Mennek a napok mióta

együtt vagyunk. Az összeszokás fázisában, de érdekes módon nyugiban :) Csak néha vagyunk "olaszosak." 
Férjem tesz vesz a kertben, szépen rendbe rakott olyan dolgokat, amiket én nem, pl a rózsák alatt is kigazolt, tett rá virágföldet és most olyan szép. Ma ellógtam a melóból vagy másfél, két órát, bevásároltunk a kertészetben.  Vettünk vagy hat bokrot, húsos somot, valami lapos labdarózsát, meg vörös levelű valamilyen bokrot, amin bordó virágok lesznek, meg kúszótuját, meg nemtudommégmit, de szépek nagyon és majd törhetjük a fejünket szokásos módon, hogy a fél hektáron hova ültessük őket? :) Mert hogy mindig az van, hogy ide ne mert oda lesz majd egy kemence, ott meg a kocsibeálló, ott meg a tó, amit a férjem elkezdett megnagyobbítani, ott meg egyszer.....valami. :) De majd csak dűlőre jutunk. Bár most telefonált, hogy kipakolt mindent, de majd együtt elültetjük és majd jól összeveszünk, de egyszer csak meglesz. :) És egy csomó muskátlit is, olyan de olyan szépek, sötétbordó meg valamilyen púder színű. És még visszamegyünk. :) 
Tök jó otthon, mikor hazaérünk mert nem az van, hogy nyílik a kapu és nem vár senki a kutyán kívül, meg mindig van mozgás, meg mindig látok valami szépet, ami reggel még nem úgy volt. 
Holnap ebédre vagyunk hivatalosak, vasárnap megyünk Zalakarosra, hétfőn meg szerintem otthon leszünk és teszünk veszünk, reméljük jó idő lesz és egész nap kint lehetünk, talán egy bográcsozás lehetne.  
Annyira várom a nyári szünetet! Hogy otthon legyen a gyerek a férjemmel, együtt bandázzanak, aztán egy kis Balaton, tengerpart, aztán otthon medencézés, kertben láblógatás, augusztusban meg én megyek el legalább két hét szabadságra.....De nem sürgetem az időt, mert most olyan jó, hogy május lesz és a kert elkezd élni és minden egyre csak nő és már akkora kajszik vannak a fákon, mint egy dió és tele vannak a cseresznyefák is zöld terméssel a többiről meg ne is beszéljek. Nem akarom elkiabálni, de idén ha az idő jó lesz rengeteg lekvárt és befőttet tudok majd elrakni. Két éve nem tudok, mert mindig történik valami, de talán majd most. 
Tegnap kiszámoltuk, hogy ha a teraszt meghosszabbítanánk akkor mennyi anyagra lenne szükség. A hosszabbítás úgy nézne ki, mint egy veranda de a tetején csak lécek lennének és arra felfuttatva a már két éve dédelgetett vadszőlő és végül is nem vészes.  Annyit tervünk van csak az idő szorít, mert nem olyan sok ez a két és fél hónap mindenre. De majd apránként.
És közben  meg beszélgettünk a neten amolyan lelki dolgokról, ami éppen kellett nekem. Hogy csak pozitívan, meg megélni minden pillanatot, akkor is ha éppen nem jó, mert majd elmúlik, meg egyszer élünk és tényleg mennyire igaz! És tök jó, hogy vagyunk itt a blogon is páran akik tudják egymást biztatni, meg vagyunk fészen is egy életmódváltósnak indult, de azóta barátnős csapattá váló társaság és ott is amikor nem jó semmi se, akkor mindenki elmondja, hogy mit hogyan kellene. És akkor úgy kiegyenesedik általában minden. Vagy legalább elgondolkodik az ember. És érdekes módon ilyenkor innen onnan szembe is jönnek a pozitív bejegyzések, meg mondatok kerülnek elő a neten és akkor jobb. És tegnap már úgy mentem haza, hogy be sem mentem a házba, hanem kiültünk a napernyő alá a napozóágyakra és esett az eső, de közben meg néha kisütött a nap és meleg volt és kint voltam vagy másfél órát, simogattam a kutyát, és tervezgettük a dolgokat és az olyan, de olyan jó volt. Így kellene mindig. Ezt szeretném mindig. Mert fejben sokszor megvan az egyszer élünk gondolat csak a kivitelezésig nem jutok el időnként. Értitek? Jó kis katyvasz lett ez a bejegyzés a végére, legalább is ahonnan indultam. :)
Ja és a mosógépem amúgy be sem döglött, csak beszorult egy zokni azért nem forgott a dob. De már ma hozzák az új gépet, már nem mondtam vissza, mert tényleg öreg a régi. Majd jó lesz tartaléknak, elcsomagoltuk és elraktuk. A napernyőm is kész, mert nem szakadt el, csak új zsinórt kellett belehúzni a kurbliba vagy hova. A férjem egy ezermester. :)

pinterest





Megjegyzések

  1. Most mondd meg, nem sokkal jobb volt ülni a napernyő alatt és beszélgetni, pedig tudod, hogy vár rád még ki tudja hány tennivaló, az megvár, de az ilyen beszélgetéseket semmi nem tudja pótolni. S valahol az ilyen jelenetek adnak erőt, kedvet a mindennapokhoz.

    VálaszTörlés
  2. De jó volt ezt olvasni! Jó tervek, szép lesz minden, szinte látom magam előtt, ahogy leírtad.
    Legkedveltebb virág nálam a labdarózsa, laposról még nem hallottam, kíváncsi lennék rá. Mindjárt kiguglizom.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jo erzes volt olvasni, hogy masoknak is fontos a "pillanat" boldog megelese, mert ezt sosem tudja elvenni senki mar.... es a nehez idokben olllyan jo emlekezni ra.... :)
    Orulok Nektek!!!

    VálaszTörlés
  4. Igen, jó volt olvasni mindent, szinte éreztem, ahogy kisimul a lelked közben. (A zoknin meg, bocs, vigyorogtam egyet.)

    VálaszTörlés
  5. .Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: jó volt ezt olvasni nagyon...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése