Végre, végre ide is elért

a lehűlés. Kellett ez már nagyon, mint egy falat kenyér de tényleg. Én legalább is újra aktívabb lettem, több dolgot is megcsináltam azok közül, ami tervben volt kint is bent is. Végre nem csorog a víz sehonnan, ha megmozdulok és végre lehet aludni a jól kiszellőztetett szobában. Tegnap este megfőztem egy nagy adag babgulyást és még egy fél óra, aztán indulok a kollégámért, hogy ma rendet tegyen az udvaron és helyére kerüljön a tűzifa. Már nagyon utálom, hogy olyan összevisszaság van, még akkor is ha nem szem előtt van a kupac, hanem hátul de akkor is. 
Most is fúj a szél és hol süt a nap, hol beborul remélem addig nem fog esni semmi, amíg kint leszünk, mert mindenképpen el kell pakolni, jövő héten jön a következő adag, de akkor már a régi szállítónktól, aki helyére is rakja. 
Gyorsan be kell szaladnom a pékségbe, veszek friss kenyeret a gyereknek reggelire valami péksütit és aztán hajrá. 

Megjegyzések