Ugrás a fő tartalomra

Éjjel fél egykor

érkezett a vihar nagy széllel és nagy esővel. Talán még pici jég is esett - remélem még sem - legalább is a terasz tetejére érkező akármi ezt jelezte, elég hangosan szólt. Az ablakokat kitártam, de egyelőre még nem sokat javult a helyzet annyira bent rekedt a meleg. Még kell neki pár óra, amíg elviselhető lesz itt a levegő. Állítólag nem sokáig élvezhetjük a friss levegőt, csütörtöktől már ismét 38fok lesz. Hurrá.
Menthetetlenül megyünk a nyár vége felé. Később világosodik és korábban van már sötét is. Reggel ötkor pár hete már világosodott, most sötét volt mikor ma felkeltem. Este fél kilenc fele pedig szürkület van rendesen. Nem várom a sulit de a szép őszi napokat már nagyon. Tegnap valahogy elém került a youtubeon egy karácsonyi kis video, talán flashmob volt már nem is emlékszem, de karácsonyi vásár volt benne, csillogó, feldíszített üzletek, nézelődő, nevetgélő emberek, karácsonyi zene.....és olyan jó volt. :) A hideget nem várom a havat sem, de magát a karácsonyi hangulatot azt már tényleg nagyon. Aztán persze utána gyorsan lehet megint tavasz és nyár. :)
Tegnap végül is nagyon jól haladtam mindennel. Örülök, hogy kint a legnehezebb részen, ahol a telek emelkedős végül lenyírtam a füvet és egész gyorsan haladtam. Végre túl vagyok rajta, ez óriási megkönnyebbülés. Aztán a telek többi része is sorra került, nagyjából rendben vannak a dolgok, már csak apró szépítgetések vannak, de ez tényleg részlet kérdés. A lekvárfőzést is befejeztem, miután tegnap még elraktam három üveg őszibarack lekvárt. Bár megfogadtam, hogy elég lesz már, de még mindig annyit letudtam szedni, hogy ennyit nem lehet megenni. Csinálok belőle egy csomó smoothiet, esszük megpucolva, szeletekre vágva hidegen a hűtőből, csináltam már belőle sima kevert piskótát jól megszórva barack gerezdekkel, ma délután pedig ha hazaérek a munkából szerintem csinálok egy jó hideg gyümölcslevest, amibe meggy lesz és barack az egyik savanykás a másik édes pont kompenzálni fogják egymást. Lassan beérik egy fa kopasz barackunk is és elkezdtek érni a Championok is. Szóval most egymást érik a finomabbnál finomabb gyümölcsök, bőven feltudjuk tölteni a télre mindenféle vitaminnal magunkat. 
Aztán a terasznál megritkítottam a loncot, mert megint ezer ágat növesztett és azt nem szeretem, ha mindenfelé nőnek, most szép és inkább sűrűsödik így, amit nem bánok, mert takarja az étkező részt, ahol kint szoktunk enni. Felsöpörtem, felmostam és most ott is rend van. Ezt is halogattam már egy ideje a meleg miatt. Miután főztem mára - rántott halat és rizst, tartárt -  és elég későn végeztem, már nem volt kedvem elrakni a tegnap leszedett megszáradt ruhákat. Ma reggel megcsináltam ezt is, aztán elpakoltam a tiszta edényeket a szárítóból, csináltam magamnak a munkába smoothiet barackból, joghurtból, pici meggyel, jó finom savanykás, krémes lett. Ezzel el leszek délelőtt, ebédre én is halat és rizst viszek. Az előszobát gyorsan felmostam, mert éjjel beengedtem a kutyát és nem szeretem, hogy olyan "kutyaszag" marad utána, amit állítólag csak én érzek. Jó, most nem éreztem semmit, mert frissen mosva, illatosan jöttem haza vele szombaton, de akkor is.
Na, lassan készülődöm, picit előbb megyek munkába, mert előbb szeretnék hazajönni. A gyerek most három napig egyedül, aztán pár nap szabadság nekem ismét, már alig várom.


Megjegyzések

  1. Nálunk már tegnap reggelre hűvösebb lett, és ez szépen fokozatosan alakult egész nap, szóval olyan kibírhatóan. A kutyaszagot én mindig érzem, nem tudnék bent kutyát tartani, mármint bejöhet, de huzamosabban nem lakhatna bent.
    Ennyi befőttet, lekvárt és savanyúságot még sosem raktam el, mint idén.
    Egyszerre leszünk szabin :).
    Ja, jut eszembe - a fb-n olvastam, egy csaj írta, hogy aszalógép helyett a garázsnélkül kint álló autójába teszi be tálcára az aszalni való gyümölcsöket, és ebben a nagy melegben, ami volt, két nap alatt kész lettek. Tett fel fotót is - ha lesz még ilyen meleg, lehet, hogy kipróbálom....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…