Negyed nyolc is elmúlt

már, mire hazaértem. Fáradtan, fejfájósan, tele náthával. Az erdélyi kirándulás nagyon szép lesz, ellenben iszonyú fárasztó is a gyerekeknek. De csoda szép helyeken fognak járni és csoda szép dolgokat fognak látni. Még mindig aggódva engedem el, csak ne legyen semmi az úton, se ott, se sehol máshol, még sosem volt tőlem, tőlünk ilyen sokat, ilyen távol. Mindent meg kell tanulni, az elengedést is. 
Amúgy konkrétan tényleg jobban áll most, mint első félévben, kiírogattam a jegyeit a naplóból, mert nem minden volt az ellenőrzőben, bár a gyerek mindig mondja mit kapott, de beírni meg elfelejti vagy én nem tudom, nem fontos talán. Az osztályfőnök szerint nem tanul, hát akkor nem tudom miért kapott szorgalomból ötöst, nem mintha számítana ez a jegy, de gondolom látta, hogy van változás, ez valami kötelező szöveg lehet minden gyerekhez.... Nem is firtattam, remélem ennél rosszabb már nem lesz, de azért van még lehetőség egy egy tantárgyat még jobbá tenni. Azért szóltam, hogy van olyan jegy, ami nincs beírva és fontos, témazáró pl. aztán meg informatikából se ártana így áprilisban valami jegynek a naplóban lenni. Ezt nem is értem, honnan tudom hogy áll a gyerek, ha se a naplóba, se az ellenőrzőbe nincs jegy? A következő fogadó órán az informatika tanárhoz megyek.
Amúgy mire hazaértem megvacsorázott, elmosogatott, bepakolt a táskájába és megtanult nyolc versszakot a feladott versből. (amit majd csak szünet utánra kell egészen tudni) Nos, azt hiszem igazából nem lehet rá panaszom, legalább is mindig kompenzálja valamivel, így ami fáj nekem időnként a kamaszodásból adódóan azt mindig helyrerakja ezekkel a váratlan dolgokkal amivel meglep.
Nem igazán vagyok jobban, alig aludtam valamit, forgolódtam és már fél háromtól fent vagyok, eléggé feszíti a fejem a nátha. Szerintem ma egy napot itthon maradok, főzök teát, fekszem, pihenek. Felváltva van melegem és fázom, meglepő de lázam meg nincs csak hőemelkedésem.
A jövő héten viszont itthon leszek a tavaszi szünetben a gyerekkel, úgy hogy most nem igazán szeretnék itthon lenni, kiszúrás lenne a többiekkel, bár a munkám napra kész , úgy hogy tulajdonképpen akár táppénzre is mehetnék. Mondjuk az lenne a célszerű, ha igazán és gyorsan megakarok gyógyulni. Minden esetre most iszom egy három az egyben nescafét, hogy valahogy összeszedjem magam és a forróság talán enyhíti a feszítő érzést a fejemben. Zsebkendőt és citromot kell vennem a boltban, el ne felejtsem!




Megjegyzések

  1. Jobbulást! - most láttam a környezetemben, hogy aki nem feküdte ki böcsülettel ezt a megfázást, annál mennyire elhúzódott.. szóval talán tényleg az otthonlét lenne a jó.
    Nálam ügyesebbek voltak a kollegák, mind a ketten kivették a húsvét előtti meg utáni napot (mármint külön), így én meg maradhatok magamnak, pedig nekem is van gyerekem, aki szüneten lesz, ugye... ettől sem vagyok épp boldog.

    VálaszTörlés
  2. Mi csak hárman vagyunk, úgy hogy könnyebb összehozni, ki mikor megy el. Köszi. A gyerek már egészen jól van , de megfogadtam ez volt az utolsó, hogy három nap után elengedem, minimum 4-5 napot fogom otthon tartani. Csak én vagyok az osztályból olyan szülő, aki arra is figyel, hogy ne maradjon le a gyerek mindenki más kb. leszarja.

    VálaszTörlés
  3. Pénteken nem dolgozunk, a csütörtököt é n is kivetetm, de többet nem, pedig jó lenen egy ablakpucis nap is, majd még kitalálom...
    Gyógyulj meg hamar Tami! A táppénz olyan szívás mert nagyon kevés, szóval én sem mennék, csak ha már félig meghaltan az tuti..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bejöttem dolgozni végül, de előbb elmegyek haza. Most éppen jobban vagyok, csináltam teát, van fluimucil, bevettem algopirint. Nem akartam elmenni táppénzre, de leginkább azért mert holnap nem lesz a kolléganőm, aztán meg pénteken is dolga van és én helyettesítem, viszont cserébe én leszek otthon jövő héten a gyerekkel. Köszi egyébként, igyekszem! Mondjuk az éjjel még szörnyű volt :(

      Törlés

Megjegyzés küldése