Ugrás a fő tartalomra

Az első látogatás

Nos, az elég jóra sikerült. A gyereknek tetszik az iskola, beült angol órára éééésss sokat jelentkezett. És bő mondatokban beszélt, ezt ő mondta. És annyira zavarban volt, hogy még tollat is angolul kért. :D :D Hát így legyen zavarban minél többször :D Aztán óra végén megkérdezték csak tőle, hogy mi a neve és melyik iskolából jött. Úgy hogy a tegnapi nap tele volt élménnyel és pozitív dolgokkal. Végre. 
Aztán már nem is ment iskolába, hanem elmentünk bevásárolni ezt azt, hazahoztam én pedig azért még elmentem pár órára dolgozni, mert volt még befejezni valóm.
Vásárlásról jut eszembe. Az Aldiban sütött magvas, gyümölcsös kenyér , na az valami álom. Van benne dió, meg mazsola, meg még nem tudom mi, de egyáltalán nem zavaró ez így (pedig azt hittem) annyira, de annyira jól elvannak találva az ízek. A kenyér friss volt és én szintén friss házi krémsajttal ettem, mennyei. Már csak egy kis füge kellett volna a tetejére, de mivel én a munkahelyemen ebédeltem ezt a füge meg itthon volt a bokron így az elmaradt, de mindenképpen rákerült a kipróbálós listámra. A dió ropogott a fogam alatt a kenyér friss, ropogós, de vékony héjával együtt és a mazsola meg az a nagy szemű, szaftos volt és nem az a száraz, apró amit utálok. A krémsajt kellemesen savanykás íze pont kiegyenlítette a kenyérben itt ott megbújó édeskés ízt. 
Végre péntek és végre hétvége ismét. 
Annyira jó idő volt tegnap is - itt 22 fok - hogy kedvem lett volna Pécsett a napsütéses délelőttben sétálni egyet, kiülni kávézni valahova, kevesen voltak a városban és olyan, de olyan jó lett volna, de sajnos munka volt, így elmaradt. Ilyennek képzelem el az igazi vénasszonyok nyarát. Reggel még ködös, párás - pont ilyen volt, mikor indultunk a nyílt napra - kicsit hűvös, aztán pár óra múlva meg napfényes, langymeleg, szikrázó, színes őszi idő. Legszívesebben a kezemben egy forró kávéval végignéztem volna a város összes utcáját, szobrát, kirakatát.  
Hétvégére kertezést tervezek, legalább az egyik nap. A nagy diófáról elég sok levél lehullott már, azt muszáj lesz összeszedni, füvet is akarok nyírni. Lehet, hogy a kinti kerti bútort is lemossuk, elrakjuk már csak a napozóágyak maradnak, mert ha még ilyen jó idő lesz, ott szívesen fekszünk délutánonként, olvasunk vagy csak pihenünk, napozgatunk. A teraszon még persze maradnak a bútorok, még lehet kint ücsörögni, hétvégén ott reggelizni, ebédelni ott még sokáig jó meleg van. 






Megjegyzések

  1. Örülök, hogy tetszik neki a suli! :) A hétvégére pedig mi is pont ezt tervezzük:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon örültem, olyan dolgok érték szegénykémet, hogy éppen ideje volt egy nagy adag pozitiv érzés neki.

      Törlés
  2. Nálatok ott vannak dimbek-dombok, nem? nem mentek sétálni? hétvégén kirándulást tervezek, jó lenne elmenni valami hegyesebb részre - Kőszeg környéke ilyenkor gyönyörű... ááááá, nekem nem süt ide a nap a teraszra, csak reggel, sajnos, olyan hideg van... Az aldis kenyérrel felcsigáztál :D - figyi, nektek beérett a füge? nekem pár szem :(, és most van tele, de nagyon tele zöldekkel, amik már, ahogy tavaly is, vagy sem, szóval nem fognak beérni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy nap kertezés. Nem tervezek általában semmit előre, ahogy adja magát. Vasárnap majd meglátjuk mi lesz. Ahha, az elején sok zöld volt, de most már rengeteg beérett füge lett, folyamatosan lehet szedni :)

      Törlés
  3. Mi is kiszedjük ma délelőtt a kertből, amit kell, kicsit rendbe rakjuk az udvart. Aztán meg kirándulunk, arborétumba. Szép lesz...
    Örülök, hogy tetszett a suli a fiadnak. Hány helyre tervez elmenni?

    VálaszTörlés
  4. Én is vissza vágtam amit kell és előkészítem a teraszon lévő hortenziákat majd télre...sok dolgom már nincs de még lehet napközben kint ücsörögni...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…