Ugrás a fő tartalomra

Könyveshétfő

kép és leírás: libri.hu
A lány a vonaton és a Holtodiglan után itt az új lélektani thriller, amely két nő váratlan szerencséjéből és rejtélyes sorsából forogja ki magát a kétszínűség, a halál és a csalás kaleidoszkópjává.

Írja össze azokat a tárgyakat, amelyeket nélkülözhetetlennek tart!
A kérdés különösnek, sőt tolakodónak tűnik - és a két nő számára, akik megválaszolják, pusztítóak lesznek a következmények.

EMMA
A sokkoló betöréstől megviselt Emma új lakásba akar költözni, ám egyetlen helyet sem talál megfizethetőnek vagy elég biztonságosnak. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a Folgate Street egy számba. A ház az építészet remeke: minimalista tervrajz, halvány kő, táblaüveg, égig érő falak. Ám vannak szabályok. A titokzatos építész, a tervező, továbbra is parancsol a házban: nincs könyv, nincs díszpárna, nincs fénykép, sem rendetlenség, egyáltalán semmiféle személyes tárgy. A teret arra szánták, hogy megváltoztassa azt, aki benne él - és ez be is következik.

JANE
Magánéletének tragédiája után Jane új életet akar kezdeni. Amikor rátalál a Folgate Street egyes számra, azonnal megtetszik neki a ház, és annak zárkózott, vonzó tervezője. Röviddel beköltözése után Jane értesül a hozzá külsőre és korban is hasonlító, előző lakó tragikus balesetéről. Miközben Jane megpróbálja szétszálazni az igazságot és a hazugságot, akaratlanul is ugyanazokat a mintákat követi, ugyanazokat a döntéseket hozza, ugyanazokkal az emberekkel hozza össze a véletlen, és ugyanazt a rettegést éli át, mint az előző lány.

"J. P. Delaney új könyvében minden megvan, ami kell egy gyilkossági rejtélyhez. Kétség nem fér hozzá, hogy bekerül a bestsellerek mezőnyébe, amelyet egy filmszerződés is bizonyít."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …

Éjjel annyira

megörültem, hogy mindjárt itt a jó kis eső, lehűléssel meg széllel, hogy majdnem öröm táncot lejtettem az ágyam közepén. A kitárt ablakon át ugyan is olyan jó kis szél jött be és akkorát villámlott, hogy már azon gondolkodtam mikor hallom a most már felszabadítónak ható dörgést, meg az eső kopogását a terasz tetején.....aztán kb. a szellő tartott vagy 5 percig és villanás sem volt több. Még az is lehet, hogy egy meteor volt vagy egy hullócsillag. Vagy leesett ufo. Vagy fogalmam sincs. Mérgemben elaludtam. Most már baromi nehéz itt is, átmelegedett a ház és ezt igazán csak a lefekvésnél érzi az ember, mert még mindig ha bejövök kintről hűvösnek érzem itt bent a levegőt, de aludni már nem igazán lehet normálisan. Ja, mi megszoktuk, hogy kb. az alvásra szánt hőmérséklet télen 18-19 fok, nyáron meg általában 24 fölé nem megy, de most már 26 van rendesen itt is és ez már nem nekünk való.  Ma már dolgozom, de négy nap és végre egy hosszú szabadságon leszek. A négy nap alatt viszont remélem…