Ugrás a fő tartalomra

Egészséges(ebb) sajtos rúd DW liszttel

Régóta kívántam valami sajtos, sós rágcsálnivalót de az egészségesebb verzió változatát. Megnéztem mi van a hűtőben, több lejárt vagy közeli lejáratú dolgot találtam, amit nem akartam kidobni, úgy hogy mind összegyúrtam szépen. A végeredmény egy nagyon finom, ropogós sajtos rúd és pogácsa lett.

1 kis doboz túró (ma járt volna le a szavidő)
1 kis doboz natur joghurt (ennek meg pár nappal ezelőtt járt le, de simán fel lehet használni, ne dobjátok ki, ha így jártok. Lidlben szoktam venni, görög natur, kör alakú dobozban van 125gramm)
1 csomag gorgonzola sajt (Pennyben a legolcsóbb)
1 ráma 
Magvak
só ízlés szerint

DW - 50 ch liszt és teljes kiőrlésű fehér tönköly liszt, ahogy a nedves anyagok kívánják nem mértem külön, csak szórtam bele. ( a lisztek nagyjából fele fele arányban vannak benne)

A rámát megolvasztottam, majd beleraktam a natur joghurtot és elkevertem. Belemorzsoltam a gorgonzolát, majd a túrót és villával összekevertem az egészet, hogy egynemű massza legyen. Sót tettem még hozzá, ízlés szerint. Jó sok Melvit magkeveréket raktam hozzá, ( Pennyben kapható) amiben van zabpehely, lenmag, napraforgó, tökmag, chia és még más magok. Ez ízlés szerinti mennyiség szintén. Aztán ehhez a nedves keverékhez annyi DW-50 lisztet és teljes kiőrlésű fehér tönköly lisztet tettem, hogy finom, lágy tésztát kapjak a végén. Ezt mindenki érezni fogja, ahogy gyúrja össze. Sok lett belőle, ezért háromfélét készítettem.

Az első sajtos rúd, vékonyan jó pirosra sütve, hogy ropogós legyen. A második adagnak a tésztáját jól kinyújtottam és reszeltem rá sajtot, majd feltekertem, megkentem tojással és ismét megszórtam sajttal, utána pogácsákat szaggattam. A harmadiknak a tetejére tökmagot szórtam. Mi úgy szeretjük, hogy alaposan megpiruljon, mert akkor jó ropogós, a magok is átsülnek. Próbáljátok ki. 




Pennyben kapható magkeverék, ami nem csak kenyérnek jó


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…