szekrényed egy külön beszélgetést érdemel, anyád kiborulna, ha egyszer beengednéd a lakásodba… és meglátná.) Azt hitted, hogy a stílusoddal együtt megtalálod majd azt is, mire vagy hivatott. Mert a rendkívül nárcisztikus, Disney-hercegnős világodban azt gondoltad, hogy majd valamit leteszel az asztalra. Mert különleges vagy. Ki különleges, ha nem te?!
Még mindig arra vársz, hogy a világ felfedezze, milyen fantasztikus is vagy te (és ha lehet, meg is mondja, hogy pontosan miben). Hogy egyszer majd csak jön valami, és akkor tudni fogod, hogy gyerekeket lovagoltatnál vagy vezetőket fejlesztenél szívesebben.
Várj, hangosabban! Ha sugdolózol nem hallom… Ja igen, az írás, az írás is még ott van benned mint vágy? Nem mondod, pedig már csomó ideje nem mutattad semmi jelét annak, hogy akarod még. Megállapodtunk benne, hogy tehetségtelen vagy, nem jön az ihlet, másokét kijavítani mindig sokkal könnyebb, és különben is, ki lenne kíváncsi bármire is, amit papírra vetsz? Ráadásul  azt is megbeszéltük, hogy amíg írásban sem tudod vállalni önmagad, és ezért mindig valakihez hasonlót próbálsz alkotni, semmi értelme az egésznek.
Szerintem kezdj el gyakorolni! Nem írásban, hanem az életedben. Mutasd ki, ha valami nem tetszik, ne mosolyogj arra, akire nem akarsz, szedd le a ragasztót a talpadról, és lépj, ha lépned kell.
Húzd ki magad! Senki sem szól helyetted, nem érted? Elképesztő: még mindig csak elvárod a világtól, hogy történjen neked, mert rettegsz a következményeitől. Igazából nem vállalsz felelősséget, pedig trénerként mindig ezt magyarázod… Lehet, hogy elcseszed, és lehet, hogy nem fog tetszeni neked meg másoknak, lehet, hogy rosszul döntesz, és kudarcot vallasz! Képzeld: megtörténhet, hogy nem fejezel be valamit, elmenekülsz, megbántasz másokat. De valahogy mégis közelebb lesz a valósághoz, mint ez a rózsaszínes illúzió, amit fenntartasz magad körül.
Derüljön ki most már az élet, különben belehalok az unalomba és a félelembe, hogy lekések a világról!
Ne haragudj, lehet, hogy ez most sok volt neked! Rémesen fogadod, ha véletlenül nem teszel meg mindenkinek mindent az elismerő szavakért. Köszönöm, hogy kiírhattam magamból! Egészen furcsa és üdítő volt végre őszintének lennem veled."

/Cikk:  http://wmn.hu/2016/09/22/ram-szoltam-kapd-mar-ossze-magad-anyukam/ /

Hurrá!

kovtama | 12:04:00 | | | 9 Hozzászólás
A nap híre, hogy tegnap beszerelték az új netünket. Örülünk, mint majom a farkának, mert gyors és végre mindenki egyszerre tud bármit csinálni nem fagy le senki. Úgy hogy ma a netet is lemondom a telekomnál, mert addig nem akartam amíg nem próbáltunk ki mindent, hogy ez hogy fog működni. Az első dolgom az lesz ahogy beérek a munkahelyre, hogy telefonálok és fájó szívvel örömmel vetek véget a kapcsolatunknak.

Aztán meg voltam szülőin, de szerintem jobb ha én ide erről nem nagyon írok, mert elég volt tegnap belőle bőven. Komolyan azt gondolom, hogy nem előre megyünk, hanem minden évben csak hátra. Az egyetlen jó, hogy Kiskorúnak ötös lett az első matek dolgozata, hurrá ennek örülünk, mert ez ugye nekünk egy nemszeretem tantárgy és kellenek a vidám pillanatok. :)
Aztán lesz idén Erdélybe kirándulás, ahova az osztályfőnök nem akar elmenni, mert ő nem bír ki 10-12 órát buszon és azt sem tudja akkor ki fog menni az osztállyal.....no comment.
Aztán meg van olyan gyerek, aki rollerrel megy iskolába és megkéri a szülőket, hogy ne engedjék, mert van akinek nincs rollere és ne izgassa fel ezzel a többieket, wtf?? Mondjuk van aki meg biciklivel megy és van akinek éppen rossz vagy nincs biciklije azt nem izgatja fel egy bicikli? Vagy mondjuk, amikor Iphonet visz az iskolába valaki?  Aztán meg volt egy csomó ezt NEM SZABAD, azt NEM SZABAD,  ezt ÍGY KELL, azt ÚGY KELL és TANULNI, TANULNI, TANULNI és NEM BÍROK VELÜK A HETEDIK ÓRÁBAN...blablabla amiben persze sok igazság is van, de azt nem bírom felfogni, hogy miért nem lehet egyszer az életben azt elmondani, hogy rengeteg teher van a gyerekeken és miért csak azt hallgatja az ember, hogy tanárnak lenni nem leányálom.? Amit persze tudok és sajnálom is. Ettől még nem lesz jobb a gyereknek. Amúgy pedig Baranya megyében a 7. helyen áll az iskolánk a rangsorban, ami azért elég szép eredmény.

Ma konyhabútor szerelés lesz, mert vissza van még egy felső szekrény elkészítése plusz a sarokpolc. Remélhetőleg pár nap és kész lesz és a maradék cuccokat is ellehet majd pakolni. Azért így egy évvel a felújítás után nem is olyan rossz eredmény. :)

Ja és végre süt a nap!!!! Tegnap este olyan felhőszakadás volt, mint nyáron szokott azt hittem letépi még az ereszcsatornát is.

Hajnalban felkeltem

kovtama | 8:53:00 | | | 8 Hozzászólás
mert arra ébredtem, hogy szakad az eső. A nyitott ablak mellett és a terasz tetejére zuhogva ( a háló ablaka a teraszra nyílik) felerősödött a zaj. Aztán már csak egy órát voltam képes aludni, kiment az álom a szememből. Inkább felkeltem és kávét főztem és most itt ülök és írom a kis semmi dolgaimat. Ebben az időben legszívesebben egész nap feküdnék, olvasnék vagy kifordítanám a házat a sarkaiból. Helyette dolgozni és iskolába megyünk, aztán én még szülőire is és csak utána haza. Az első szülőire illik elmenni ugye? 

Nem igazán történik semmi, mennek a napok egyik a másik után. Otthon még csak a kinti rész van rendben, garázsnak neki sem álltunk és a tó is még várat magára. Valahogy leültünk, kellene egy kis löket a dolgokhoz. Lehet, hogy elfáradtunk a fene tudja.

Kiskorúnak szombaton kezdődik a programozói iskolája, így a hétvégi két órás programunk innentől egész tanévben ez lesz. Kíváncsi vagyok tetszeni fog e neki, tanul e olyat ami miatt érdemes járni egész évben, hogy a továbbtanulásnál dönteni tudjunk. Belevágunk.

Hirtelen felindulásból vettem magamnak egy táskát -Parfois márka - a gardrobcsere oldalán találtam szép őszi narancsos színe van, pont olyan amilyet már régóta kerestem és remélem tényleg hibátlan és nem sokat használt, ahogy a mostani tulajdonosa írta. Egyterű, de tartozik hozzá egy kisebb táska, amit amolyan táskarendezőnek lehet benne tartani (viszont zipzáros így az is külön zárható) telefont, jegyzetfüzetet, iratot, kisebb apróságokat lehet belerakni, de van hozzá egy keresztbe vethető pántja is, így két táskám is lehet. Ha ez sem jön be (évek óta keresem a nekem megfelelő táskát) akkor feladom. Ezen az oldalon eladni vagy elcserélni lehet olyan dolgokat, amiket már meguntunk vagy egy kósza ötletből kifolyólag vettünk, de aztán rájöttünk, hogy még sem tetszik, felesleges, de másnak még jól jöhet. Nagyjából olyan, mint a vatera. Ti szoktatok csereberélni? Eladni vagy elcserélni a nem használt dolgaitokat olyan dolgokra, amiket ti kerestek? Én általában úgy szoktam vásárolni, hogy előtte eladom azokat a dolgokat, amiket meguntam pl. táskát is és a befolyt összegen veszem meg azt, amit szeretnék. Inkább várok vele, de így nem áll a szekrényben feleslegesen a  megunt dolgom.



Aztán meg a meskáról szintén az ősz jegyében egy ilyen kis aranyos nyakláncot.Jó lesz most már a pulóverekhez.


Hát így.

Újra

kovtama | 8:57:00 | | | Legyél te az első hozzászóló!
Szóval az van, hogy ismét elkezdtem és nem csak dumálok róla. Tegnap futni voltam, végre eljutottam oda is egy elég sokáig tartó ebédfőzés és utána kívánság meggyes piskóta sütés után. 5km 38 perc alatt, ez néggyel több mint ami ment pár hónapja, de nem baj a lényeg, hogy voltam és jó volt. Főleg utána. :D Sokan futottunk, persze most mindenki gyorsabb volt mint én de nem szegte a kedvem. Majd lesz jobb is pár hét múlva. 

Amúgy találtam pár dolgot, ha valaki belevágna esetleg rajtam kívül. Tényleg pont így van az ember a futással kapcsolatban:
  • A futás nem mindig könnyű, valamikor szinte lehetetlennek tűnik.
  • Amikor elkezded, unalmasnak tűnhet.
  • Sokat költhetsz rá. A cipőktől kezdve a versenyeken át az ételekig…szinte mindenre.
  • A leginspirálóbb közösség tagja lehetsz.
  • Lehet, hogy nem fogysz, de az állóképességed és önbizalmad nőni fog.
  • Sokkal több futócuccod lesz, mint utcai ruhád.
  • Délelőtt 11-ig sokkal több dolgot tehetsz, mint mások.
  • Az életed különböző döntéseit a futáshoz igazítod.
  • Észre fogod venni, hogy mennyivel erősebb vagy.
  • Rájössz, hogy az egyetlen ember, akinek bíznia kell benned, te magad vagy.
  • A lábaid borzalmasan fognak kinézni.
  • Amikor elmondod valakinek, hogy futsz, sokan azt vágják rá, hogy ők utálnak futni.
  • Nem kell futónak kinézned ahhoz, hogy futó legyél.
  • Ha nem végzel keresztedzést, lesérülhetsz.
  • A nem-futó barátaidat egyáltalán nem érdekli, hogy futsz.
  • A verseny közepén megfogadod, hogy soha többet nem futsz, de pár óra múlva ismét azon töröd a fejed, hogy mikor mehetsz újra.
  • Lesznek napok, amikor utálsz futni.
  • Lesznek viszont olyanok is, amikor a legmenőbb embernek érzed magad.
  • Felszaladhat rád pár kiló a maratoni felkészülés során.
  • Nem te leszel a leggyorsabb és leglassabb futó, akit ismersz.
  • A jó teljesítményhez mentális és fizikális erőre is szükséged van.
  • Soha nem fogod elfelejteni az első alkalmat, amikor átléptél a célvonalon.
  • Könnyen függővé válhatsz. 

Ma pedig szülinapot megyünk köszönteni. Úgy döntöttünk délelőtt letudjuk és akkor még itt lesz az egész nap a hétvégéből.  Főznöm nem kell (szerintem még holnap sem) mert jó nagy adag erdélyi rakott káposztát csináltam tegnap. Bár én most már valahogy nem kívánom ezt. Most valami friss, ropogós salátát ennék tonhallal és főtt tojással. Nehogy csináljak vacsira. :)

A fügefánkon pedig ismét rengeteg füge érett be ezekben a szép meleg hetekben, pedig egy idő után már úgy nézett ki, hogy nem lesz elég idő rá. Ismét lehet enni friss fügét sajttal, szőlővel, dióval, mandulával. 

Pénteken végül hoztam egy illatos nyári orgonát és egy gránátalmát. Remélem mind a kettő megmarad, olyan kis szépek és olyan régóta szerettem volna.


Nem tudom ki hogy van vele

kovtama | 8:09:00 | | | 6 Hozzászólás
de én mostanában olyan nyafogós vagyok, hogy jobb nem is beszélni róla. :/ Persze, ha lenne egy zárt blogom ott leírhatnám az összes bánatom ami van mostanában, de nincs így most nem írom le ezeket. De azért van nyavalyám bőven :( Nem tudom az ősz teszi (pedig mennyire vártam) vagy a változó kor (mert úgy érzem és egyre több jele van, hogy elindultam ezen az úton) de valahogy napok óta vagy inkább ezen a héten semmi sem jó. Sok a munkám, itthon is van lenne mit csinálni amíg még ilyen jó az idő, de valahogy nincs kedvem. Szombaton végre eljutok futni, végre végre kicsit törődhetek magammal és magamban lehetek, gondolkodhatom, csend lesz és nyugalom is, ez kell most. Úgy érzem legszívesebben kifutnék a világból.

A munkahelyen most elég sok minden összejött, táblázatok, könyvvizsgálat jövő héten, számlák....nem lehet unatkozni. 

Amúgy történnek jó dolgok is, mert megoldódni látszik az internet mizériánk és lesz jó gyors és olcsóbb netünk. Sikerült megcsinálni, hogy feltudják szerelni a kütyüt és mikrohullámon jöhet hozzánk a net, csak el ne kiabáljam mert hétfőn fogják szerelni. A tv és a telefon csomagot már átvariáltam és ezzel is sokkal olcsóbb már a dolog, de ha ez az új szolgáltató sikerrel jár, már ez a szar netünk is mehet a levesbe! (itt elmondok egy imát magamban)

A fűnyírás szuper ezzel az új géppel, aki beszerzésen töri a fejét csak ajánlani tudom.
Kiskorú is élvezi a külön angolt, bár jó sok leckét kap de ő ezt nem úgy fogja fel,szereti. Jövő héten szülői remélem ezzel az angol nyelvvizsgával kapcsolatban is megtudok majd bővebben dolgokat.

Örülök, hogy még ilyen jó az idő, hogy sokat süt a nap igazi őszi hangulat van kint a kertben. Jó kint feküdni a napozóágyon. A falevelek már hullanak, itt ott sárgák is és reggelente az a jóféle friss levegő van. Éjjel meg kifejezetten jó nyitott ablaknál aludni, mert érezni lehet a beáramló hűs levegőt.

Ma rövid napom lesz, fél háromkor végzek elugrom a gyerekért és megyünk a kertészetbe. Tegnap láttam, hogy hoztak új virágokat, bokrokat, mindenfélét és itthon az utcán kivágjuk az összes régi "égigérő" már nem szép tujáinkat, amit kezelni már alig lehet viszont cserébe télen, ha ráhull a hó minden ága a földig ér és elfoglalja még a járdát is. Remélem lesz még az illatos nyári orgona, alacsony rózsa és más évelő növény.

Amúgy össze kell kapni magam testileg, lelkileg is. Leeresztettem. :/ 

Lassan talán

kovtama | 14:33:00 | | 5 Hozzászólás
vége a sokmindentelintézős napoknak. Volt belőle bőven a két kocsit átnézettük amit kellett kicseréltettünk, pár évre remélhetőleg letudva. És az az igazság, hogy na egészséges életmód ide vagy oda kocsi nélkül olyan semmilyen nem voltam. Pedig csak egyszer adtam le ténylegesen egy teljes napra, de valahogy nem voltam százas nélküle. 
Tegnap letudtam az első iskolás összeveszős estét is, Kiskorú lazán vette a mai napot, tanulnivalót pedig megegyeztünk, hogy egész nyáron hagyom, de cserébe szeptembertől nincs mese többet nézi a könyveit. Estére mindenki mindenkivel összeveszett, volt aki a nappaliban aludt, volt aki bőgött....nem volt fényes nap. 
Mára meg kiderült, hogy a netet nem tudják bekötni mert a baromi nagy diófánk beárnyékolja a vételt vagy mi a fene úgy hogy marad egyelőre ez a szar ami van vagy a szomszéddal közösen (ő is netet akar) az ő háztetőjére felrakunk valami kinyúló vackot, amire rátudják szerelni a kütyüt. Addig se másik net, se másik tv, se másik telefon (pedig amúgy 10ezerrel kevesebb lenne) nem lesz. Éljen a 21. század, éljen az országunk, ami még mindig el van maradva jó pár szomszédos országnál. :/ Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a férjemnek a Grossglockner legtetején lévő étteremben jobb net hozzáférése volt, mint nekünk akik kb. 10 percre vagyunk az elosztótól. Pfffffffffffff, mérges vagyok. Mindegy, akkor marad az, hogy átvariálom a csomagunkat , de hogy én ennyire sokat nem fogok fizetni a mostaniért az biztos. 
És jajdeelkellmennemfutni dolog van, mert rettenet hogy nézek ki, ez most tudatosult bennem, amikor készülődtem a múlt hétvégi esküvőre. Kb. ott tartok, mint 3 évvel ezelőtt, a nullán. Mindegy, innen szép nyerni, most már időm is lesz rá. Szóval a dolgok ilyen téren nem vidámak egyáltalán, de éltet a tudat, hogy hamar látszani fog a változás. 



Könyveshétfő

kovtama | 7:54:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: moly.hu
Ha ​​tönkremegy a házasságod, elválhatsz. Néha azonban nem a válás a legjobb megoldás…
Ted egy reptéri bárban összeismerkedik a titokzatos és gyönyörű Lilyvel. Váltanak pár szót, és kiderül, hogy ugyanazzal a járattal utaznak Bostonba, a gépük azonban késik. Néhány pohár martini után már sok mindent megtudnak egymásról, talán többet is, mint kellene: a férfi még azt is elárulja, hogy attól tart, a felesége megcsalja, és tréfásan megjegyzi, a legszívesebben megölné az asszonyt. A vicc azonban komolyra fordul, amikor Lily felajánlja, hogy segít neki megvalósítani a tökéletes gyilkosságot. Vajon tényleg véghezviszik a tervüket? És mennyi az esélyük arra, hogy büntetlenül megússzák? Mekkora árat kell fizetniük egy kósza ötletért?
Árulás és bosszú – ezek mozgatják Peter Swanson zseniális pszichológiai thrillerének szereplőit. A regényt nem véletlenül hasonlítják a Holtodiglanhoz és a Két idegen a vonatonhoz: a rafinált cselekményszövés fogva tartja, a váratlan fordulatok pedig az utolsó mondatig képesek megdöbbenteni az olvasót.

Lassan vége a hétvégének

kovtama | 10:52:00 | | 2 Hozzászólás
és volt benne kertezés ,én nem tudom de a férjem valahogy sokkal szebbre tudja varázsolni az egészet a legutolsó gazt is képes kiszedni mindenhonnan, én nem. Kipróbáltuk a fűnyíró traktort, az valami álom innentől vége a hátsó kert napokig tartó rendberakásának, hurrá! Kiskorúnak volt a névnapja, volt ajándék, meg névnapi ebéd.
Tegnap voltunk esküvőn, barátnőm ment férjhez sokadszor én voltam a tanú így remélem ez tartós lesz :) :P (remélhetőleg utoljára) szép volt, a vacsora finom volt nem voltunk túl sokáig. 
Ma pedig mamás ebéd lesz - szintén a gyerek névnapja miatt - még van egy óránk aztán indulunk. Én meg túl vagyok két kávén, meg egy nagy pohár narancslén és két pici lekváros sütin. Ma "norbinapot" tartok, délig lehet enni sütit. :) Esküvőről hoztuk amúgy, finom volt.
A medencénk ismét szép tiszta ezt is köszönöm a férjemnek és megint lehet fürödni benne, olyan jó szeptember közepén még mindig lehet élvezni ezt is.  
Egy csomó minden tervünk van még , de ez egy másik bejegyzés lesz most tényleg összekapom magam én is aztán itthon sem vagyunk.


Mosolyogj!

kovtama | 6:33:00 | | 3 Hozzászólás
"Mosolyogj és egyszer eljön a nap, amikor az élet belefárad, hogy megpróbáljon felbosszantani!" 

pinterest

Tegnap előtt

kovtama | 12:32:00 | | 15 Hozzászólás
éjjel hazajött a férjem, jó hosszú útja volt tele balesettel, dugóval az autópályán, határnál fegyveres őrökkel, akik nem néztek meg semmit csak lassították a forgalmat. Mindegy, baj nélkül hazaért ez a lényeg. A kocsim is készen lett, most remélhetőleg évekig nem kell foglalkozni a fékkel. 
Délután mire munka után hazaértünk a férjem már belelendült a dolgokba, kertezett meg a lakásban új lámpát szerelt fel a gyereknek, függőszéket a teraszra, kipróbálta a traktort. Én meg elpakoltam a cuccokat, ajándékokat, miegymást amit hozni szokott. Szóval így vagyunk, próbálunk visszazökkenni, nem minden megy simán de alakulnak a dolgok. Amúgy nem történt semmi, nyugi van. Ja nem.
Kiskorú meg azzal fogadott az iskolában, hogy angolból a 7. évfolyamon az első 5 legjobb angolos mehet fakultációra és ha minden jól megy, akkor nyolcadik év végére egy nyelvvizsgával gazdagabb lehet. Szóval ő az egyik, akit kiválasztottak hurrá, hajrá, előre!! Ezek szerint nem voltam elfogult, tényleg olyan jól megy neki az angol, ahogy gondoltam.
Ezek mennek. Meg fal mellett a hangyák. :) Hát így.

Ezek mennyire

kovtama | 14:20:00 | | | | 2 Hozzászólás
tetszenek nekem. És nekünk van egy pontosan ilyen nagy és hosszú, kihasználatlan falunk, ahol a gyerek ágya van. Beindult a vezérhangya. Úgy hogy most olyan képeket, inspirációkat gyűjtök, amelyeken már kicsit felnőttesebb a gyerkőc szoba, kicsit komolyabb. 
A férjem pedig hazaérkezett és tele van tervekkel. Szerintem rásegítek. :)


 

pinterest


Megvan!

kovtama | 5:55:00 | | | 3 Hozzászólás
Na, pontosan ilyet képzelek el a hálószobába az ablakra.


 vagy ilyet


esetleg még ez

A termékek INNEN
* viszont érdemes a neten kutatni, mert az árak változnak. ITT pl. az első olcsóbb.

Könyveshétfő

kovtama | 5:43:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: moly.hu
Egy nő, egy korszak és egy hivatás portréja: az első, kutatásokon és dokumentumokon alapuló Meryl Streep-életrajz, amely feltárja a pálya kezdeteit, és bemutatja, hogy az 1970-es években fiatal nőként hogyan nőtt fel a szerelemhez, a feminizmushoz és saját páratlan tehetségéhez.

Egészen tegnap

kovtama | 14:46:00 | | | 4 Hozzászólás
délutánig azt hittem vasárnap van. Aztán valamikor este hét fele jutott eszembe, hogy még csak szombat és holnap is lesz egy nap a hétvégéből. Hurrá! Lesz még időm kint kertet rendezni. Nincs hozzá igazán mindig kedvem és már napok óta nem csináltam semmit, muszáj. A rózsák nagy része elnyílt le kell vágni az elvirágzott fejeket, hogy hozzanak még sokat amíg ilyen jó idő van. Amennyire az őszt vártuk sokan a blogvilágban annyira lett nyár az utóbbi napokban. Nem baj ez, végül is jó így, mert sokat lehet még kinti programokat tervezni és ha hazajön a férjem (a jövő héten) lehet folytatni az elmaradt udvar rendezést, a jövő évi tavaszi virágok ültetését, kicsit össze és átrendezni a kint dolgokat és ezért is nézek kertes képeket a pinteresten.

Olyan meleg, párás idő volt hogy a kutya a nap nagyobb részében csak lihegett és az árnyékban fetrengett, aztán amikor késő délután kimentem ( a fejfájásom jó későn, de elállt) egyből ott volt a sarkamban, segíteni akart füvet nyírni és közben hozta a lehullott almákat ajándékba. A fű lenyírva, de a többi - gazolás, virágok, nyár végi metszések - ma estefele. A kiültetett leanderek óriásira nőttek, még sosem volt egyik sem ilyen szép egészséges! Hogyan fogjuk kiásni őket majd október vége fele nem tudom, de remélem túléli mindegyik, mert gyönyörűek.

Ma már voltam kint megetettük a kutyát, macskát, papagájokat de nagyon meleg van. Ha nem látnám a lehullott leveleket azt hinném, hogy nyár közepe van.

Hirtelen ötletből kimosom a kis futószőnyegeket, talán nem lesz már nagyon ilyen lehetőségem tél előtt. Estig megszáradhatnak. És vár még rám egy fürdőszoba és wc takarítás is.

Itt jut eszembe. Ti szoktatok ősszel nagytakarítást csinálni?
Ha nem számolom a karácsonyi előtti mizériát, akkor a legtöbben (na jó én biztos) tavasszal és ősszel takarítok egy jó nagyot.
Szerintem amúgy is ebben a két évszakban változunk sokat. Tavasszal levesszük a téli ruhákat, valahogy együtt frissülünk fel a környezettel azt érezzük, hogy valami új dolog kezdődik el kint a természetben és bennünk is. A sötét kezd kivilágosodni, lomtalanítunk, ablakokat mosunk, úgy érezzük az egész világot felakarjuk forgatni.Színeket szeretnénk látni, új külsőt magunknak és a lakásunknak is. Előtérbe kerülnek a pasztell és a halvány árnyalatok, a harsány, friss zöldek, kinek mi illik a lakás berendezéséhez.
Aztán az ősz. Vége a nyári rendszertelenségnek, a ráérünk még dolgoknak, a lazításnak, jönnek a hétköznapok, munkával, iskolával, a többet otthon pihenünk dolgokkal.
Lassan elpakoljuk a nyári ruhákat, átnézzük az őszi és a téli dolgainkat és jobban észrevesszük az elhanyagolt lakásrészeket, amiket nyáron lazán vettük. Szeretnénk új ruhát adni a lakás belsejére is, a mélyebb, melegebb, testesebb színeket keressük, egy egy kockás pléd vagy bordós, barnás, sárgás kiegészítő sokat segít ebben, de természetesen figyelembe véve, hogy milyenek a bútoraink, mi illik hozzánk. Apróságokkal sok mindent ellehet érni.

Tervezzük meg, hogy mikor mit csinálunk meg. Előszoba, konyha, nappali, háló, gyerekszoba, fürdő, wc, kamra. Felesleges egyszerre felforgatni a házat, mert nagy munka és úgy sem lesz rá elég egy két nap, ha igazán alaposak vagyunk.
Legyen benne a lámpabúrák portalanításától kezdve a mindenféle polcok kipakolása és ecetes áttörölgetése, gardrób átnézése, akár átrendezése, az őszi cipőktől kezdve a ruhákig minden. Karnis és függöny mosás, szekrények elhúzása, porszívózás és egy alapos felmosás. Ha van hozzá kedvünk és mindenre szánunk időt a karácsonyi nagytakarítást biztos, hogy megússzuk.

Az ebéddel nem kell bajlódnom, marad tegnapról baconbe göngyölt csirkemell, majd csak egy kis barna rizst főzök hozzá és valami salátát.

Ez a hétvége ilyen nyugisan telik, mert a jövő hét már mozgalmas lesz. Elkezdődik az iskola, már tanulással fog telni a délelőtt, hazajön a férjem úgy hogy itthon is pörgősebben telnek majd a napok, ahogy ismerem. Decemberig biztosan lesz egy két ötlete amit megakar csinálni, nem fogunk tétlenkedni. Programokat is szeretnénk az biztos, hogy Dunaföldvárra megyünk egyik nap a halászcsárdába, ami már lassan hagyománnyá válik ha hazajön.

Kivételesen örülök most a nyári időnek, mert annyi dolog van még amit a hűvös és esős idő előtt el kell végezni és a programokhoz is jobb a meleg, esőmentes ősz.

Itt tartottam, mikor ismét elment a netem. :/ Úgy hogy kivételesen ahelyett, hogy bosszankodtam volna nekiálltam az itt felvázolt őszi nagytakarítás egy részének. Kipakoltam a gardróbot csontig, letörölgettem a polcokat, új levendula csokrokat raktam molyok ellen, átnéztem a ruhákat, kimostam a férjem őszi nadrágjait, vastagabb hosszú ujjú pólóit. Leszedtem a pókhálókat, letöröltem a karnisokat.Aztán elhúztam a szekrényeket ez könnyen megy, mert minden bútorunk (gardróbot kivéve) alacsony fenyő, elmozdítható a helyéről. Felmostam, felporszívóztam  mögöttük, vissza a helyükre, átnéztem a fiókokat, kidobtam a régi papírokat, számlákat, amik már nem kellenek. Aztán ugyan ezt a gyereknél is megtettem, segített szortírozni, elhúzni a szekrényeket, porszívózni. Függönyök is tisztán mentek már vissza az megpucolt ablakokba. A két szobával most egy darabig megvagyok,  hát milyen jó, hogy  gondoskodik a szolgáltató arról, hogy végre tényleg minden sarkot tisztára suvickoljak? Kapják be.
 A jövő hét elejét arra fogom szánni, hogy átnézzem milyen lehetőségek vannak arra, hogy viszonylag megbízható és olcsóbb internet, tv és telefonunk legyen mert ez így tényleg nem állapot. És nem nem azért, mintha internet nélkül ne találnánk fel magunkat, hanem mert nem kevés pénzünk megy el arra, hogy ezért egy ilyen minősíthetetlen és egyre rosszabb szolgáltatással megelégedjünk.

Ui:
A bejegyzést kora reggeltől idáig írtam, mikor éppen volt "adás."
Most ment el a szerelő, aki emlékezett ránk mikor 12 évvel ezelőtt csinálta nálunk a netet. Nem net hiba van, hanem kábel hiba több helyen a faluban. Hétfőn jönnek szerelni a bejövő vezetéket. És mondott egy ötletet kitől rendeljem meg az új netünket.Úgy hogy a holnapi napom a mostani lemondásával, tv variálással és az új net kérésével fog telni. Viszlát Telekom!











Harmadik napja

kovtama | 7:35:00 | | | 13 Hozzászólás
fáj a fejem. :/ A fene se érti, hogy amikor az ember alszik, álmában miért kezd el fájni és ébred erre. Bennem van egy csomó gyógyszer, semmi haszna. Most éppen tolom a kávét, hátha az használni fog. A tegnapi napom rohangálós, bosszankodós volt, bár így utólag nézve azért egész higgadt maradtam, ahhoz képest, amilyen szoktam lenni.

Délelőtt anyukámat hoztam hozzánk vizsgálatra, nincs jól, erről nem is írok többet a jövő héten megyünk tovább kivizsgálásra. 

Aztán amikor beültünk a kocsiba egészen felerősödött az a nyekergés, amit már hallok két három hete a jobb keréknél minden fékezésnél. Amikor áprilisban (még is csak) lecseréltük a kocsimat és a szerelőm átvizsgálta és rábólintott, hogy sikerült kifogni egy műszakilag és esztétikailag, kilométerben meg a korához képest egy jó kis autót akkor már mondta, hogy a fékeket majd ősszel jó lenne lecserélni, mert azok azért kopottak, de a nyarat simán lelehet tolni velük. Nos az őszt jól be is tartották itt a szeptember. Előző hónapban a biztonság kedvéért (nem a szerelő javasolta) kértem egy olaj cserét, levegő és olajszűrőt.
Na, orvos után még tettünk egy kört, megnézte és megrendelte az új fékbetéteket meg a nemtudom miket. Mondjuk az, hogy örömködtem hogy nem augusztus végén kell befizetni a könyvek árát, hanem majd szeptemberben egy csapásra elmúlt, amikor hazaértünk és megkaptam a nyári vízszámlát (ami minden nyáron kb. 2,5x több mint lenni szokott a medence miatt) a férjem éves kötelező biztosítását, plusz ugye a kocsim is....hát ezek a sulis cuccal együtt 90ezernél állnak meg. És akkor még nem fizettem villanyt, meg telefont, meg internetet meg majd a kaját a suliban, meg meg meg.....Mindig van valami, de komolyan.

Aztán este fél nyolckor elment az internetünk, 3 hét alatt háromszor....Telefon, bejelentés és itt gondoltam arra, hogy a szokottnál is higgadtabban kezeltem a tegnapi napot, mert tök kedvesen kértem az ügyintézőt (akinek szerencséje volt, mert egy nagyon kedves, segítőkész csaj volt a múltkori tirpák pasi helyett) hogy jó lenne ha már tényleg csinálnának valamit, a modem forrósodik már hónapok óta, jó lenne egy csere, az internet pocsék, az ára meg ezért sok és különbenisagyereknemtudskypeonbeszélniazapjával.......szóval felvette a hibát és megígérte, hogy a 72 órán belüli hibaelhárítás helyett megpróbálja a 24 órán belülit elintézni. Nos, dolgoztam anno évekkel ezelőtt 10 évig a Telekomnál (akkori Matáv) az internet szolgáltató részlegen is, tudom hogy mennek a dolgok....de reménykedem. Az viszont biztos, hogy utána nézünk valami másnak, mert ez így most az utóbbi időkben már katasztrófa. Két várostól is 10-15km-re lakunk a netünk pedig egy vicc. ÉS nekem ne mondja senki, hogy lehet internet nélkül létezni, nem nem lehet. Azért van a 21. század, hogy haladjunk a korral, hogy használjuk a jó dolgokat, hogy a gyerek a tanulását könnyebbé tegye, hogy pillanatok alatt beszélhessek a távoli ismerőseimmel, hogy ha kell ingyen megnézzem mit játszanak a moziban, mikor és hol milyen programok vannak, mikor van nyitva az a bolt, ahova szeretnék menni, mikor indulnak vonatok, buszok, nyaralást foglaljak, múzeumot látogassak akár virtuálisan is és egyáltalán. Szóval szerintem nem mond igazat az, aki azt mondja, hogy jól elvan nélküle is. Hát egy pár napig biztosan, de szerintem hosszabb távon tuti nem.

A gyerek tegnap már tanult a suliban, hát mi mást ? Matekot. Ezt vártam ettől a tanárnőtől. Még szerencse, hogy házi feladatot nem kapott. 

Most meg a gyerek még alszik, én pedig iszom még egy kávét és kicsit olvasgatom a blogot és megnézek pár pinterestes képet gyerekszobákról. Aztán nekiállok mosni és valami ebédet csinálni és ha nem fog fájni a fejem délután talán még a füvet is lenyírom itt a háznál, mert már jó pár napja nem nyúltam hozzá.
Aztán talán még arra is jut idő, hogy kifeküdjek egy kicsit a napozóágyra és kiolvassam az újságom.

 



Mire tegnap

kovtama | 7:03:00 | 6 Hozzászólás
délutánra, mit délutánra? estére mindennel végeztem itthon én kész voltam. Mire mindent bekötöttünk, ami elmaradt hétvégén és elpakoltunk és átnéztük, hogy nagyjából milyen füzetet is vigyen holnapra az órákra a könyvek mellé, mert persze azt még nem tudják,  meg azt sem hogy irodalom vagy nyelvtan lesz holnap úgy hogy visszük mind a két cuccot szóval totál tömve a táska, pedig ezer százalék, hogy mindent feleslegesen visz, tuti nem lesz az első tanítási órákon semmi. Elég lenne egy jegyzetfüzet, amibe beleírják, hogy melyik órára vonalas, sima vagy kockás füzet kell (persze nem a matekra és a magyarra meg az olyanokra gondolok, ami simán eldönthető) és hogy miből vigyen még be plusz dolgozat füzetet valamint, hogy a rajz dobozba mit rakjunk bele. Ehelyett visszük a teli táskát, mikor tanulás sem lesz még, de azt mondták pakoljanak úgy, ahogy egy tanítási napra pakolnának. Ez szerintem nem ésszerű dolog, de mindegy lehet ezzel a véleménnyel egyedül vagyok. Az órarend is hagy kívánni valót maga után, de gondolom sok gyerekre jut kevés tanár, így kivitelezhetetlen, hogy mindenre figyeljenek. Majd csak belerázódunk.

Reggeli folytatás. Hétfőre pakoltunk. Még jó, hogy rápillantottam a táskára és belekukkantottam. Jól kezdődik ez az év. :D

A kávémat már megittam, megy a mosogatógép mire délután hazaérünk már csak a megszáradt tányérok és edények várnak rám, könnyen el lehet pakolni. Ma délutántól végre indul a hétvége nem tudom most valahogy hosszúnak tűnt ez a hét, pedig egy nappal később is kezdődött nekem. Lehet, hogy a várva várt ősz teszi, de én most olyan......semmilyen kedvű vagyok tegnap óta.










Hú de nagyon

kovtama | 5:55:00 | | | 7 Hozzászólás
reggel van. Alig tudtam felkelni. Igaz, tegnap este még itt ragadtam kicsit a gép előtt, próbáltam ma reggelre valamilyen őszi hangulatot teremteni a blogon, de nem lett az igazi. Majd később még átvariálom, ha lesz időm. 

Kiskorú még alszik, még egy jó órát feküdhet aztán indul az első nap. Tegnap bent volt nálunk, amerre ment mindenki azt kérdezte, hogy naaaaaaa holnap elkezdődik az iskola, várod már? Gondolhatjátok, mi volt a válasz. Ráadásul ahogy ismerem a tanári kart mást sem fog hallani két évig, hogy " tessék jobban tanulni, tessék jobban igyekezni, ez (meg ez) az év már beleszámít a továbbtanulásba, hát mi lesz így belőletek??" Jajjjjjjjjjjj.....

A reggelek már az igazi őszi hangulatot hozzák párás, kicsi hűvösebben indulnak. Tegnap megnézem milyen idő várható szeptemberben, remélem nem komoly, hogy kb. a feléig ilyen szép napos idő lesz, aztán meg vagy két hétig esni fog az eső, mert akkor a kardomba dőlök. 

Aztán még az is eszembe jutott, hogy nincs őszi cipőm. Van egy ilyen kicsit zártabb, ami éppen csak nem nyári, de nem is az az igazi őszi, amolyan esőben  járós, úgy hogy körül kell néznem a boltokban majd pár hét múlva.

A boltról jut eszembe, Pécsen is megnyílt a Mömax. Kívülről láttuk Kiskorúval, arra jártunk éppen nyitáskor nem oda készültünk csak elmentünk mellette. Rengeteg ember ment az első nap, pedig még csak nagy akciók sem voltak, biztosan azt gondolták másnap már be is zár vagy mi. Én nem értem ezt, minek kell tolongani, mintha lemaradnának valamiről később. Brrrrrrrr. Majd pár hét múlva megnézem, mikor már lecseng az egész. Aztán meg a Pepco is nemsokára kinyit, na ennek örülök, főleg ha tényleg olyan jó, ahogy páran már írták a blogokban.

Na aztán meg, hogy itt a szeptember, ráadásul elseje is és kezdődik valami új megint már ha csak az évszakok megújulására  is gondolok, akkor úgy döntöttem éppen itt az ideje, hogy én is elkezdjek ismét egy kicsit többet törődni magammal. Páran az ismerősök közül "fogadalmat" tettünk, hogy ezt és ezt csináljuk 2017 június 15-ig. Van aki leszeretne adni jó pár kilót van aki újra sportolni akar, nem volt megkötve hogy csak életmódváltással kapcsolatos dolog legyen, úgy hogy lehet új nyelvet tanulni, lelkileg rendbe jönni, többet olvasni, kevesebbet idegeskedni bármi, amitől az életünk kicsit talán jobb, talán stressz mentesebb, talán egészségesebb lesz.

Úgy hogy én is mától belevágok , lesz sok egészséges étel és hetente legalább 3x5km futás. Írom a kalóriát és akkor is elmegyek sportolni, ha meg kell erőszakolnom magam.

Hát így.



Helló ősz!

kovtama | 5:39:00 | Legyél te az első hozzászóló!