Könyveshétfő

kovtama | 6:52:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: moly.hu
1946-ban ​​járunk, amikor szerte a világon fiatal nők ezrei kelnek útra, hogy csatlakozzanak a háború idején megismert vőlegényükhöz, férjükhöz. Sydneyből is több száz ifjú asszony tart Angliába a Victoria fedélzetén. A hajó nem pompás óceánjáró, hanem sok viszontagságot látott repülőgép-hordozó, melyen egész seregnyi tengerész és tiszt szolgál, illetve utazik, szigorúan elkülönítve a női részlegtől.
A négy főszereplő – Frances, a zárkózott ápolónő, a gazdag családból való, elkényeztetett Avice, a komolytalan, alig tizenöt éves Jean és az őszinte, nyílt természetű Margaret – egy kabinba kerül, s a hathetes utazás alatt sok mindent megtudnak egymásról és önmagukról. Sorra kiderül, hogy mindenkinek van valamilyen féltett titka, és a múlt bonyodalmait csak még terhesebbé teszik a jelen váratlan fordulatai, melyek akár egészen új irányba terelhetik a lányok életét. Hogy az átélt örömök, félelmek és megpróbáltatások után végül mindenkinek jól alakul-e a sorsa, az csak sok év elteltével derül ki…
A világszerte méltán rendkívül népszerű Jojo Moyes ebben a megtörtént eseményeken alapuló, érzelemgazdag regényében is mesteri ügyességgel szövi egymásba a történet szálait. Olvasói ismét bátran a szereplők útitársául szegődhetnek, a közös utazásban bizonyosan nem fognak csalódni.

A könyv 2016 novemberében jelenik meg.

Klassz ez az

kovtama | 6:41:00 | 3 Hozzászólás
óra átállítás én fél hat óra óta fent vagyok, pedig tegnap direkt későn feküdtem le, de akkor sem tudtam tovább aludni. Mondjuk azt hittem fél hét van már, de sebaj. Egyáltalán nem vagyok fáradt, legalább nyugiban kávéztam. Fél hét meg még csak most van. Már voltam kint, adtam enni a négylábúaknak, pattog a tűz szóval jó ez most. Gondolom este meg korán kifogok dőlni. :/ Hideg nincs kint, sőt már most dereng valami napféle, vörös az ég alja, valószínű ma is napos idő lesz. Tegnap miután végeztem a dolgaimmal, letöltöttem az Aranyélet sorozatot, amit anno pár rész után hagytam a fenébe, mert valahogy nem tudtam azonosulni a magyar lét állítólagos valóságához, amit a piti bűnözők élnek, de aztán most adtam neki ismét egy esélyt és jelentem a végére egészen beindult. Úgy hogy végig is néztem az első évadot, totál kikapcsoltam régen volt már ilyen. 
Ma ebédre még nem tudom mit fogok csinálni, valószínű rántott hús lesz az egyik és kiveszek a fagyasztóból egy egész csirkét megsütni és hozzá valami köretet, talán krumplit a fiúknak, nekem meg zöldséget. 
Ma sem akarom megváltani a világot, nem tervezek nagy dolgokat, mert amúgy picit benáthásodtam, miután két napig fájt a torkom úgy hogy nem fogom túlzásba vinni munkailag a napomat. Esetleg ráveszem a fiúkat, hogy menjünk sétálni egyet a kutyával az erdőbe. Az már úgy is régen volt. Aztán pedig megnézem mit játszanak a moziban, hátha találok valami olyat, amit hárman is megtudunk nézni de még sem gyerekfilm. 
Hát így. 

Mostanában a napjaim

kovtama | 5:44:00 | | 5 Hozzászólás
legjobb része a reggel. Az összesnek. Az, amikor végre sikerül kikászálódnom az ágyból (öt fél hat között) már pattog a tűz a nappaliban és én kezemben a kávémmal leülök a gép elé és elolvasom a kedvenc blogjaimat. Még csend van, mindenki alszik. Az első korty kávé eléggé megváltás, addig alig látok ki a fejemből. Nem gondolom, hogy annyira gyorsan hat, de pszichésen mindenképpen :) Aztán a nap többi része igen csak lassan megy el, főleg a munkahelyen ami most, hogy úgy mondjam káosz és nemszeretem dolgok zajlanak éppen. 
De ma végre péntek és rövid nap és utána jól bevásárolok el ne felejtsem, hogy most 4 napig itthon leszünk én nem fogom egyik napomat sem boltba szaladással tölteni. Úgy hogy elsősorban zöldség és gyümölcs, joghurt, tejföl, sajt, túró, aztán jöhet a fiúknak a kenyér és a húsféleség a kosárba. Még nem tudom mit fogok főzni, tegnap elfogyott a chilis bab, jó lenne ma már holnapra ebédet csinálni, mert holnap ismét a szokásos délelőtti programunk van Kiskorúval. Lehet, hogy sütök egy pizzát ma estére és csinálok egy lencse főzeléket sült virslivel holnapra. Aztán a hét többi napját majd még eltervezem. 
Olyan szép rend lett, olyan jó volt így kijönni a nappaliba az előbb. Ma délután még kimosom a függönyöket, gyereknél nem kell ott már a múlt hétvégén megcsináltam. Jó lenne, ha most maradna ez a jó idő még pár napig legalább, most már napok óta süt ezerrel a nap és meleg van. Kilehet teregetni, fújja a szél a ruhákat hamar meg is száradnak. 
Jövő kedden már november, te jó ég. Tényleg ideje elkezdeni a karácsonyi ajándékok vadászását, hogy mire mások észbe kapnak, addig én már túl legyek rajta és elkerüljem a tömeget és az ideges embereket. :) Aztán, ha elkezdődik a november akkor mi meg már visszaszámolunk, onnantól a férjem már kintre készül, december 6-10 körül indul kevés időnk lesz már együtt lenni. A karácsony nálunk kétszer van, hogy kicsit a hangulat együtt is meglegyen, aztán meg persze az idejében is, de hát az sajnos már nem ugyan az, bár igyekszem a karácsonyt a napján is azzá varázsolni, gyerek pedig várja. Körvonalazódnak a meglepetések van aminek már utána is néztem, tudom hogy honnan rendelem meg, hol veszem meg. De az igazi az mindig a nagy bevásárlás, amit Kiskorúval ejtünk meg. A téli szünet előtt már pár nappal elmegyünk és mindenféle jókat teszünk a bevásárló kocsiba, olyat is, amit amúgy nem szoktunk, de akkor megengedjük magunknak. Finom csokik, üdítők, ropogtatni valók az itthoni téli mozizáshoz, finom sajtok, sok gyümölcs gyümölcssalátának, beficeg egy két fagyasztott kész étel is az ünnepek utánra, hogy ne kelljen főzéssel bajlódni, szóval olyan dolgok, amikből amúgy a hétköznapokon nem veszünk semmit vagy nem adunk rá ki annyi pénzt, de egyszer egy évben lehet. Egyszer egy évben nem nézzük mennyi E van benne, hogy mennyi rossz dolgot tartalmaz, persze a nem túl egészséges , viszont annál finomabb dolgok mind ilyenek. :) Jól feltankolunk azért sok minden másból is és nem járunk utána boltba. Amúgy sem szeretek vásárolgatni, ha lehetne én mindent neten rendelnék meg. Még a konyhába valót is, de ez az egy amit egyelőre sajnos mi nem városi lakók nem tehetünk meg. :( 
Na megyek, felébresztem a férjem neki ma fogorvoshoz kell menni reggel nyolckor ott kezd.

Mézeskalács illata

kovtama | 19:35:00 | | | 3 Hozzászólás
tölti be az egész lakást. Mécsest gyújtottam miután kitakarítottam, mert már napok óta nem csináltam semmit. Tegnap csak arra volt energiám, hogy a szokásos "hazaérkeztem" kávémat megigyam, csináltam a fiúknak chilis babot és utána elindítottam egy filmet Jesse Owens futó életéről szólt, közel három órás nem tudtam, hogy ennyi lesz csak leültem elé. Aztán meg már nem volt kedvem félbehagyni. Nagyon jó film, ajánlom. Jó volt így semmin nem mérgelődni, semmire nem gondolni. Utána még kikérdeztem a gyereket és aztán aludtam. 
Lemerültek az energia raktáraim teljesen. Nem vágyom másra csak erre a négy nap itthon levésre, pihenésre, talán erdőben sétálós jóleső csendre. Talán egy mozis napra. Talán egy kirándulós, kockás abroszos kiskocsmás ebédelős program is jó lenne. Talán csak arra, hogy délig feküdjem az ágyban az aktuális könyvemmel a kezemben. 
Jó lenne már kicsit összekapni magam. Ismét. Úgy mindenhogy. Főleg sport terén, mert az jó volt. Kikapcsolt teljesen. Szóval az ember tudja, hogy az neki milyen jó, még is csak ábrándozik arról, hogy holnap nekiáll. :/  Valaki tudja a megoldást, hogyan legyek ismét motivált? ? Hm??
Na jó, megyek inkább csinálok holnapra egy finom kókuszos, epres chia magos pudingot. Reggelire pont jó lesz. 


Semmi, semmi

kovtama | 9:14:00 | 2 Hozzászólás
nincs semmi különös. A hétvége szuper jó volt, bár kicsit zsúfolt minden, főleg a vasárnapi kirándulás. Abba sikerült mindent besűríteni, rokonlátogatástól kezdve a temetőt és egy finom éttermi ebédelést, Duna parti sétálást, majd haza és már este is volt. A gyerek meg is jegyezte, hogy olyan volt mintha nem is lett volna hétvége, hát tényleg olyan. Ha az embernek mind a két napon programja van pont ilyen érzés. Most meg már meló három napja, na itt is a hangulat.....arról inkább nem írnék. Elég annyi mindenhol lennék csak nem itt. És ez nem a közvetlen kollégák miatt van. 
Fáradt vagyok. Az eső esik, viszont legalább nincs hideg. De így meg nem lehet kint semmit csinálni. :/ A gyerek totál szétszórt, ma nyitásra rohantam a suliba, mert tegnap ott hagyta a telefonját a napköziben nem akartam megvárni, míg elkezdődik ott a nap, így legalább biztosan meglett. Nem kicsit voltam tegnap este kiakadva, mikor kiderült a suliban maradt. Mostanában legszívesebben megráznám vagy nem tudom, elég nagy önfegyelem kell hozzá, hogy leginkább verbális megrovásban részesítsem. És egyre inkább igazat adok a férjemnek lehet, hogy még így is sok a számítógép előtti ücsörgés, hogy hét közben már kevés, de hétvégén több. És ezért van a szétszórtság. Szóval eldöntöttem, ismét leülünk és átbeszéljük a dolgokat és karácsonyra tuti nem kerül a fa alá semmilyen műszaki dolog, pláne nem számítógépes játék. Mondjuk nem is ilyen ajándékon törtem a fejem, társason és kinti játékon, de felvilágosítom a gyereket, hogy ő se élje bele magát, hogy ha ilyet szeretne.  Nem lesz és kész. Hú, de elegem van! 
Lakásfestés projekt lesz nálunk. Elsősorban a gyereknél. Megkértem a férjemet, hogy mielőtt kimegy legyen egy tisztasági festés a szobájában és ha már az, akkor picit legyen a fal színe is "felnőttesebb". Meg ugye tervben van az ágya lecserélése, úgy hogy már a leendő bútorhoz igazodjon a fal színe is. 

Utolsó előtti sor, bodza, gyékény, aztán másik oldalon a bézses barnás árnyalatok közül valamelyik jöhet szóba.
Hát így. Semmi, semmi különös.


Könyveshétfő

kovtama | 5:15:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: alexandra.hu
Két család, két nő és egy rendkívüli barátság története... Meg egy borzalmas titoké, amely felbukkan a múltból, s amelyet a legjobb barátjával sem tud megosztani az ember... Újabb felkavaró történet Barbara Taylor Bradfordtól, a romantikus regények nagymesterétől...

Laura és Claire már gyerekkorukban is jó barátnők voltak. Szüleik elhanyagolták őket, és Claire sokat vendégeskedett Laura nagyszüleinek connecticuti házában. Majd messzire sodorta őket egymástól az élet, de barátságuk tartósnak bizonyult: Laura most New Yorkban egy művészeti tanácsadó cég társtulajdonosa, Claire pedig egy párizsi művészeti folyóirat szerkesztője. Laura házassága már-már mesébe illő, míg Claire-é tönkrement, s most a munkájának és lányának szenteli minden idejét. Laura és Claire is szép és sikeres, ám életük mégsem úgy alakul, ahogy várnánk. Bátran néznek szembe minden sorscsapással, miközben egymást is majdnem elvesztik.
Jelentős szerepet játszik a történetben Sir Maxim West, Az elveszett fiú sármos főhőse, valamint néhány, a nácik által elrabolt festmény is.

Bár vasárnap van

kovtama | 8:15:00 | 11 Hozzászólás
korán keltem szokás szerint. 10 óra körül indulunk, addig picit ráfűtöttem a nappaliban, ittam kávét, elpakoltam a konyhában, blogokat olvastam. Kint még köd van, mire indulunk csak nem lesz már :/, utálom. Remélem az utunk nyugis lesz, szeretném ha visszafele is világosban jönnénk. A jövő héten fel kell rakatnunk a téli gumikat, mert novemberben már előfordulnak fagyok és nem is akarom megvárni amíg tömeg lesz.
Tegnap végre eljutottam a Pepcoba. Hát azt hiszem átpártolok hozzá a Kiktől. Nem a felső kategória, de a Kiknél sokkal jobb és jobb minőségű (szerintem) dolgokat találtam. Főleg háztartás terén. Kinéztem párnákat, puha takarót, amik színben passzolnak a nappalihoz, egy két kosarat, amit pl. a dohányzó asztalba tudok rakni, (olyan, mint amit Ikeában kapni) a gyerek szobájába függönyt. És olyan pihe puha fürdőköpenyt, szép szürke színben ( a szürke az egyik kedvencem) hogy kedvem lett volna benne kisétálni az ajtón. :) Hónap vége van így leginkább csak nézelődtem, pár dolgot vettem csak. Egy kávékapszula tartót, egy csatos üveget a férjemnek, amiben ma dunai halászlét tud hozni :) és végre az étkezőasztalra olyan szürke színű terítőt, ami passzol az ülőgarnitúránkhoz. Még is csak jó ez a lassú lakásberendezés, legalább akkor és azt veszek, ami igazán ide illik. Van még bőven ami várat magára, de nem érdekel. Tudom egyszer majd a végeredmény olyan lesz, amit elképzeltem. :)

Még 62 nap karácsonyig. 


Csak én

kovtama | 7:45:00 | 4 Hozzászólás
vagyok fent ma korán reggel. Fél hétkor keltem, még alig kezdett világos lenni. Picit még álmosan raktam meg a cserépkályhát, de olyan jó még is amikor ilyen csend van a házban és jó meginni az első kávét nyugodtan. A nyugodt reggeleket szeretem.  Ha itt ülök a kanapén, mint most és kinézek a nappali ablakán a hatalmasra nőtt fügefa vizesen, álmosan lógó ágait látom. Még tele van érett gyümölcsökkel, rengeteg lett az idén és a sok eső miatt hatalmasakra nőttek. Csak én szeretem, én is csak úgy ahogy van frissen leszedve. Sokat vittem be a munkahelyre is, de sok lepotyogott sajnos képtelenség ennyit megenni. Kár érte. 
Ma már egyértelműen látszik, hogy közeledünk a november felé. Az előbb néztem kint körbe, vizes ködös a reggel, tegnap sok eső esett. A szokásosnál melegebb van már most ez a párás ködösségen is látszik. A kutyus és a macska már a bejáratnál vártak, várták a közös reggelit.
Óvatosan szöszölök a konyhában, ne ébresszek fel senkit. A mosogatógépbe halkan rakom be az elmosandó dolgokat, könnyen megy így a rendrakás, hirtelen sehol semmi koszos tányér, ami szúrja az ember szemét. Majd elindítom a gépet, ha már mindenki felkelt.
A kávégép víztartályát csurig töltöm, ne legyen arra se gond pár napig. Halkan megpucolok egy fél pomelot, egy narancsot ez lesz majd a reggelim, kis mézzel az egésznek a tetején. Kell a c vitamin. A többiek kalácsot esznek vajjal és lekvárral, tudom már előre.  De nem ússzák meg ők sem. Délután egy jó nagy adag gyümölcssalátát csinálok majd, kivi, narancs, banán, gránátalma, pomelo keverékével és jól beléjük tuszkolom. Töltődjön fel az ő vitamin raktáruk is.  Szerencsére minket még nem ért el semmi kórság.
Vár rám még pár függöny kimosása, ebédet már nem kell főznöm, tegnap megcsináltam. Tíz óra körül indulunk a szokásos hétvégi programunkra, ez az egy ami teljesen kiszámítható a mai napban. 


Végre péntek

kovtama | 5:50:00 | | 11 Hozzászólás
hát eljött ez a nap is hurrá. Az eső pedig ismét esik, hol van az az ősz amit annyira vártam?? A színes, meleg, napsütéses, kirándulásra hívogató? Most inkább olyan kint, mintha már novemberben járnánk - bár pár nap és az lesz - reggelente pára és köd és víz. Ez a nem szeretem része. Még nem cseréltük át a kocsikon a gumikat és még nem raktuk el a kinti virágokat sem télre. A leanderek még a földben, remélem nem lesz hirtelen mínusz ötnél hidegebb éjjel. 
Ma rövid munkanap, aztán gyorsan bevásárolok majd megyek a gyerekért és délután főzök itthon holnapra, (valószínű tarhonyás hús lesz, házi savanyúsággal) mert holnap megyünk a szokásos hétvégi suliba a gyerek meg nyafog, hogy utána menjünk el "plázázni" így időm nem lesz főzőcskézni. Na ettől a hideg kiráz, nem vagyok az a nagy plázában mászkálós típus. Illetve nekem hangulat kell hozzá, meg kedv, de az most egyáltalán nincs. Főleg, hogy  vasárnap ünnep nem lesz nyitva semmi, gondolom a szokásosnál is többen lesznek itt ott. 
Vasárnap pedig elutazunk, tervben van Duna parti séta, meg halászcsárdázás, de városnézés is és temető látogatás. Tulajdonképpen mi mindig legalább egy héttel előbb megyünk a dunaföldvári temetőbe ( ebben a városban lakott gyerekkorában a férjem) mert elakarjuk kerülni a nagy tömeget, ami az utakon ilyenkor előfordul. Hétvégére jó időt mondtak, remélem az is lesz.
El sem hiszem, hogy jövő héten meg már óra átállítás. Rettenetesen nehezen tolerálom a mindjárt itt lévő sötétben megyek, sötétben jövök dolgot. És komolyan, már mindjárt november?? Onnan pedig már csak egy ugrás a karácsony és lassan vége is az évnek?? Nem hiszem el, hogy megint egy év csak így elszáll, vége lesz. Megint öregebb leszek, megint úgy elmegy 365 nap, hogy nem is emlékszem hirtelen tulajdonképpen mi is történt ezalatt az idő alatt. 30 felett is gyorsan megy az idő, de én igazán a 40. születésnapom után éreztem, hogy megállíthatatlan. Akkor valahogy még inkább azt vettem észre, hogy már túl is vagyok egy egy születésnapon. A gyerek jövőre már nyolcadikos, miközben most született, nekem pedig az öregedéssel több nyűgöm lett. Persze lélekben ezt nem érzem, de ha a tükörbe nézek annál inkább időnként. Most már pontosan tudom, hogy azért vannak pillanatok, amikor elég nehezen éli meg ezt az ember. A visszafordíthatatlanság érzése pedig számomra még nehezebb.
Na de még nem kell "temetni" magamat, remélhetőleg lesz még jó pár szép év idővel a hátam mögött. Most még elég fiatalnak érzem magam mindenhez.
Ha délután hazaérünk, gyorsan összekapom a lakást, vár rám egy mosás aztán azt hiszem leülök és megtervezem a karácsonyi menüt és az ajándékokat is kigondolom. Nagyjából már körvonalazódik a dolog, de most kedvem lett vele szöszölni, a jegyzetfüzetembe írogatni listát az elvégzendő feladatokról.
Gondolkodom, hogy kiveszek egy nap szabadságot (már mióta tervezem) most, hogy a férjem eljár dolgozni délelőttönként jól felforgathatom a lakást, ablakokat moshatnék, függönyöket, bútorokat tologathatnék, rendezkedhetnék vár pár kép is, hogy a falra kerüljön, olyan nehezen állok neki mostanában a szépítgetésnek, pedig az átalakítás óta nem sok minden történt a lakberendezés terén, most meg ehhez lenne kedvem. Persze ezeket a dolgokat csak nyugiban lehet csinálni, különben nyafogna ő is és a gyerek is, hogy már megint min töröm a fejem.
Aztán itt az ékszerkészítés, amihez nagy kedvem van, de még nem jutottam el oda. Hét közben minden más van és van, hogy éppen akkor nincs kedvem hozzá, amikor meg időm lenne. Inkább olvasok. Szerintem ez a dolog napolva lesz, mikor decemberben végre két hétre itthon leszünk és nyugi lesz és jó meleg és tea, meg mécsesek és akkor jön elő az igazi inspiráció. És remélem decemberben lesz pár nap igazi hideggel, mikor sétálunk a már ropogós avarban az erdőben, jön velünk a kutyus és nagy csend van és piros lesz mindenünk, amit nem takar ruha és hazaérünk majd a jó faillatú cserépkályha adta melegbe és mézes gyümölcssalátát eszünk és karácsonyi apró sütit eszünk majd forró csokival és teával. :)

pinterest


Még csak szerda

kovtama | 6:18:00 | 10 Hozzászólás
de én már a hétvégét várom. Túl hosszú a hét a múlt szombati munkanap miatt. Nem pihentem semmit a hétvégén. Ráadásul nem is aludtam jól és a szokásosnál is korábban keltem ma. Már túl vagyok egy kávén, egy mosogatógépből ki és elpakoláson, gyümölcsök pucolásán, hogy később megcsináljam a smoothiet, amit most elakarok vinni magammal a munkahelyemre. Pár perc múlva, ahogy megírok még pár sort megcsinálom a fiúknak a szendvicseket. Most a férjemnek is csinálok "tízórait", mert elvállalt egy cserépkályhát, még az is lehet, hogy még egyet, mivel most tényleg nem csináltunk semmi nagy dolgot így belefér a decemberi munkája előtt. Úgy hogy most délelőtt még picit itthon van, aztán megy dolgozni, de addig a szántóföldünk kerítését csinálja, lassan mind a fél hektárunkat kerítés fogja körülvenni, végre! Évek óta akarjuk most jutottunk el idáig, de már éppen ideje mert az őzek gyakran jönnek be és rágják az akácainkat, lerágják a pici gyümölcsfákat, amik már a belső udvarban nem fértek el. Na meg még a hátsó telek fele parlagon és oda is akácot, diót, pár gyümölcsfát még szeretnénk tenni. 
Kiskorú nagyjából összeszedte magát, tegnap például egész délután angolozott. De úgy, hogy hazaért lerakta a cuccát, evett, ivott és nekiállt valami angol programmal "beszélgetni". Fogalmam sincs mi a neve, de a lényeg, hogy angolul kell beszélni és a program válaszol rá. Ha nem jó, ahogy mondod vagy amit mondasz akkor simán mondja, hogy ismételd meg, mert nem érti. Még parancsot is adhatsz neki, pl. keresd meg a youtubeon ezt és ezt a zenét stb. Jópofa nagyon és hasznos. Amúgy basszus azt hallgattam, hogy olyan gyorsan beszélt ez a robot, hogy még én is alig értettem, de a gyerek simán nyomta rá a szöveget. Örülök, hogy pont azt az angol tanárt fogtuk ki a suliban, aki elsőtől tanítja! Nagyon jó! A gyerek már többet megtanult, mint én annak idején a gimiben. Nagy reményekkel várom a nyelvvizsgáját, remélem jó lesz. Mindenesetre tegnap egyáltalán nem játszott semmilyen hülye számítógépes játékot,ami most menő, hanem ezzel jól elvolt estig. 
Na megyek, megcsinálom nekik a reggelit és az útravalót. :)


A hétvégén

kovtama | 5:46:00 | | 2 Hozzászólás
nem volt időm sem blogot írni, sem olvasni. Szombaton dolgoztam, aztán hazarohantam a gyerekért, vittem délután suliba. A szabad másfél órában beültünk két barátnőmmel kávézni, akik közül az egyikkel még csak most találkoztam, amolyan netes ismeretség. Az idő gyorsan elrepült, jót beszélgettünk mindenről, aztán elmentem Kiskorúért, majd beugrottunk hazafelé boltba és 7 óra lett mire hazaértünk végül. A szombat meg így szépen eltelt mintha nem is lett volna.
Vasárnap sütöttem sósat és aztán a maradék babgulyáshoz palacsintát. Mostam és teraszt takarítottam, elpakoltam a lakásban és aztán leültem a gyerekkel átvenni pár tanulnivalót, késő délután jutott eszébe, hogy dolgozatot írnak biológiából és hát mit ne mondjak este úgy feküdt le, hogy nem tudott rendesen mindent, mielőtt elindulunk ma dolgozni át kell olvasni. Nem is mondok inkább semmit, mert csak felhúzom magam. Ha nem vagyok itthon és nem figyelek, lébecol. 
Végre beraktuk a fényképeket a képtartóba, amit még a múltkor vettem a Kikben. Már csak a helyet kell megtalálni, hogy hova kerüljön. Nálunk semmi nem megy túl egyszerűen ez biztos. :)
Valamilyen őszi dekorációt is illene végre csinálni a lakásban, mert még semmi ilyesmi nincs, nem volt rá időm. Kicsit szét vagyok esve az utóbbi pár hétben, ideje lenne végre összekapni magam minden téren! Nem is tudok mit írni, igazából nem történt semmi érdekes, majd talán legközelebb. :)



Úgy kelek fel ezen

kovtama | 10:58:00 | | 3 Hozzászólás
a szombat reggelen, mint máskor. Reggel 5.20-kor lépek ki az ágyból, teszem a szokásos hétköznapi reggeli dolgaimat. Elsőnek kávét csinálok és a kanapén kortyolgatom, amíg belekukkantok a blogokba. Ma is dolgozni megyek, még is lassabban készülődöm, mert Kiskorúnak nincs iskola. Náluk sosem kell menni szombaton, még akkor sem ha amúgy ez munkanap. Ez is az egyike azon kevés jó dolgoknak, amit még a mi iskolánk megtud tenni a gyerekekért. Bár a szülőknek fejtörés, hogy mi legyen a gyerkőccel ilyen munkás hétvégi napon, de a gyerekeknek nagyon jó, hogy mindig megmarad a két nap pihenőjük.
Tegnap este még gyorsan főztem egy babgulyást, hogy legyen itthon ebéd amíg a munkahelyemen leszek. Délután épp hogy hazaérek már megyünk is tovább a szombati suliba.
Amúgy nem hiszem, hogy hatékony ez a hétvégi munka, szerintem ilyenkor a legtöbb helyen "lazáznak", beszélgetnek és biztos, hogy a munkaidő sem addig tart, mint általában hétköznap. Legalább is én így tapasztalom ismerősökkel beszélgetve.
Ritkán jövök ilyenkor (most azért, mert a férjem van a gyerekkel) de ha jövök akkor szeretem ezt a napot. Nyugi van és csend, szeretek egyedül lenni az irodában.


Azt hiszem a listámról

kovtama | 6:13:00 | | 7 Hozzászólás
amit tegnap írtam pár dolgot már ki is húzhatok. Pl. a takarítást, mert azt muszáj volt tegnap délután megejtenem, már egy hete nem csináltam semmit (ritkaság) részben kedvem nem volt hozzá, részben az esős idő miatt is inkább csak úgy voltam, aztán a gyerekkel is tanultunk minden nap. De tegnap megejtettem, mert már láttam a port a polcokon, plusz az előszobába is behoztuk a koszt a rossz idővel. A gyerek szobájában még a szekrényeket is elhúzgáltam a fal mellől és ott is porszívóztam, felmostam. Amúgy is van bennem egy megmagyarázhatatlan feszkó, talán a sok elintézni való miatt, talán, hogy tényleg hiányzik egy nap szabadság, talán most jön ki rajtam, hogy a szeptembert végig aggódtam a gyerek miatt, nem tudom de a takarítás ilyenkor nekem inkább gyógyír, mint munka. Feszültség levezető. Ahogy olvasom, másoknak is az. :) Aztán a finom étel főzését is megejtettem, csináltam mindenféle fűszerrel megszórt sült tarja szeleteket, hozzá hagymás petrezselymes tört krumplit és volt tejfölös uborka saláta. Még mára is maradt belőle, úgy hogy ha ma hazaérünk akkor főznöm nem kell. Kimostam két adagot, még este fél kilenckor azt teregettem az udvaron, a kiskutya ugrált körülöttem közben. Rendet raktam a gardróbban, megint sikerült selejteznem pár dolgot, elajándékozásra. Egyik kedvenc blogom, ahol jó ötleteket lehet időnként olvasni ez. A legutóbbi bejegyzését olvasva ismét elkapott a harci láz, hogy átnézzem a dolgaimat és most már tényleg úgy szortírozzak, válogassak a ruháim között, hogy egy praktikus, könnyen variálható ruhatárat kapjak. Sajnos időnként még mindig vásárolok hirtelen felindulásból, le kell róla szoknom. Sokszor van, hogy csak állok a szekrényem előtt azon tűnődve vajon mit vegyek fel? Tipikus, nincs egy göncöm sem, mert hát a sok bába közt elvész a gyerek, olyan a szekrényem időnként. Van elég, de még sincs semmi. Biztos ismeritek az érzést. És ez pont azért van, mert nem tudom fejben tartani, hogy mim van és mim nincs. És sok, sok színnel. Úgy hogy hétvégén biztos, hogy elolvasom Andi blogját és listát írok én is, ahogy ő is. Ma rövid napom lesz, gyorsan megejtek egy apróbb bevásárlást (el ne felejtsek lencsét venni, olyan régen volt főzelék holnapra azt tervezek) kenyér, tej, gyümölcs van csak a listán. Hétvégén mindenképpen sütök most már valami sajtos, sósat mert eddig a fiúk édesség utána vágyát csillapítottam, de én inkább sós párti vagyok, úgy hogy most kénytelenek lesznek ők is ezt ropogtatni. Jó pár hónapja nem sütöttem semmi pogácsa félét. 
Közben nézegetem a tegnapi bejegyzésemben írt dolgokat van rajta még bőven elintézni való és van olyan, amit hétvégén megtudok csinálni. Remélem az idő is jó lesz, hogy kint is tudjak haladni pár dologgal.
Kiskorú (nem akarom elkiabálni) de úgy néz ki végre magára talált tanulásilag. Remélem túljutottunk a krízisen. Betartja a saját maga által szabott napirendet és szépen haladunk. Pl. a csütörtök a legnehezebb nap, viszont a szerda az nagyon laza, így már kedden előre tanult csütörtökre is, hogy ne legyen sok egyszerre. 
Ötleteket gyűjtök karácsonyra, ajándékok, lakberendezés. Aludni nem nagyon tudok még mindig, úgy hogy jó móka ez éjszaka csak már érzem, hogy nemsokára kidőlök. :/ Előveszem ismét a Valerianát azt hiszem. Hajnali fél háromtól fél négyig olvastam ma is. Fantasztikusan "kipihent" vagyok, megyek is iszom még egy kávét, aztán lezuhanyozom és a szemem alá kenek valami krémet, hátha emberibb formám lesz.
Legszívesebben ezt csinálnám:

Inslee Haynes Art

Nem vágyom nagy

kovtama | 5:56:00 | | 9 Hozzászólás
dolgokra. Csak:

  • Kivenni egy két nap szabadságot
  • Tisztasági festésre a gyerkőc szobájában
  • Átrendezni a szobáját
  • Szabadság alatt finomat főzni
  • Elültetni a maradék virághagymákat
  • Gardróbszekrényt rendbe tenni
  • Átnézni a karácsonyi díszeket
  • Végre nekiállni átfesteni egy két polcot
  • Rendesen használni a jegyzetfüzetemet
  • Átnézni a befizetett számlákat, gépek jótállási papírjait
  • Rendet rakni a cipős szekrényben
  • Rendet rakni a lepedők, ágyneműk között
  • Kiásni és cserépbe átültetni a leandereket
  • A virágokat lassan berakni a téli helyükre
  • Teraszt felmosni
  • Kutyát elvinni tél előtt egy utolsó fodrászkodásra
  • Kozmetikushoz menni
  • Hálószobát átrendezni
  • Új képeket nézni Kiskorú szobájának a falaira
  • Böngészni a neten karácsonyi ajándékok után
  • Nagyokat sétálni az őszi erdőben
  • Futni akkor, amikor én akarok és nem akkor amikor végre van fél órám
  • Vásárba a zsibis részre menni
  • Nyugodtan aludni legalább 6 órát egyben
  • Itthonról dolgozni
  • Kicsit egyedül lenni
  • Bekuckózni és olvasni
  • Új ízű teákat inni

Ilyenekre vágyom most. Sok mindenhez kellene legalább egy nap szabadság, de leginkább jókedv amiből mostanában kevés volt.

Hétvége...

kovtama | 6:15:00 | | 9 Hozzászólás
  • Új cipő
  • KIKből még karácsonyi dekoráció
  • Finom házias tyúkhúsleves
  • Tiramisu 
  • Gesztenyés süti
  • Tiszta lakás
  • Napsütés egész hétvégén
  • Körte
  • 30 dekás almák a fáról
  • Utolsó fűnyírás tél előtt
  • Olvasás
  • Filmnézés
  • Játék Kiskorúval
  • Tanulás, két napra elosztva 

És sajnos ma ismét hétfő. És hosszú hét. De nem baj, amit megspórolok szabadságot azzal, hogy szombaton dolgozom (ilyenkor amúgy sem egész nap) majd kiveszem máskor. Az ilyen munka nap pedig minden csak nem teljes értékű munkanap, ami szerintem felesleges is. 
Kiskorúnak ma papírgyűjtés, rövidített órákkal és remélhetőleg ma is igazi szép őszi idővel. 



A tegnapi napot

kovtama | 7:32:00 | | | 5 Hozzászólás
úgy ahogy felejtsük el, olyan szinten voltam nyűgös és lett a végén elegem, hogy azt el nem tudom mondani. Már reggel éreztem, hogy jó szar  akkor tuti nem az én napom lesz, mert a hajam botrány volt ahogy felkeltem, de nem baj mert délután úgy is megyek fodrászhoz. Azt meg ugye tudjuk, hogy ha egy valami nem stimmel már korán reggel akkor egy nő napja úgy kb. egészen el lesz rontva. Délután nagy reményekkel mentem fodrászhoz, rövidebbre is kértem még a múltkorinál is pedig már az is elég nagy változás volt és rövidebb is lett. Meg kb. nem is olyan mint egy hónapja, amikor tetszett. Ok, beszárítva még igen de ma reggel mikor felkeltem és totál elaludtam akkor most itt ülve és pötyögve még fogalmam sincs mit fogok kezdeni vele,mire elindulunk a gyerekkel ma a szokásos hétvégi sulijába. Ez a frizura nem a csak megmosom és már indulok is kategória az tuti, ahhoz még el kell telni pár hétnek. Na mindegy, legalább a reggeli kávém finomra sikerült és a cserépkályhában is jólesőn pattog a tűz. Ma pedig a férjem fog főzni, gyanítom a rozmaringos szűzpecsenye és a hozzá elkészített tejszínes sajtmártás meg a nokedli nem a kevés kalóriájú dolgok közé tartozik, még szerencse, hogy a nokedli mellé párolt zöldség is lesz így az én ebédembe is belefér a hús zöldséggel kreáció. A fiúknak ígértem tiramisut azt majd délután megcsinálom.
Tegnap este még jól kiakadtam az időjáráson, mikor láttam hogy ez már nem vicces éjjelente, mert minusz fokokat is emlegettek. Október elején. Szuper. Azért ennyire még ne rohanjunk előre a télbe azt azért még nem várom. 
Igen, ez itt kérem valóban november volt és valóban egy szál felsőben lehetett sétálni az erdőben mert kb. 23 fok volt. Aztán másnap bárányhimlős lett a gyerek. Na, nem a naptól.
Szóval még jöhet egy pár hét igazi vénasszonyok nyara, nem készültem fel ekkora váltásra az elmúlt napok meleg nyárias idői után. 
Ma mindenképpen be kell mennem a Deichmannba valami őszi zárt cipőt nézni, mert ha így folytatódik még sem tudok átugrani a mostaniból egyből a csizmámba. Felfázni meg nem akarok. 
Szóval a tegnapi nap hálisten véget ért, még Kiskorú megkoronázta nekem egy kettessel, meg egy a "matekdolgozatomsemlettjó" mondattal, fááááááááákkkkkkkkkkkfááááááááááááááááákfáááááááááááááááák. tényleg nem tudom hova jutunk a végén, mi van a gyerekemmel?? Én meló után bevásároltam, feltöltöttem a hűtőt mert már alig lézengett benne valami, jól a szívemhez is kaptam a pénztárnál, mert nem gondoltam, hogy annyi lesz a vége, amennyire sikerült. Én egy hónapig a bolt szót sem akarom látni, nem hogy bemenni ezt közöltem itthon is. Már délután kifizetett a férjem a kocsijának az alváz védelmére egy valag pénzt, szóval innen nézve se volt már jó a péntek. Ezerig számoltam el magamban, hogy ne rázzam meg a gyerekemet itthon, komolyan elkapott az ideg, mert én annyit tanultam vele a 13 év alatt, hogy kb. újra jártam az iskolát, sőt szerintem még egy osztályt is végig tudtam volna vinni alsótól kezdve a mai napig, szóval ezerig számoltam el magamban és belül persze sírtam, mert tényleg nem értem mi történik. Míg vártam az iskolában, hogy vége legyen a mozijuknak,(Pécsre mentek) angolul nézték meg a Sully, Csoda a Hudson folyón című filmet (én is akarom) összetalálkoztam pár osztálytársával és vagy egy órán keresztül beszélgettem velük. Nos, kiderült hogy kb. az osztály háromnegyede megkergült, fizika órán már a hatodik gyerek nem volt hajlandó szóban felelni (enyém nincs közte, különben ő meg szeret, nagy dumás) ki sem ment, sőt úgy csinált mintha nem is hallaná a nevét, aztán meg volt hogy valaki 1/2 helyett 3/4-et diktált be dolgozatra a tanár észre sem vette, hogy hazudott, aztán meg dolgozat közben az első padból simán hátraszól kb. az utolsóban ülőnek, hogy diktálja le mit kell írni....hát én nem tudom. Ha ezek valóban igazak, akkor elég nagy baj van minden téren. A gyereknek meg, ahogy véget ért a magamban számolás azt tudtam mondani, hogy OK, én most utoljára hajlandó vagyok elnézni azokat a rossz jegyeket, amik vannak IDÁIG, de a jövő héttől kezdve baromira kemény leszek. Hétközben nincs számítógépezés és mindent, de mindent kikérdezek és ha dolgozat lesz akkor itthon is úgy gyakorlunk, mintha dolgozatot írnánk. Nem tudok jobbat kitalálni, akinek van ötlete nyugodtan írja meg. Sajnos nálam elfogyott a tudomány, most már csak az aggódás van és lehet, hogy túllihegem de jelen pillanatban ott tartunk, hogy már nem a négyest "kell" javítanunk ötösre, hanem van amiből a kettest hármasra. Egy év végén 4,5-ös átlagú gyerekről beszélünk, aki mindig becsületesen tolta a dolgokat. Aki tavaly országos történelem versenyen 800 gyerekből a 20. helyen végzett. Aki irodalomból képregényt írt és rajzolt egy versenyre. Aki angolból szinte tökéletesen beszél így 13 éves korára. Aki pont azokból volt nagyon jó, amik majd kellenek a továbbtanuláshoz. Totál padlón vagyok ettől nem szépítem.

Tegnap este  feszkó levezetésképpen összerittyentettem a lakást, ma mikor hazaérünk már csak egy gyors körbeporszívózás marad hátra. Bepakoltam a mosogatógépet és egy adag mosást mást mára nem terveztem.  A leandereket kell kiásni a kertből és átültetni cserépbe, hogy majd el lehessen rakni őket télre. Nagyon megerősödtek a kerti földben, úgy hogy tavasszal ismét kifogjuk őket rakni. Jó lenne, ha sütne a nap (tegnap megint az eső esett) és egy kicsit felszáradna kint minden, mert így képtelenség bármit is csinálni, felkészülni a télre. Kellene pár igazán száraz, napos meleg idő, hogy tél előtt mindennel végezzünk.



Ha most lenne karácsony

kovtama | 5:30:00 | 20 Hozzászólás
akkor ezek nagy valószínűséggel ott lennének a kívánság listámon. Hátha az egyik a fenyőfa alatt landolna véletlenül. :)


Csajos történet virágokról, virágboltokról, esküvőről, szerelemről az életről. Hűvös, borongós estéken jól esik néha ilyeneket is olvasni. Moly.hu
Már tavaly is nézegettem a Bomb Cosmetics oldalán ezt a kis dobozkát, amibe mi válogathatjuk össze azokat az illatokat amelyek nekünk kedvesek. :)

A Kusmi Orosz teaválogatását szívesen elfogadnám, de az ára. Arról inkább ne is beszéljünk.:) Culinaris

Régóta szeretnék egy igazi csajos piros pöttyös esernyőt. Valahogy mindig elmarad a vásárlása. kép, google

Csajos notesz 2017-re.  Erről az oldalról szívesen válogatnék a kép is innen van. :)
És ez is nagyon nagyon. Innen
Nagy kedvenceim a L'occitane termékek. Azt hiszem nálam nem lehetne félrenyúlni bármelyik parfümöt vagy terméket kapnám, de erre kiváncsi lettem. Jázmin, narancsvirág, méz keveréke. Itt nézelődhettek még.




Igazi ősz van már

kovtama | 6:05:00 | | 3 Hozzászólás
Határozottan hideg lett, most már minden nap befűtünk és jó a cserépkályha melletti ülőgarnitúra sarkában kucorodni és olvasgatni vagy most éppen a kedvenc sorozatomból egy részt megnézni esténként. Viktória királynő életét nézem időnként, de tegnap olvastam, hogy Erzsébetről is készítettek egyet. Oda vagyok a királyi családról szóló történetekért, ő érte meg különösen ezért örültem, hogy végre kicsit talán többet megtudunk róla, remélhetőleg hiteles is lesz.
Tegnap délután rendet raktam a lakásban, férjem végre befejezte a fürdőnket, mert ott még elmaradt néhány helyen a glettelés és a festés, mikor átalakítottuk azt is, de most már végre az is készen van. A konyhában elkészült teljesen a konyhaszekrényünk is (majd csinálok képet) úgy hogy végre eltudtam pakolni a dolgaimat viszont már most látom, hogy pár cucc mehet dobozba, mert nem használjuk csak ilyenkor kerül az ember kezébe mikor pakol ide oda. 
Kiskorúval együtt takarítottuk a szobáját (addig sem kellett könyvet a kezébe venni, muhaha:D) aztán a hálót is összerántottam kicsit. 
Főztem a fiúknak chilis babot, egyik nagy kedvencük. Úgy hogy mára még van abból ebéd a férjemnek, ha hazaérünk a munkából nem kell főznöm.
Itthon árválkodik egy sütőtök szerintem este megsütöm, dióval és mézzel a tetején. 
Ma már szerintem én is kabátban indulok el itthonról, tegnap még vastag kötött kardigánt húztam reggel. És felteszek valami színes őszi sálat is. Végre mindjárt hétvége, ma a suliban ünnepély lesz, holnap meg moziba megy a gyerek, angolul néznek meg valami filmet ez egy tanév alatt kb. 2-3 alkalommal van az ő angolos csoportjuknak. Kellemeset a hasznossal elven működik a dolog és mit ne mondjak nagyon élvezi.
Ma pedig megnyílik Pécsen is a Pepco, hurrááá van öröm mert kiváncsi vagyok vajon tényleg olyan jó, mint ahogy sok ismerősöm mondta és a csajok a blogokban írják. Lehet szombaton bekukkantok oda is.
Hát így.



Egyre korábban

kovtama | 9:58:00 | 14 Hozzászólás
kelek fel reggelente. Magamtól ébredek fél öt körül, engedélyezek még egy kis fekvést az ágyban, de háromnegyedkor fent vagyok. Nem mintha nem tudnék még feküdni, aludni viszont már biztosan nem és nem is érdemes, hiszen fél hatkor már mindenképpen felkelnék. Szeretek korán kelni, még ha a kezdeti pár perc nehéz is, mikor kidugom a lábam a paplan alól. De amikor kijövök a nappaliba és kinyitom az ablakokat és bejön a hajnali friss csípős hideg levegő az nagyon jó. Begyújtok a cserépkályhába és mikor már ropog a tűz becsukom az ablakokat, kellőképpen kicserélődött az előző napról elhasználódott levegő már és leülök a frissen főzött kávémmal a csendbe. Semmi mocorgás és jövés menés nem hallatszik be ilyenkor az utcáról sem. Azt hiszem ezt a szokást megtartom akkor is amikor majd szabadságon leszek itthon.
Ma lesz az első nap, hogy zoknit fogok húzni a lábamra. Ez nálam azt jelenti, hogy véglegesen itt az ősz. Sokáig húzom ezt a dolgot, mert szeretek mezítláb lenni de inkább nem kockáztatok meg egy felfázást. 
Ma már hét közepe, másnál is ennyire gyorsan mennek a napok? Felgyorsult a világ, még így is. 

Még 80 nap van karácsonyig. Még nem kezdődött el az őrület az ajándékok és a főznivalók beszerzése terén. Tegnap már gondolkodtunk Kiskorú ajándékán és van is ötletünk, bár ez évről évre nehezebb dolognak tűnik. Már nem kicsi de még nem is nagy, ahogy nő úgy lesz egyre nehezebb ez. Vagy csak nekünk? Persze választhatnánk valami műszaki kütyüt, egy újabb video játékot vagy ilyesmit, de ezektől kiráz a hideg. Könyvet biztos veszek majd, az óvódás kora óta van a fa alatt, bár olvasni ímmel ámmal áll neki, de még mindig reménykedem, hogy idővel jobb lesz. Nem értem én ezt a gyereket, mikor kisebb volt sokkal jobban érdekelte, ráadásul tőlünk meg aztán tényleg látta, hogy nap mint nap olvasunk, tele a polc könyvekkel és még sem. Ez szerintem a mai internetes és okostelefonos világban jellemző leginkább a gyerekekre. Régen, mikor nem volt ennyire virtuális a világ még csak csak több könyvet vettek a kezükbe. Mondjuk az meg "fura", hogy könyvesboltba viszont szívesen jön velem, keres egyet és amíg én nézelődöm ő leül az egyik sarokba és olvas.  

Várom a karácsony előtti nagy lakás felforgatást. A tiszta, friss illatokat, amikor kimosom a függönyöket a felmosás utáni fényes padlót a szikrázó ablakokat ahogy átsüt rajtuk a nap. Megnyugtat a tudat, hogy ilyenkor még a szekrények mögött sincs porcica mert egyenként húzom el őket, szerencsére ez könnyen megy nincsenek nagy nehéz bútoraink és porszívózok, felmosok mögöttük is. Új, ünnepélyesebb ágyneműt húz fel az ember, pirosat, csillagosat, szarvas mintásat (Lidlben lehetett kapni) nektek van ilyen? A hálószobában az ágyat egy lazán odatett piros takaróval is karácsonyivá lehet varázsolni.

Október végén már lehet tervezgetni az ünnepi menüt. Nincs korán a novembernek biztos, hogy hamar vége lesz a nagy ünnepi várakozásban. Össze lehet írni, hogy mit kell beszerezni, sok mindent előre meglehet venni, berakni a fagyasztóba és akkor ez is letudva. Biztosan meg van és nem kapja el az ideg az embert, ha a húsosnál pont elfogy a kacsa vagy a pulyka amit mi is szerettünk volna. De meg is lehet rendelni előre és  főzést megelőző nap csak be kell sétálni érte a húsboltba.
Nézegethetjük az apró sütis recepteket, amiket majd a forró teához ehetünk. Csokis, mákos, citromos, lekváros a sor végtelen. 
Egy szó mint száz, nagyon jó ez a része az évnek. :)


 

Mi is beléptünk

kovtama | 6:39:00 | | | | 10 Hozzászólás
a kamaszkorba. Jaj. Most már egyre inkább látom és tapasztalom. Nem tudom mit tett az én aranyos kisfiammal az, aki helyette itt van de kérem vissza! :) Tegnap fogadó órán voltam és jajjajjaj. Gyakorlatilag a gyerekem minden tantárgyból egy jeggyel visszacsúszott így szeptember végén. Ja nem, matekból javított. :D Na jó az angol is kiváló. De a többi.....Hát így 3-as, 4-es. És dumál. Órán. Beszélget és kalandozik és beszélget és kalandozik és látszik rajta, hogy nincs ott lélekben csak testben. És van egyes azért, mert nem volt kész a lecke. Úgy hogy most nincs számítógépezés, van helyette ellenőrzés és kikérdezés. Mielőtt valaki nagyon felháborodna ezen, nem csak én gondolom így, hanem a kedves, fiatal laza irodalom tanárnő is ezt javasolta, hogy ő minden 7-es szülőnek ezt szokta mondani. Hogy a hetedik az az év, amikor kb. majdnem mindenki elkezd lefele ereszteni és pont nem a tanulás érdekli őket, pedig ugye ekkor jön be egy csomó új tantárgy sajnos. Sok az egész, ráadásul azt hiszik, hogy ők nagyok, a testük is elkezd ez irányba változni elég erősen , nem találják a helyüket sehol szóval muszáj valahogy közös erővel túlevickélni ezt az évet. Aztán majd nyolcadikban mindenki lenyugszik, meg akkor már kicsit jobban érzik a felelősséget, hogy rá kell kapcsolni, jön a hovamenjektovább szóval az jobb lesz. Hurrá! Addig meg éljük túl. :) Mondjuk én szinte semmit sem aludtam az éjjel. Az igazgató viszont csak jókat mondott róla és hogy az ő óráján sokat jelentkezik és ha ki kell mennie a nyelvi laborból akkor a gyerek mindig hasznosan és értelmesen tölti az időt és angolul olvas vagy angol filmeket néz a gépen amíg ő visszaér a terembe. És hogy megkomolyodott és még arra is emlékszik, hogy harmadikban lelkileg padlón volt a gyerek a külföldi munkától a család szétesése akkor tornyosult benne és hogy mennyire látszik rajta, hogy túljutott ezen. Szóval ő meg dicsérte csak. És hogy az a hármas angol dolgozat az igeidőkről az egy nehéz dolgozat volt  és azon nem kell fennakadni, mert a gyerek amúgy jobban tudja. Beszéd közben pl. hibátlanul alkalmazza, de ha le kell írni akkor néha összekeveri, viszont az órán amikor gyakorolták simán jó volt és ezért nem is értette miért mondta neki, mikor lehetőséget adott a javításra, hogy nem él vele, mert úgy érzi most nem tudna jobbat írni, de megbeszélték hogy  nem baj majd máskor javít. És amúgy minden gyerek szólhat ha éppen valamiért nem tudott készülni előző nap, mindent meglehet beszélni csak tudjon róla a tanár. Mert hogy néma gyereknek ugye....De szerinte is jó irány lehet egy angol szak is akár, ha minden így halad és a nyelvvizsga is nyolcadik év vége előtt. Aztán meg az irodalom tanárnő, aki mellesleg az ofő helyettes is azt mondta, hogy most elég sok vers lesz, amiből könnyen lehet jó jegy, úgy hogy lehet javítani és hogy pszt!. ne mondjuk a gyereknek, de a mostani hetedikes irodalom az minden, de nem rendesen tanítható tananyag. És hogy pl. a Kőszívű ember fiait is mondta, hogy kötelező olvasmány, de ők majd inkább megnézik közösen a filmet és majd így végig mennek rajta, mert úgy sem fogják elolvasni tisztességesen és még is mikor lenne rá idejük? Szóval ilyen szempontból meg tök pozitívan jöttem haza, mindenki segítőkész volt. Lesz nyílt nap majd novemberben ahova már a hetedikeseket is meghívják és lehet majd beszélgetni a Pécsről hívott iskolák igazgatóival, tanáraival hogy adott iskolában mi a felvételi követelmény, milyen szakok vannak stb.stb. Ja és hogy amúgy mindenki nyugodjon meg, mert kb. 9000 hely van a továbbtanulásra, de kb. 7500 gyerek ment tavaly úgy hogy nyugi nagy valószínűséggel mindenki oda fog bekerülni, amit választ (persze azért reálisan kell dönteni) de választani nem egyszerű viszont higgyük el az iskolák tárt karokkal várják a gyerekeket. Én meg majd valahogy rávezetem a gyereket itthon, hogy ne válaszoljon flegmán vagy ne sóhajtozzon, ha megkérem valamire. Vagy ne csapkodja az iskolás könyveit, ha éppen nem megy valami elsőre. Jajajajaj.
Más.
Nagyon várom a téli szünetet. A karácsonyt. Amikor a gyerek itthon van én is szabadságon leszek és az a két hét az év legjobb része, olyan lelassulós. Reggel sokáig van félhomály, gyerek még alszik amikor én felkelek és kávét készítek, majd reggelivel várom. Lassan szöszölünk a lakásban, nyugi van és csend. Főleg, ha még a hó is esik (ami már évek óta nem is akkor volt, mikor téli szünet volt a suliban) akkor van igazán csend. Ezekben a napokban csupa olyan dolgot csinálunk, amit év közben ritkán vagy egyáltalán nem. Ilyenkor kerülnek elő a társasok, a puzzlek, a domino. Van, hogy kora délelőttől későig játszunk. A hidegben jókat sétálunk az erdőben, téli bogyókat gyűjtünk mindenféle bokrokról, jó piros lesz az arcunk mire visszaérünk a házhoz és csinálunk magunknak forró teát meg valami sütit eszünk hozzá. Jó hazaérni. Érdekes módon bár nem szeretem a telet, de a téli sétákat azt nagyon. Aztán meg van, hogy egész nap pizsiben vagyunk és át sem öltözünk. Karácsonyra kacsát sütünk és párolt káposztát, van finom süti és Disney mesék a tévében és közös mozizás itthon, meg mozizás karácsony napján. A karácsonyi mozi hagyománnyá vált. Ezek a nyugis napok mindig jobban feltöltenek mint bármilyen más nyári nyaralás.



Könyveshétfő

kovtama | 8:02:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: moly.hu
Mind láttuk őt. Glent, a férfit, a szörnyet, ahogy egy borzalmas bűnügy vádlottjaként az újságok címoldaláról bámul ránk.
De mi lehet az asszonnyal, aki a bíróság lépcsőjén vár? Az asszonnyal, aki a férfi mögött áll?
Jean Taylor élete szerencsésen és átlagosan alakult. Szép ház, kedves férj, Glen, aki minden volt, amire valaha vágyott: az ő sármos hercege. Egészen addig, míg az újságokból bárki megtudhatta: a férje minden gaztettre képes szörnyeteg, maga az ördög…
De Glen most halott. Jean pedig elmond mindent, amit tud.
Fiona Barton első regényét az év legjobban várt könyvei közt emlegette az angol és az amerikai sajtó. És nem hiába. Az özvegy napok alatt felkerült a legfontosabb sikerlistákra, pillanatok alatt lett a Sunday Times és az Amazon bestsellere. Eddig 26 nyelvre fordították le, nálunk a világ legtöbb országát megelőzve jelenik meg.


Tegnapi szerzemények

kovtama | 9:13:00 | | 8 Hozzászólás
Tudom már írtam, de tegnap ismét olyan jót nézelődtem. Már látom, hogy ez a két óra kevés lesz. :) Betévedtem a Müllerbe, imádom. Igaz, hogy drága (sajnos, sajnos) de minőségi dolgok vannak. Ritkán megyek oda, mert kb. az egész boltot haza tudnám vinni. Egyszer majd ha nyerek a lottón jól bevásárolok. :) Így leginkább csak nézelődtem már itt is vannak kint karácsonyos dolgok, játékok, ajándékok, csokik, mikulások ez meg az. Láttam nagyon szép őszi színes vastag harisnyákat, egyet majd jövő héten szeretnék venni. Az ára elég húzós volt, de nagyon jó minőség és a fekete kötött ruhámhoz szeretnék valami színeset. Sötétbordót vagy kéket, rozsdabarnát, esetleg szürkét.

A KIK is tele van már mindenféle karácsonyos dologgal. Lehet, hogy korai még hiszen csak október elseje, de nekem jól jött. Minden évben megfogadom, hogy nem az utolsó pillanatra hagyom a vásárlást, de sokszor sikerül még is. Most viszont vettem pár dolgot, amiket már a díszítéshez fogok használni. Igazán barátságos áruk volt.


Láttam nagyon klassz fa tálcát azt még szeretnék szintén a karácsonyi díszítéshez, hangulathoz.

Most pedig csinálok a családnak egy kis császármorzsát utána pedig elmegyek futni.

Annyira beszippantott

kovtama | 8:13:00 | | 2 Hozzászólás
és lelkesít ez az ékszerkészítéses dolog, hogy nem is emlékszem mikor lelkesedtem valamiért ennyire. Egy csomó mindent összeválogattam az egyik rendelős oldalról, majd még át kell böngésznem, hogy tényleg kell e ennyi minden elsőre. Mint a kisgyerek a cukorka boltban kb. úgy érzem most magam én is. :)

A pinteresttel is így vagyok, nagyon szeretek ott böngészni. Hiába fogadom meg, hogy csak egy órát nézegetem, keresgélek, kutatgatok, mentek dolgokat el magamnak általában több ideig itt ragadok a gép előtt. Most éppen smoothie recepteket és képeket nézegetek, mert megfogadtam, hogy októbertől vagy is mától minden nap iszom egy nagy pohárral valamilyen frissen gyártott levet. Ez lesz vagy a reggelim vagy a tízóraim vagy valami kisebb étkezésem. Régebben is csináltam és most, hogy jön a tél jó lesz feltölteni magam és a családot vitaminnal. Egy ilyen gyümölccsel teli itóka pedig pont jó erre. Ilyen szépségeket lehet ott találni:




pinterest
Lényegében bármiből lehet csinálni, amit csak akarunk azt rakunk bele. Lehet a gyümölcsöket valami zölddel vegyíteni, spenót, kelkáposzta, madársaláta. Nem kell megijedni, nem lesz tőle zöldség ízű a katyvasz. :) Én most banánt vettem és kivit, narancsot. A fagyasztóban van nyárról eper és egy kis áfonya is. Natur joghurt és narancslé vagy ananászlé, almalé vagy sima víz, ami majd kicsit fellazítja, folyékonyabbá teszi a pépesített gyümölcsöket, valamint pici méz is mehet hozzá. Egyébként a fészen október 3-án indul egy kihívás, ahol naponta egy turmixot iszik mindenki. Én nem csatlakoztam, mert kihívás nélkül is szoktam gyártani ilyen koktélokat, bár majd néha bekukkantok, hátha lesz egy két jó recept.
 

Ezek meg most huh, nagyon tetszenek. :)



pinterest

Két óra múlva meg indulunk, amíg Kiskorú tanul, addig be kell szaladnom a boltba kenyérért meg túróért. Ma túrós sütit fogok csinálni a családnak, de hogy mi lesz az ebéd még nem tudom. Talán majd a boltban ihletet kapok. :)

Október

kovtama | 8:09:00 | Legyél te az első hozzászóló!