Ugrás a fő tartalomra

Ezek a reggelek

mint például a mai is az enyémek voltak. Olyan "őszillatú" volt mindegyik. És párás, vizes volt a fű és nem volt meleg már korán reggel, hanem friss, üde és harsogó levegő. Vagy valami ilyesmi. Jó volt így elindulni minden nap az ember nem lett már akkor kitikkadva, amíg azt a tíz perces utat megtette a munkahelyéig. És lehet aludni ismét. Most már jó volt bent a házban és takaró is kellett. Ma reggel arra lettem figyelmes, hogy a gyerek is tapogatózik az ágyában, hogy magára húzza. 
Ma már meleget mondanak megint, 37-38 fok. Mindegy, végül is még nyár van legyen így. Ma dolgozom utoljára, holnaptól már szabadság. :) Péntek mozi, éttermezés. Hétvégén munka, leginkább vasárnap. Sikerült megszerveznem, hogy összerendezzék nekem a leszállított fát az én feladatom csak az ebéd főzése - gondoltam egy jó nagy adag babgulyás sok sok hússal, ez kell a férfiaknak - reggeli pálinka és napközbeni jéghideg sör betárazva. Mondjuk aki jön nem nagyivó, de mindegy "így szokás". Ne érjen meglepetés.  Aztán végre rend lesz ismét. 
Reggel korán jöttem bevásároltam, mert amikor szabadságon vagyok nem járok boltba.  A gyerek mára bolognait rendelt, így délután azt főzök majd két napra. 
Tegnap végre összekaptam magam, csak azért sem hagytam, hogy úrrá legyen rajtam a megmagyarázhatatlan fáradtság. (nem igaz, hogy nincs valami bajom, most már idegesít ez a délutánra gyenge leszek érzés. vajon mitől van??) Hatkor mentem ki a kertbe, előtte még rendbe vágtam a lakást, mostam egy adagot. Aztán kimentem és lenyírtam a füvet, bár nem volt még túlságosan nagy, de esőt mondtak hét vége fele (vasárnapra nem és remélem így is marad a fa elrakása miatt) akkor meg gyorsan megnőne. Aztán fogtam a metszőollót és az egyik megmaradt fügebokorról levagdostam az alsó ágakat és hát olyan pofás fát varázsoltam belőle, hogy magam is csodálkoztam a végén. Ezerszer jobban néz ki így, mint előtte. Kár, hogy nem csináltam előtte utána képet, megérte volna. Pár elhervadt virágot is levágtam, kiszedtem egy csomó gazat innen onnan és azon kaptam magam, hogy már fél kilenc és majdnem sötét van. Az idő is jelzi, hogy menthetetlenül közeledünk a nyár végéhez, később van már világos és napról napra korábban sötétedik. A lényeg a lényeg, hogy nem túl sok minden maradt amit meg kell még csinálnom, most leginkább már csak a szépítgetések vannak vissza. :) Ma folytatom, hogy szabadság alatt ne csak a munkára kelljen koncentrálnom. Amúgy nincs semmi, békések a napok. Hát így.



Megjegyzések

  1. Jaaaaj, annyira minden az, mint amit én is csinálok, vagy ahogy én is vagyok/érzem! :) Nagyon várom a holnapi szabikezdést, "otthonlevést", az otthoni munkákkal együtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látod ha itt lennél a szomszédban még jót pletyizhetnénk is erről :)

      Törlés
    2. Nálunk is sok az egyezés. Most pl a bolognai. Én tegnap készítettem a gyerekeknek, nekünk pedig cukkinibe töltve, növényi sajttal besütöttem. Ez volt ma az ebédem.

      Törlés
  2. Tami, egy kérdés. Volt egy blog, ismerőseid írták, akkor építettek házat, külföldről tértek haza. Él még az a blog? Azt hiszem elvesztettem, amikor sokakat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erre gondolsz Anikó? http://esztermalnaskertje.blogspot.sk/

      Törlés
    2. Igen, megnéztem, köszönöm.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…