Tegnap annyira

kovtama | 5:02:00 |
fáradt voltam este, mikor fél hétkor hazaértem fogadó óráról, hogy én már nem csináltam semmit. Agyilag teljesen leszív az a hely, az iskola, a tanároktól kapott információ  - ami vegyes, mert most meg olyanokat hallok, hogy dumálnak az órákon, nem figyelnek, szórakoznak, az enyém is - aztán meg olyat az enyémről, hogy látszik az igyekezet és a jobb jegyek, de még mindig nem az a régi, szorgalmas gyerek, lehetne jobb is.....igen. Nyelvtanból pl. most kiderült, hogy rendszeresen nem volt kész a házija, amit én nem néztem meg általában csak a matekot ellenőriztem, mert ugye azzal voltak gondok, erre tessék....Meg álmomban nem gondoltam volna, hogy a napköziben ülő gyerekem nem azt csinálja, amit kell. Legalább az írásbelit, itthon úgy is muszáj még délutánonként tanulni, mert ott nem lehet, zaj van, zavarják egymást. Nos a lényeg, hogy van még min javítani. Fény derült arra, hogy lehet kiselőadással készülni, azzal javítani, lehet plusz verset tanulni, egyáltalán k é r n i hogy a jobb jegyért elvállal valaki ezt vagy azt. Egy nagyon kedves, aranyos, jól tanító fiatal tanárnőnk van, akit nagyon kedvel Kiskorú. Bár a tanárnő most azt mondta úgy érzi már nem kedveli Ádi "régebben olyan jó barátok voltunk" mondta ő. Soha nem volt gond magyarból - most sincs tulajdonképpen, azon kívül, hogy négyes lett fél évben és nem ötös ahogy mindig - régen vállalt pluszokat, képregény pályázat, plusz előadás, ami most nincs. És mindig elmondja a tanárnő, hogy annyira várja, hogy mikor kapja vissza azt a lelkes gyereket, aki tavaly volt. Mondjuk én is. Pedig most tényleg sokkal jobban tanul, azt látom és a tanárok is, de annyi plusz van még benne, amit jó lenne valahogy kihozni. Lelkesen mentem a suliba, most még is megint vegyes érzéseim vannak. Ja és olvasom, hogy beakarják vezetni a kilenc osztályos általános iskolát. Nekem személy szerint nem lenne ezzel problémám, mert így legalább kapnának plusz egy évet arra, hogy kitalálják, kitaláljuk együtt mi legyen belőlük, hova menjenek tovább és a mostani tananyagra így lenne több idő.....de félek, ez nem arra kell, hanem hogy még több anyagot tömjenek bele az amúgy is túlzott, sokszor feleslegesen megtanult dolgok közé. Félek nem a terhet akarják levenni vagy kicsit több időt adni arra, hogy megtanulja a gyerek, hanem hogy még rakjanak rá súlyokat. Ettől a kormánytól és vezetéstől sajnos én mást nem várok. Hallottuk már innen onnan, hogy a lövészettől kezdve a lovaglásig meg a tökömtudjamgémit  nem tudom még miket akarnának bevezetni....félek, hogy leginkább ez van a háttérben és nem a gyerekek segítése.
Szóval nem csináltam semmit, még egy utolsó vers kikérdezés, aztán bezuhantunk az ágyba. Még most is alig élek, bírtam volna még tovább aludni, de akkor még inkább zombi lennék, így a szokásos fél ötös kelést céloztam meg.  Délután vár rám egy adag mosogatni való, na jó azt a gép csinálja. A lakásban itt ott hagyott megszáradt ruhák elpakolása, főzés...nem is írom. 
Az idő meg...na az is olyan, amilyen. Siralmas leginkább. Szakadt az eső tegnap, most meg kinézve már látom az utcai lámpa fényénél, hogy köd van. Csodás. Remélem a hét második fele jobb lesz, mint ez a kezdet mindenféle szempontból. 
Nem tudok mit írni, inkább megyek elolvaslak benneteket.

12 megjegyzés:

  1. Tegnap 5-től 8-ig szlovákot tanultunk. No comment. Kikészültem, a gyerek is. És nem tudja. Rengeteget feladtak egyik napról a másikra. Ez a rendszer ... legszívesebben elmennék a világ végére, ahol nincs is iskola. MOndom ezt úgy, hogy én imádtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Iveta, pont mint te! Én is szerettem iskolába járni, pedig voltak szigorú tanárok, tanultunk de én annyira vártam mindig a szeptembert. Még azt sem mondhatom, hogy mindig jól tanultam, azt hiszem én is hetedikben kezdtem el lazáskodni, emlékszem egyik tanár mindig azzal fenyegetett, hogy hármas magatartást fog javasolni év végén :) de akkor is. És nem voltam halálosan fáradt, és feltudtam kelni és volt időm készülni másnapra. Sokszor úgy érzem, hagynám a francba az egészet, lesz ami lesz....de akkor mi lesz a tovább tanulással? Még mindig nem tudom eldönteni, mi lenne a jó. :/

      Törlés
  2. Én meg mindig elkezdek aggódni a jövő miatt, amikor benneteket olvaslak, mert látom, hogy később milyen nehéz lesz... :-( Az oktatást érintő bejelentés engem is megijesztett, mert félek, mi az igazi cél, hogyan oldják meg, milyen erőltetetten, nem végig gondolva, időt hagyva, eszközt adva...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, még azt akartam írni, hogy fel a fejjel, valahogy most nehezebbnek tűnik jól teljesíteni, mint a mi korunkban, nem? Nem irigylem a gyerekeket...

      Törlés

  3. A tanulás, eh...:( Már fogalmam nincs, mit hogy kellene csinálni. Olvastam kínomban szakirodalmat is (Vekerdy tanár úr), és értem én azt is, hogy a gyerek is fáradt, hogy ő sem tud mindig jól teljesíteni, és akkor még azt sem árt tisztázni, mi az, hogy "jól". Kinek jól? magának, vagy nekünk, vagy a világnak? kell-e egyáltalán teljesíteni? ha meg nem, akkor meg csak úgy hagyjuk "kallódni"? mikor tesz az ember jobbat? ááááá..... és kamasz, és maga sem érti saját magát, de én meg szeretném visszakapni az "igazi gyerekemet".
    Ide ma ért az eső, tegnap tudtam kint kapirgálni a kertben egy kicsit.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, én is pont úgy a gyerekkel, ahogy te írod. :/

      Törlés
  4. Nagyon pocsék az idő, a tanulásról meglehetősne egy véleményen vagyunk, én ráhagytam a dolgot hetedikben, vagy inkább át adtam neki a felelősséget, nem tudom jól tettem -e nekem könnyebb volt az biztos és ugye itt vannak a kicsik is, rájuk kellett a figyelem. Most ott tartunk, hogy ha emiatt nem veszik fel a kívánt suliba, akkor úgy járt, majd érettségizik máshol. Későn érő gyerekeim vannak és muszáj lesz egyszer csak észbe kapnia- én ott tartok, hgy megadhatok neki mindent, jó körülményeket, bztatást, különórát, de AKARNI neki kell és ha ő nem akar, akkor ez van... Nem tudom mennyivel több a terhük, vagy rosszabbak a könyveik, biztos abban is van valami, ( túl sok órájuk van az tény) de abban is, hogy túl nagy a csábítás a net felé és, hogy sokkal több megengedett nekik mint nekünk volt. Mi valahogy könnyebben tettük a dolgunkat az volt a természetes, hogy tanulunk és sportolunk, tv elé max este ültem hetente egyszer-kétszer és hétvégén délelőtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát az utolsó soraiddal nagyon egyetértek! És ezt mi rontottuk el valahol, hogy én is ennyit engedem a gép elé. Nehezebben hagyja ott, nehezebben vehető rá a kinti programokra. Szóval mindenképpen változtatnom kell pl. ezen is. Közben meg jár külön suliba programozást tanulni, mert érdekli, mert ez a jövő....na , akkor? :) Valahol itt is a középút. Az elsővel nem nagyon tudok egyetérteni, illetve egy részével. Mert saját tapasztalat, saját magamnál, hogy én is leszartam a fontos időkben a tanulást, nem is vettek fel ahova akartam menni és 4 kínszenvedéses év várt rám, rühelltem azt a gimit, nem szerettem bejárni, nem volt jó osztályközösség (vagy jó volt, de mivel utáltam az egészet ezt nem így éltem meg) Szóval ilyenektől féltem őt is, hogy legalább oda menjen, ahova szeretne, ne oda, ahova befér. Érted. :)

      Törlés
  5. https://wmn.hu/wmn-life/46371-5-hiba-amit-ne-kovess-el-szulokent--a-gyerek-tanara-szerint-

    VálaszTörlés
  6. Jocó bácsit szeretem olvasni. Jók a meglátásai szerintem.

    VálaszTörlés
  7. Régen sokat veszekedtem a gyerekkel a tanulás miatt... aztán úgy döntöttem, hogy... nem erőltetem, mert csak megutálja... és inkább egyrészről elmondtam neki, hogy a tanulás miért hasznos és itt inkább az ismeretanyag megszerzésére céloztam, mint a jó jegyekre... Idén jött el a pillanat, hogy saját magától kezdett el érdeklődni a tanulás iránt és jobb jegyei vannak. Amúgy meg.. nekem remek agyam van és volt, de pocsék jegyeim, mert nem bírtam a kötelező tanulást... szóval mindent tudtam, csak vizsgázni nem... ergo sz.r bizonyítványaim voltak, volt, amiből bukásra is álltam... igaz, az a rengeteg negatív kritika miatt volt... felnőttként mégis sikeres embernek mondhatom magam. Szóval én inkább az önállóságot igyekszem benne erősíteni és bízok benne és abban, hogy ügyes és okos gyerek, nem a jegyeitől függ, hogy legyen belőle "valaki"...

    VálaszTörlés