Amikor tegnap

hazaértünk a kutya kint csatangolt az utcán. Ilyen sem volt még. Azt hittem a kapu nem záródott be rendesen, mert a kis hülye megtanulta, hogy ha nem figyelünk az orrát odadugja az érzékelőhöz és azonnal megáll a kapu és ismét elkezd kinyílni. Nem mindig meri, mert általában erélyesen rászólunk reggel és akkor megáll a teraszon, nem jön utánunk de van amikor azért próbálkozik túljárni az eszünkön. Legtöbbször mire leérek kocsival a felhajtón bezáródik és így megyünk csak el otthonról. Nagyon mérges lettem rá, de láttam a kapu csukva van. Akkor jutott eszembe, hogy a szomszéd ház és a mi házunk között csináltunk egy kiskaput, mert a ház hátuljától még másfél méter a mi részünk plusz hogy legyen hol átjárnunk kitisztítani a csatornát. Persze egyből láttam, hogy itt a baj, tárva nyitva volt, pedig mindig be van zárva. Aztán megláttam két macskát az udvaron, jönnek hozzánk tele a hócipőm, azokat hajkurássza egész nap, gondolom valahogy kicseszték az ajtót a "dulakodásban" és a szomszéd telkén át ment ki az utcára végül. 
Elegem volt a tegnapi napból, szar egy nap volt és akkor még ez is, lezárásként. Ajtót megcsináltam, remélem nem fog kinyílni, de ha még is az tuti én nem megyek kutyát keresni (dehogynem) majd hazatalál, ha akar. 
Aztán gyorsan csináltam a gyereknek chilis babot, beraktam egy mosást, összerántottam a lakást és a nap hátralévő részében csak sajnáltam magam. Az idő is jó szar  rossz lett, ne hogy már örüljön az ember annak, hogy végre hétvégére egészen felszáradt az udvar és esetleg nem tocsogunk a vízben és a sárban és e hét végére még csinálni is lehessen valamit! 
Úgy hogy de jó az előbb megtaláltam az irodában a köteg skandináv lottót, amit még régebben hoztam a postáról, innentől kezdve nincs visszaút, majd szorgalmasan töltögetem őket és csak azért is én leszek a következő lottó milliomos és majd jól nem megyek be dolgozni csak felülök egy repülőre vagy egy lakóbuszra és megyek neki a világnak. A gyerek persze jön velem. És ez pont így fog történni, ahogy leírtam! 
Ráadásul most még olyan sok munkám sincs, amíg nincs vége a könyvvizsgálatnak a cégnél, hiába végeztünk nálunk, nem tudok dolgozni a februári számlákkal. Úgy hogy ez van még pár napig az tuti. Most meg mindjárt megyek a gyerkőcért, el kell szaladnunk boltba, megint beszerző körúton vagyunk állateledelből és gyümölcs sem ártana. Holnap futás. Ennyit tudok, de ezt már legalább biztosan.
Nyűg az egész nap. :/

Megjegyzések

  1. Hm. Mi kaparóssorsjegyezünk, ha ez megnyugtat:). Általában visszanyerjük az árát, szóval még nem gazdagodtunk meg....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése