Ugrás a fő tartalomra

A tegnapi

barackozásból nem lett semmi. Délutánra olyan fáradt lettem, hogy nem álltam neki. Helyette kitakarítottam a kocsimat, már nagyon ráfért, adtam a halaknak enni és letakartuk a medencét, mert fújt a szél és nem akartam, hogy tele hordja szeméttel. Aztán kinyúltam, fáradt voltam mert nem aludtam már szombat óta szinte semmit. Ennek egyrészt a férjem utazása az oka, mert nem tudok ha elindul a hosszú útra, másrészt a szomszéd rohadt   kutyái, akik szombat éjjel óta csapatban járják az utcát (hárman vannak) és felverik a többi kutyát és iszonyat hanggal ugatnak. Gyakorlatilag szombat hajnaltól már fent vagyok és fél óránként megyek ki elzavarni az anyjukba ezeket a nyolc apás, be nem oltott, csontsovány állatokat. Már számtalanszor írtak a faluban többen is az önkormányzatnak, jegyzőnek, hogy csináljanak valamit, mert tűrhetetlen állapotban vannak, kiszöknek esténként, zajosak, de semmi az égvilágon nem történt még, ahogy jellemző. A tulaj egy kb. 20 éve munkanélküli, alkoholista emberé, aki nem csak az állataival nem törődik, de az egész udvara is egy rakás szemétdomb, valamint időnként a háza előtti közterületet is lerakatnak használja, szalmabála, kidobott bojler, egy egy szál valahonnan hazavitt faág téli tüzelőnek. Sokan várják, hogy valami történjen, nekem viszont most már tényleg kezd elegem lenni. Gyakorlatilag napok óta este csukott ablak mellett alszik a gyerek is, miközben éjjel lehetne szellőztetni, friss levegőt beengedni. Szóval most azon gondolkodom, hogy ismét írok egy levelet. Tele a hócipőm!
Ma mindenképpen neki kell állnom a gyümölcsözésnek nincs mese! Mondjuk sok kedvem nincs azért hozzá, jaj.
Nem tudom mihez lenne kedvem....mostanában olyan semmilyen vagyok. Ti hogy vagytok?



Megjegyzések

  1. Nincs képviselő? Annak kellene szólni. Vagy a sintérnek. Múltkor beszélgettem az ittenivel az állateledel boltban, éppen. Már az állatok miatt is. Vagy, ha van valahol állatmenhely azoknak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De van. Sőt, polgármester is. Semmit nem csinál. A tulaj meg azt mondja nem az övé, közben meg de.

      Törlés
  2. Én is hasonlóan érzem magam : olyan sehogy... pedig nincs oka sincs, csak ez van - ahogy mondod, mintha kiégtem volna. Mondjuk, lehet közrejátszik az is, hogy nem aludtunk valami jól az utóbbi egy hétben a nagy meleg miatt - meg rengeteg a munka, alig marad időm egyébre... igy most szedem az omega 3-at és a magneziumot is, hátha segit.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg, köszi. Ezek vannak is majd bekapok egyet egyet :) Valószínű engem is az idő tett taccsra, bár ma egész jó nincs az a hőség, hanem pont jól érzed magad idő.:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…