Ugrás a fő tartalomra

Egész hétvégén még úgy gondoltam

hogy hétfőn elmegyek az év utolsó fogadó órájára, beszélek egy két tanárral jó irányban haladunk e, de mikor megláttam a kiírást, hogy fél hatkor kezdődik, hát elment a kedvem tőle. Az amúgy sem fényes kedvemet nem akartam még tovább rontani azzal, hogy sorban állok azért a kb. 5 percért ami jutna rám. Tulajdonképpen nagyon nincs is miért mennem a gyerek sokat javított és úgy gondolom, hogy ami meg esetleg még sem úgy sikerül az nem úgy sikerül és kész. Látva, hogy egy két ismerős gyereke hova jutott be az eredményeivel azt hiszem nekünk sem kell izgulni. Az irány megvan a többit meg majd meglátjuk. Kevés gyerek van, hely pedig bőven, tanulni meg úgy is kell több olyan iskola van amit tetszik, szóval meglátjuk.
Szóval hazaértünk háromnegyed négyre, beraktam két mosást is, mert hétvégén esett az eső, ez meg így rám maradt. Amíg a gép ment előkaptam a porszívót, végig libegtem vele a lakást, port töröltem, szekrényt rendeztem - engem valahogy mindig megnyugtat, ha elmolyolhatok a lakásban nem tudom, ti hogy vagytok ezzel - mosogattam és közben csirkecombokat sütöttem, rizst főztem, majonézes salátát készítettem a fiúknak. Mire mindennel végeztem már hat óra lett, akkor kikérdeztem a fizikát, mert ma dolgozatot ír a gyerek - úgy volt, hogy kirándulni mennek, de a bizonytalan időjárás miatt elnapolták, megjegyzem mára ide napsütést mondtak és úgy néz ki, az is lesz - úgy hogy a reggeli örömöm, hogy legalább keddre nem kell tanulni persze elszállt nekem is. 
Hétvégén megnéztük az ágyat a gyereknek és milyen jól tettük! Mert a képen marha jól nézett ki, de élőben ááááááááááh, felejtős az egész. Ronda is és összetákoltnak tűnt. Úgy hogy a szoba átalakítás még várat magára ebből a szempontból. Találtunk viszont egy egész jó szobabútort, tetszett is neki, most azt nézegettem még tegnap is a neten, erős az irány, hogy megvesszük. Jó volt, hogy jött velünk, mert legalább láttam mi tetszik neki, milyen képek, milyen polcok, milyenné kezd válni az ízlése. Jó lenne ha nyár elejéig megtudnánk csinálni az új szobáját. Napok óta megint elég rosszul alszom, ma pedig már hajnal óta fent vagyok, mondjuk ez a férjem miatt van, mert keresztben feküdt az ágyon, komolyan mondom az agyam eldobom, hogy két méter széles ágyon időnként lapjára kell feküdnöm, mert egyszerűen állandóan jön utánam és nem lehet tőle aludni. Legközelebb tuti kiköltözöm a nappaliba és most már értem is, hogy miért vannak olyan családok, akiknek igen is két hálószobájuk van. Tökéletesen megértem, hogy a nyugodt és kipihent alvás ekkor lehetséges a többit meg simán el lehet előtte intézni, nem? Ráadásul amíg aludtam, addig valami hülyeséget álmodtam, már nem emlékszem mi volt, valami a férjemmel.....szóval mint a kifacsart citrom kb. úgy érzem magam. Pedig pont tegnap gondoltam arra takarítás közben, hogy basszus össze kell megint kapni magam, úgy mindenhogyan. Evésileg, tornailag, külsőleg meg pláne. Mostanában szinte csak magamra kaptam a ruhát, aztán már indultam is se kicsi szempillaspirál, se körömlakk, semmi. Pedig, ahogy az anyák napi kisfilmből is látható - gondolom már mindenkihez elért az a fideszes propaganda kisfilm, ami terjed a neten, mint valami vírus, hogy milyen egy ideális magyar gyerekes családban egy ideálisan megszervezett nap  - minden csak akaraterő és szervezés kérdése. Röveden: budai két gyerekes család, szép lakásban, vadi új autóval, két gyerekkel, közös reggeli, szépen megterítve, apa kávézik, anya etetgeti a kicsi gyereket, mindenki szuper szép ruhában, anya közgazdász, apa már nem tudom mi valami menő cégnél menő valaki, elindulnak dolgozni, délután elmennek a gyerekekért az oviba, suliba, örülnek egymásnak, aztán közös edzés, mert tuti anya megtudta szervezni, hogy valaki vigyáz a két gyerekre, aztán elmegy a megrendelt tortáért, mert szülinapot ünnepelnek a nagyszülőkkel.....A legjobb a magyarázat volt arra, hogy vajon a valóságban ilyen e egy édesanyának vagy családnak a napja az volt, hogy akik készítették egy budai, középosztálybeli család napját akarták bemutatni, nem egy macinacis - tényleg így mondták - "slampos", nem ez volt a szó, de valami hasonló, nem jut már eszembe anyucikát. Hát köszi. Ezzel a filmmel az amúgy is önbizalomhiánnyal küszködő anyákba rúgtak bele még egyet szerintem vagy az olyanokba akik esetleg olyan családban élnek, ahol naponta megkapják a "kedves" párjuktól, hogy mennyire bénák, hogy semmit nem tudnak lelogisztikázni csak nyavajogni tudnak, hogy nincs idő semmire. Szóval ideje lenne megint több én időt magamra szánni és az itthoni dolgokkal együtt a lehúzott napi 10-12 órás meló után sem elhagyni magam. Viccen kívül tényleg nem ártana kicsit jobban törődni magammal ismét, mert van az emberben 46 felett valami kis kapuzárási pánik vagy mi a franc, ami időnként eszébe jut....vagy hogy mondjam, amin időnként egészen sokáig tud kattogni.

Mostanában pedig ezt a blogot olvasgatom, házfelújításról, lakberendezésről és egész jó inspiráció. Mindenféle található benne, kert, ház, bútorfestés, ha valaki megakarja nézni:

http://hazesmas.weebly.com/



Megjegyzések

  1. Én nem lattam a kisfilmet. Mondjuk egy egy éves kisember anyukájaként lehet hogy jobb is:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Uh, szerencsés nő vagy :) De tényleg. Lehet majd találkozol egy két cikkel , mert tényleg sokan kiakadtak. Pedig a jó szándékot lehet érezni az egészen, nyilván egy klassz dolgot szerettek volna és a film alapja tényleg jó, de ahogy megcsinálták....hát inkább ne tették volna.

      Törlés
    2. Megnéztem. Vicces és szomorú vagy inkább szánalmas. A házat azért elfogadnám, amiben ez a műcsalád él :) A többi meg mese habbal.

      Törlés
    3. Én sem láttam még ezt a reklámot, de majd figyelek.... egyébként pont ma jutott eszembe nekem is, hogy hogyan is nevezzem meg azt, amit érzek, vagy ami történik velem, és én nem tudom átugrani, de te most leírtad: kapuzárási pánik.... kívül-belül szétesek, ugyanez, ahogy mondod: semmire sincs idő (de hogyan?? mit csinálok rosszul, másként?) és azt érzem, úgy szétfolyok belül, kívül, nem tudom összefogni magam, vagymi.... öltözködés meg detto, slamposnak érzem magam, ááááá....! na, tanácskozzunk, mit is lehetne tenni :).....

      Törlés
  2. Mi a címe? Had akadjak ki! :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. https://m.youtube.com/watch?v=z6E66uVYsmM

      Törlés
  3. Én meg sem néztem, nagyon is van rálátásom az átlagos és az átlag alatti élethelyzetekre is és mellé ott a sajátunk a több gyerekes agyonszervezős .... fogalmam sincs, hogy hogy menne jobban, ha több lenne a pénzünk, akkor is oda kellene érni mindenhová időben és akkor sem lenne hat előtt vacsora az asztalon, szóval ne már....!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg nem valóságos. Az óriási ház meg hogy minden belefér egy napba meg mindenki boldog, sportol és szexi és anya simán úgy dolgozik hogy a totyogós csak úgy elvan a szőnyegen 😊

      Törlés
  4. Jaj, megnéztem kétszer is és olyan jót nevettem rajta. Maradjunk is szerintem ennyiben, hogy vicces és szórakoztató. :-D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit is írhatnék?

Vannak történések - rosszak - de arról nem szeretnék.
Ami jó az az, hogy végre tegnap felkerült a nyelvvizsga eredmény és hát s i k e r ü l t és olyan nagyon örülök és büszke vagyok rá és ő is olyan boldog. :) Kellett ez a löket, önbizalom növelő és hát nem titkolom kis előny talán majd a gimiben....
És a tanár írt neki egy kis üzenetet természetesen angolul,  amit most iderakok magamnak is, hogy mindig visszatudjam olvasni, mert ez olyan jó dolog.
"ÁDÁM! Congratulations. I am really happy about your result, and I am proud of you. You have developed the most during the last two years, and you were the most hardworking student of the group. Welldone, great job. I wish all the best for your future. If you have problems with grammar in the future, I will help you. Take care bye: J"
És amit a gyerekem válaszolt, arra még büszkébb vagyok és teljesen megvagyok hatva tőle (még akkor is, ha van benne pici hiba) :
Thank you for helping us. And thank you for the candy :D. When I g…

Mindenhol jó de a legjobb

természetesen otthon. Végre itthon vagyunk, mert úgy döntöttünk pénteken késő délután, hogy inkább hazajövünk, mint hogy másnap korán keljünk, úgy is 10-ig el kell hagynunk az apartmant. Pont olyan idő volt, amilyet szerettem volna. Nem volt túl meleg, olyan 24 fok körül mindig, bár a tűző nap ezt időnként melegebbnek éreztette. Minden nap tudtunk fürödni, illetve a fiúk én inkább olvastam, ha jól emlékszem három könyvet is kiolvastam egy hét alatt. Egy éjszaka esett az eső, meg kicsit délelőtt aztán hirtelen kisütött a nap és jó idő lett,  -amúgy pedig a Balatonnál szerintem mindig nyár van, még télen is - ezen kívül minden nap jó volt, nem dőlt rólunk a víz a kánikulától, hálisten de pont arra volt elég, hogy legyen fürdés meg napozás és kirándulás. Finomakat ettünk, kipróbáltunk új helyeket is. Azt szeretem ezekben a napokban, hogy a Balatonnál lelassul az idő. Ahogy odaérünk amellett, hogy megcsapja az orromat az a semmi máshoz nem fogható számomra nagyon jó víz illat valahogy mi…

Ötkor keltem

és azóta már lement egy mosás, kitakarítottam a spájznak használt nagy beépített szekrényemet,  a hűtőt is átnéztem, aztán bepakoltam a mosogatógépet. Na nem azért, mert én ilyen kisangyal vagyok, hanem mert nem tudtam tovább aludni. De jó ez, mire a gyerek felébred pár dolgon már túl is leszek. Úszott minden már napok óta, annyi helyre kellett menni, minden napra jutott egy egy intézni való, úgy hogy ráfér a házra egy alapos rendrakás.  Mától ketten vagyunk ismét, ez könnyebbség is meg nem is. Háztartást vezetni két főre, főleg ha abból az egyik egy kamasz lényegesen egyszerűbb. Az enyém nem egy "nagy igényű" gyerek, elvan bármilyen kaján, ha van mellette elég gyümölcs, elkészített limonádés és némi rágcsálnivaló. Úgy hogy most pár hónapig könnyű dolgom lesz az ebédet majd rendelem hétköznap vagy esetleg valami egyszerűt fogok összedobni. Csak semmi flanc. :) Ennek jegyében ma rántott cukkini lesz és valami zöldséges rizs, bulgur és van van házi majonéz is hozzá, férjem cs…