Ugrás a fő tartalomra

Jaj annyira szép

kezd lenni az udvar! Komolyan annyit dolgoztunk rajta - még nincs teljesen kész - de tegnap délután lenyírtam a füvet is és hát erről beszéltem eddig. Ez az első fűnyírás olyan, de olyan széppé tudja varázsolni az egészet, hogy az embernek ennyi pont elég a boldogsághoz. :) Némiképp csorbítja a dolgot, hogy a laptopom estére megadta magát, beakartam kapcsolni, az még ment is, de a képernyő az fekete maradt, többszöri ki be kapcsolásra is. Kiskorúnak már úton a telefonja, hát kellett valami más. :( Remélem itt be is fejeződik és nem történik semmi több. Este telefonáltam a cég számítástechnikusának, hogy ma ha erre jár ugorjon be hozzám, elhoztam a gépet nézzen rá, vajon mi lehet vele? Újat nem igazán szeretnék venni, bár 4 éves de még soha nem volt vele gond. Egyébként - azon kívül, hogy nem tudok rajta filmet nézni és blogot írni és reggelente olvasni titeket, a tévét meg kb. 15 perc után kikapcsoltam, mert egyszerűen nézhetetlen nem véletlen, hogy hetek óta nem nyúltam a távirányító után  - nem is húztam fel rajta magam érdekes módon. Elfogadtam, hogy ez van. Ez régebben nem volt így. Fejlődöm, de tényleg, úgy látszik én ahogy öregszem inkább jóvá válok az ilyen dolgokban. Azért remélem javítható, mert a reggeli szertartásomhoz hozzátartozik az írás és az olvasás, miközben kávézom.
Ma reggel pedig hideg volt, vissza is húztam egy vékony zoknit, gyerekre is adtam egy vékony kabátot. Állítólag innen már megint csak felfelé mennek a fokok. Úgy legyen! A torokfájásomat sikerült elkapnom, ma már alig érzem.
Ma jó lenne eljutni boltba, kifogytam a gyümölcsökből és zöldségből és ráadásul a gyomrom is olyan nem tudom, nem jó nem kívánok enni sem csak valami könnyű salátát vagy gyümölcsöt. A gyereknek az itteni étteremből viszek haza gombás csirkemellet, bár tegnapról is maradt még neki pörkölt. 
Nagyon nem tudok miről beszámolni, ez a hétvége egész jó volt, sokat haladtunk, jó volt az idő is, most minden úgy jó, ahogy van és ahogy alakul. A hétvégén virágokat akarok ültetni.






Megjegyzések

  1. Vártam is, hogy hol van a reggeli posztod. :)

    VálaszTörlés
  2. Én is kerestem:), de aztán nézem, mindenki "lusta", senki nem ír sehova! :D vagy nem tudom.(mármint, kommentet se...)
    Öööö... mert ti zokni-kabát nélkül jártok már? itt - jelentem - ma fagy volt, deres volt minden, és én tolldzsekiben jöttem, és ahogy kinézek az ablakon, egész sokmindenkin vastagkabát van.
    De amúgy hajrá kertezés!!!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Krikszi, szerintem nálunk általában egyforma az idő, hiszen mi csak kb 35km-re vagyunk Győrtől.

      Törlés
    2. Na, ez nekem - hogy relatíve közel vagyunk - eddig nem esett le....:)

      Törlés
    3. DE jó nektek! Az már majdnem ott van egymás mellett :)

      Törlés
  3. Mi délen vagyunk 2 hete mezitláb járok gyerek is pulcsiban. Holnapra is 22 fokot mondanak ide. Hétvégén pòlò, rövidnadrágban nyirtam füvet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jesszus!!! Itt, hozzád képest nagyon északon, Dél-Szlovákiában max 15-16 fok volt. Reggel teljesen befagyott a kocsim üvegje, szóval én vastagabb kabátot adtam a gyerekekre.

      Törlés
    2. Na, ezért szeretek itt lakni :D Pár napja reggel! 13 fokban indultunk, 23-ban jöttünk. Egyébként amióta 4 évvel ezelőtt elkezdtem futkosni, azóta október végéig mezítláb járok, ha olyan az idő. Régen nagyon fázós voltam, ma már meg se kottyan semmi :D Na jó, az idei tél a minusz 20-al azért kikészített.

      Törlés
  4. Elmondanám, hogy tegnap reggel a kocsi szélvédőjét kapartam... Budapest,a hajam sem tart...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…