Ugrás a fő tartalomra

Milyen jó, hogy az

ember szabadságon van és persze szabadság alatt nem tud aludni. Pedig azt is mondhatnám, hogy direkt későn feküdtem le én is - a gyerek meg majdnem mindennap - hogy sokáig aludjak, de úgy látszik én fordítva működöm, későn fekszem korán kelek. Igaz, hogy mélyen aludtam, mert egyszer sem ébredtem fel semmire, hát úgy látszik ez a titka. Későn feküdni és akkor ágyúdörgés mellett is aludhatok. Minden esetre most - még - nem vagyok fáradt egyáltalán.
Ma az Árkádba megyünk, ígértem a gyereknek bár nekem semmi, de semmi kedvem nincs hozzá. Nem tudom mit eszik rajta, időnként szeret ott nézelődni csak úgy lenni. Már most szenvedek ettől :) Na mindegy, elvisszük a kerti traktor gumiját is a javítóba, mert valami kiszúrta pont aznap délután, mikor a férjem indult , úgy hogy ez rám maradt. Legalább az is le lesz tudva. 
Aztán lehet beugrunk valahova ebédelni, ha már úgy is a bevásárló központban leszünk. (jajj) Na, de majd kompenzálom magam egy Pepcoba ugrással, jó régen voltam már ott. És ne felejtsünk el kenyeret és tejet venni!
Kellene még lekvárt is elraknom, talán lesz hozzá kedvem délután mert már jó pár napja hanyagoltam ezt a témát, igaz pont elég volt annyi mindent csinálni, amit tettünk vettünk a gyerekkel kint a kertben.  Jó, hogy így állunk most még legyűrtem a nagy területet remélem ez így is marad.
Pizzát akarok majd délután sütni, már rég volt és legalább hamar kész. 
Csütörtöktől pedig Kiskorú megy a mamához, már éppen ideje untam, hogy amíg dolgozom ő a kütyüjeit nyomja.  
Nincsenek nagy dolgok, csordogál az idő, telnek a napok.



Megjegyzések

  1. Talán azért ébredtél korán, mert nem akartad alvással tölteni a szabadságod első reggelét. De milyen jó, hogy saját tempóban töltheted a következő napokat! Érezd magad jól a második szabadságod alatt! :-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi :) sőt, félig harmadik is csütörtöktől, ha a gyerek elmegy a nagyszülőhöz :D az lesz az igazi :D

    VálaszTörlés
  3. Miért van az, hogy a Pepcoról mindig te jutsz az eszembe?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…