Ugrás a fő tartalomra

Borult időre

ébredtem, reggel hatkor. A macska rohangált le föl a teraszon, az udvaron kergetőznek a kutyával állandóan, a fene gondolta volna, hogy ennyire jó barátok lesznek. Mikor a kutyát beengedem az előszobába, főleg ha nagyon meleg van, akkor kint várja a lábtörlőn, tegnap pedig észrevettem, hogy amikor a tiszta ruhát szedtem össze a nagy szárítóról nyávogva kereste. Szóval hat óra óta fent vagyok és annyira örülök, hogy borult az idő. Ideért a hűvösebb , őszi idő mintha érezné, hogy az első napot így kell "ünnepelni." Tegnap évnyitóra még jó idő volt azért. Nem voltam ott, Kiskorú kiszállt a kocsiból és közölte, hogy szia anya, majd hívlak ha vége mindennek. Délben végeztek, megkapták az ellenőrzőt, órarendet és első körben fel kellett írniuk az osztályfőnöknek egy papírra, hogy kb. mi az elképzelésük hova szeretnének tovább menni majd, mert a gyerek elmondása szerint úgy fognak velük foglalkozni - az alap dolgokon túl -  hogy aki erősebb iskolát választ annak több feladata lesz, aki kevésbé, annak másmilyen, összehangolva a tovább tanulás követelményeivel. Ez jó dolognak tűnik, én legalább is úgy gondolom, mert mi a fenének terhelnék le azokkal a dolgokkal a gyengébb tanulókat, amit tőle nem fognak elvárni és fordítva? Nyilván van az alap, mert mindenkinek felvételizni kell, aki gimit, szakgimit választ, de nem mindenkinek aki esetleg valamilyen szakma felé kacsintgat. Majd meglátjuk az első szülőin szó lesz erről is. Most próbálok nyitottan és pozitívan állni a dolgokhoz -amíg nem jön közbe semmi- pozitívabban állni az iskolai dolgokhoz, nekem nem egyszerű ez, mert igen is van nagyon sok fenntartásom a mai oktatás politikával szemben, sőt az egész mai magyarországi politikával vannak fenntartásaim, de próbálkozni fogok, hogy elengedjem a fülem mellett a hülyeségeket (és a gyereknek is ezt fogom mondani, ebből nem engedek!) és csak a jóra odafigyelni. Ami segít, ami előrevisz, amit érdemes meghallgatni és megtenni. Amúgy minden nap hét órájuk lesz, kivéve hálisten a pénteket. Aminek nem örülünk, hogy hat matek óra, aminek meg nagyon nagyon örülünk, hogy hét angol. :) Öt van alapból és plusz kettő Kiskorúnak, mert ugye elvileg jövő májusban mehet nyelvvizsgára. Igy legyen. Mindenesetre ennek a hét angolnak nagyon örült. Elnézve az órarendet végre sikerült nyolcadikra egy viszonylag jót összeállítani, minden nap van a nehezek közé rakva egy két könnyebb is, így egyik nap sem olyan szörnyű azért. Egész lelkes volt, mikor mentem érte, hát persze ki nem az első nap után? Biztos jó volt az osztálytársakkal találkozni, mesélgetni egymásnak a nyarat, egyébként is jó kis osztályuk van, úgy hogy a lelkesedés pár napig elfog tartani. Aztán persze jönnek a dolgozós napok, az már nehezebb lesz. Mindenesetre remélem végig a szeme előtt fog lebegni amit mondtam, hogy idén azért tanuljon , hogy ő választhasson iskolát és ne úgy, hogy oda menjen tovább, ahova bekerülhet. Van különbség.
Úgy örülök a borult időnek, mert így lelkiismeret furdalás nélkül tudok bent tenni venni, főzni, sütni is szeretnék és még mindig van két szekrény - ahol az ágyneműk, törölközők egyéb ilyen dolgok vannak - amiket átakarok nézni, kiválogatni a régi dolgokat, selejtezni. Igy, hogy nincs jó idő legalább megvan az esély, hogy nem kell kimennem kertezni. Bár az utcán le kell majd vágnom a füvet, mert azt mindig elnapolom, bár sokat beszélek róla. :) 
Mondanak még jó időt bőven már a jövő hét közepétől is melegedést, de még is egyre közelednek a kuckós, borúsabb napok, amiket szeretek. Én amolyan denevér típus vagyok, szeretem a félhomályt, akkor tudok nyugodtan lenni, megnyugtat mindig. Az éles fények zavarnak. A félhomály behúzódásra késztet, a saját kis világomba, amikor lelehet lassulni, nincs rohanás, lehet ücsörögni a nappaliban a sarokban egy könyvvel vagy a hálószobában ledőlni, amit ha jó az idő én képtelen vagyok megtenni, egyszerűen még akkor is, ha behúzom a függönyöket, mert tudom, hogy ezerrel süt a nap és akkor vége. Akkor kimegyek, bejövök, megint ki, mászkálok a kertben, programokat tervezünk, mindig van tennivaló. De ezek a félhomályos őszi napok, ezek jók.
Rakott krumplit tervezek, valami kis sós ropogtatni valót, amit majd a gyerek is vihet a suliba. Majd meglátjuk mi lesz belőle.  
Amúgy most én elkezdtem egy őszi "tisztítókúrát". Csak én hívom így, bár tény, hogy most kevesebb szemetet szeretnék magamhoz venni és sokkal több tisztább étkezésre vágyom. Több gyümölcs és zöldség, most jönnek majd a tartalmasabb ételek, nem árt ha előtte kicsit még pucolgatom magamat. Még van bőven gyümölcs, barack, szilva, kezdődik a szőlő szőlővel időszak, még minden adott bőven ahhoz, hogy kicsit odafigyeljen az ember. Már jó futni - és kedvem is van hozzá, de mennyire -  nincs az az őrült meleg reggelente, jó lesz ez. Egyébként is az a fogadalom, inkább elképzelés, cél, hogy jövő júniusra a ballagásra egészséges és fitt legyek, pár kilóval kevesebb és boldogsággal több. Úgy hogy ma a kávé után natur joghurtot eszem, sajtot és  csinálok egy nagy adag smoothiet. Ebédre a rakott krumpli a gyereké, nekem párolt zöldség lesz hallal. Jó alkalom ez a változtatásra, hiszen szeptember elseje amúgy is mindenképpen egy új kezdet, egy új évszak, egy új időszak. Minden változni fog.
A fogadalmaim közé tartozik elsősorban ez a testi, lelki változás. A tisztább étkezés, sport heti háromszor, akkor is, ha csak 20 perc van rá. Sok smoothie készítés, mert tisztít, sok vitamint tartalmaz és egyszerűen azért is, mert nagyon finom. :) Aztán, hogy még többet olvassak és kevesebbet netezzem. Van még közte olyan is, hogy több angol nyelvű filmet nézzek, hogy csiszolhassam a tudásom (és kevesebbet kérdezzek a gyerektől :D) Aztán, hogy sokkal többet igyak, mert azt még mindig hajlamos vagyok elfelejteni. Aztán ott van a "semmisejó" dolog. Azt el kell engedni, az elégedetlenséget. Hogy nem jó a munkahely pl, mert....de ha meg nem lenne, az meg pláne nem lenne jó. Persze lehet változtatni, de nem fejest ugrani. Mondjuk elsőre felvázolni egy papírra mi a mostani előnye és mi a hátránya. Melyik oldalon van több a mérlegben és így dönteni. És persze még az is, hogy csak lazán, kevesebb előre stresszelés, sokkal több lazaság, az életet nem komolyan venni, mert - mint olyan sokszor bebizonyította - a végén úgy is minden úgy lesz jó, ahogy alakul.


pinterest





Megjegyzések

  1. Ezt olyan jó volt olvasni! Tele vagy elszántsággal és friss lendülettel. Hajrá neked is és Kiskorúnak is! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Igen, most valahogy minden olyan egyszerűnek tűnik. Remélem marad is, most nagyon pozitivan próbálok hozzá állni a dolgokhoz, mert másképp nem lehet. <3

      Törlés
  2. Pontosan akkor könnyű csinálni, amikor egyszerűnek tűnik, mert olyankor felérő. Nagyon szép az új blogruha is - tetszik, megragadta a lényeget - szép színes és mégis vidám.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindennap keresek majd valamit, ami pozitiv és amit lehet mantrázni, ha véletlenül elkanyarodnék rossz irányba. :)

      Törlés
  3. Ejha! Ez aztán tényleg egy nagyon pozitív poszt lett, és - ahogy írja fenci - olyan könnyedén fogalmazódnak meg benne a célok, mintha nem annyira nagy dolgok lennének, és éppen ettől könnyebb is lesz eszerint élni. Szuper! Drukkolok, hogy úgy alakuljon minden, ahogy szeretnéd.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, jó lenne, ha most egy darabig így maradnék, maradnánk :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…