Ugrás a fő tartalomra

Megy a mosógép én meg itt ülök

éppen, most húztam tiszta ágyneműt finom illatos, friss ropogós jó lesz majd este ágyba bújni. Írtam már, hogy szerintem az élet egyik legjobbika, ha megtehetjük, hogy illatos puha ágyneműk között aludjunk. Ennyi elég is egy napra a boldogsághoz. Süt kint a nap, a férfinép mindjárt elindul egy városi körútra én pedig nyugiban dolgozhatok most itt bent a lakásban. Már amikor éppen teszem a dolgom, mert kis megszakítások vannak azért, még mindig elég ramaty állapotban vagyok. Ez leginkább éjjel tör rám, akkor elég nehéz aludni - állítólag horkolok is, naná mert totál el van dugulva az orrom - talán a legjobb amikor már reggel lesz. Ötkor keltünk a férjemmel, kávézgattunk a sötétben, én időnként szipogtam. Elég nehezen vettük rá magunkat, hogy elinduljon a nap és szerencsére a gyerek gondoskodott is arról, hogy minél később kezdjünk magunkkal valamit, mert kilenc is volt már, mire felébredt. Ritkán állok neki mocorogni, jönni menni, zizegni, amíg ő alszik így is lopok pár órát, hogy azt csináljam, amihez kedvem van. Legtöbbször kávézom és közben blogokat olvasok vagy megnézek valamit a neten, pinterestet általában, mostanában kertes dolgokat előszeretettel. 
Amíg a fiúk nem lesznek itthon, addig én gyorsan(?) rendet rakok, megcsinálom a chilis babot, mert ezt ígértem és aztán megyek ki a kertbe, vár rám jó pár tulipán hagyma elültetésre. A kocsibeálló félig kész, a teraszig ér már, pont addig amíg én kényelmesen beállok majd hétfőtől, végre nem kell a vizes fűben reggel beszállnunk. Folytatása következik két hét múlva, de akkor a garázzsal együtt már remélem tényleg készen lesz. Ebben a most megszakított építkezésben próbálom megkeresni a pozitív dolgot és hát a legjobb persze az, hogy nem várt pénz áll a házhoz, így nem kell spórolnunk semmivel, kicsit több mindent lehet majd szépítgetni kint. Néztünk is reggel virágtartókat, ha már készen lesz kint a zúzalék leszórása és párat mindenképpen szeretnék majd a beálló két oldalára, hogy ne legyen csak úgy csupaszon, beleültetni valami tél álló cserjét, virágos kis bokrot, őszi árvácskát.
Közben megpucoltam a gyerek szobájában az ablakokat plusz a hálóban és most megint pihenek kicsit. Hamar elfáradok, de legalább lassan haladok előre. 
Pihenésképpen egy most talált blogot olvasgatok - leginkább a felrakott képeket nézegetem, inspirálódom - mert amúgy a blog írója annyira nem szimpatikus, kicsit súrolja nekem az én nézetem szerinti sznobság határát  - ezért nem is írom le a nevét - de nagyon jól fogalmaz és ez nagyon tetszik. A blogját nem tudom mihez hasonlítani, talán mint mikor gyerekkoromban - az akkor még jugoszláv tévén -  ment Dinasztia sorozatot néztem vagy később már a magyar csatornákon a Dallast, kicsit olyan ez a blog nekem. Tele csillogás, villogás, szép élet, szép férj, szép ez az....ki tudja ilyen e a valóság, de néha ki tud kapcsolni ez is. Az ember mindig szeret belesni mások életébe, főleg ha az teljesen más, mint a sajátja. Szerintem sokan vagyunk így vele csak kevesen valljuk be.
Itt hagytam abba, mert össze kellett kapnom magam, megfőztem az ebédet a fiúknak - nekem holnapra marad a camembert batyu, ma már nem akartam nekiállni, kitakarítottam a lakást is. Napközben pihentem, olvastam, filmet néztem - The way  ezredszer, aki nem látta annak mondom, hogy kihagyhatatlan! - most pedig befejezem gyorsan a pötyögés és nekiállok sajtos rudat sütni, amit majd a férjem is tud vinni magával. Nyugis nap volt, remélem holnap ugyan ilyen lesz.


Megjegyzések

  1. Mindig is csodáltam a koránkelőket! Nekem akkor sem megy, ha este 8-kor fekszem le. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Áh, nem akarattal van. Rossz alvó vagyok :( :(

      Törlés
  2. Baaa, megint azt érzem, hogy hozzád hasonlítva szinte alig csináltam valamit ma.... ma húztam amúgy én is pont tiszta ágyneműt :) - szépen megszáradt odakint a másik, amikor hidegebbre fordul az idő, flanellt húzok fel, melegebbet.
    Ezt a filmet nem néztem még, pedig már ajánlottad.
    Igen, úgy van valahogy, ahogy írod - szerintem is sokan olyasmit mutatnak kifelé, ami bár igaz, de csak a jó az életükből, a rosszat meg nem osztják meg. Így tűnhet sokszor úgy, hogy sokan milyen jól meg szépen élnek, és aztán meg nem is. Én most két blogot követek előszeretettel, az egyik egy főleg kertes, a másik meg lakberendezős, ma épp egy olyan "kandalló" megoldást mutatott, amit én is szeretnék, örültem neki. A kertes nem érdekel? bár lehet, hogy olvasod már amúgy is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De érdekel. Minden blog érdekel, aztán szelektálok :)

      Törlés
    2. Nézd, Ő az:
      http://modest-home.blogspot.hu/
      És még az is lehet, hogy anno te ajánlottad nekem! :D

      Törlés
  3. Úgy tűnik, tegnap éjszaka sokan aludtak friss ágyneműben. Mi is. :-)

    VálaszTörlés
  4. Ez nyugis nap? Hű, nálam ilyen a pörgős...szóval én sztem tök lusta vagyok hozzád képest :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, nekem az a nyugis ha mindenki azt csinálja, amit szeretne. Mármint itthon. Férjem kertezett (kicsit én is) Gyerek haverokkal, én meg itt bent molyoltam, ami jól is esett, mert még csak most tűnik el a náthám. :/ A nyugis, mikor itthon vagyunk, nem megyünk sehova, senki nem jön hozzánk és eltelik a nap. :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tegnap amikor talán sokan még a

konyhában sürögtek és készültek az ünnepi fogások vagy épp úton voltak beszerezni az utolsó pillanatban az ajándékokat, nos mi már feltett lábbal csak élveztük az ünnep első napját. Nem volt semmi különös a napban így visszagondolva, minden ment a maga útján. 23-án este feldíszítettük a fát, hogy másnap már a fényekre ébredjünk. Régóta így van ez nálunk, mindig előző este öltöztetjük díszbe a fenyőt. Délben jött az ebéd, így rendeltem addigra már szépen megterítettünk, nagyon nagyon finom volt minden. Rengeteg maradt még a következő napokra a hidegtálhoz és a kétféle salátához még hozzá sem nyúltunk. Ebéd után mentünk a szüleimhez és ott találkoztunk a húgommal és a lányokkal. Sajnos ez a karácsony már nem olyan mint volt még pár évvel ezelőtt is. Bár már minden rendben, mindenki jól van, élhetnék csendben, szépen az életet, de  ennek ellenére szinte csak a panaszkodást hallgattuk a szüleimtől - anyukám látványosan szenvedett, sok voltunk neki, meg látszott rajta, hogy csak kényszer …

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …