Ugrás a fő tartalomra

Hosszú volt ez a hét

minden szempontból. A náthám még mindig tart, mellette hangom még alig van. De legalább már nincs hőemelkedésem, nem fáj a torkom sem. Elég sok mindennel végeztem a munkahelyemmel, de nem mindennel, viszont ezek már nem határidős dolgok úgy hogy elmolyolhatok vele. Egyébként erre a hétre egyáltalán nem akarok emlékezni a később időkben, sőt. Nem munkahellyel kapcsolatos. Először arra gondoltam elmesélem, de olyan hosszú lenne, meg nem is akarom magam most ismét felidegesíteni, úgy hogy most inkább nem, amúgy is várakozó állásponton vagyok, hogy változzon valami valahol, aztán majd meglátom. Még az is lehet, hogy nem csak a blogon írom le, hanem viszem tovább a dolgot....Volt olyan nap, amikor egyáltalán nem aludtam, helyette hajnali négykor forró fürdőt vettem, hogy egyáltalán jobban érezzem magam. Hát nem lett sokkal jobb.
Egyébként meg itt az ősz, olyan szép napok voltak a hét közepéig, de tegnap reggelre rémesen nagy esőre ébredtünk. Most ugyan nem esik, de be van borulva, amit mondjuk én szeretek, de kinti dolgokat is akartam csinálni pl. a gyerekkel összeszedni a diót - idén rengeteg lett ebből is - nem tudom lesz e belőle valami, mert most már nehezen szárad fel a reggel még harmatos fű. Ja, füvet is kellene nyírni, bár a férjem levágta mielőtt elment, már megint egész nagyra nőtt. Nem beszélve a lehullott levelek mennyiségéről, amit össze kellene szedni. 
Ma hétig aludtam, nem mondom, hogy most pihent vagyok mindenesetre ha jól számolom a hét dolgozós 5 napjából kb. kettőben aludtam nyugodtabban fél ötig, akkor azt kell, hogy mondjam ez a mai rengeteg. 
Sok dolog összejött, összejön még a jövőben, tele a naptáram. A gyereknek a jövő héten elkezdődnek az iskolalátogatások, megyünk többet is megnézni. Előkészítők, aztán kell vinnem vissza a talpvizsgálatra mennyit javult, közben foglaltam az őszi szünetre két napot Zalakaroson, hátha végre eljutunk pihenni kicsit. Ha hazajön a férjem amúgy is megint tele leszünk munkával, folytatása következik a kocsibeállónak, de el kell mondanom, hogy már így is remekül működik az a rész, ahol már kész van. Végre minden reggel száraz talajon ülünk be a kocsiba, nem kell a vizes fűből belépnünk, ha esik sem lesz sár, sokkal komfortosabb persze. Mondjuk még szoknia kell a szememnek a kavicsot, de ha majd két oldalt kikerülnek a virágtartók, tele őszi és télálló virággal, árvácskával, zöldekkel, erikákkal és a kerti út világítás, akkor majd minden jobban fog kinézni.
Ma nyugisra tervezem a napot. Vettem egy szép közepes méretű japán tököt - hokkaido - szeretném délután megsütni, apróra vágott diót szórok rá és vékonyan rácsorgatok mézet, ha ezek rápirulnak valami isteni szokott lenni, évek óta így készítem el a sült tököt, már nem is emlékszem hol ettem így és annyira jó volt.  Aztán szeretném megsütni EZT a sütit a héten olvastam Gizi blogján, hát valami elképesztő már a képeket is nézni, úgy hogy nem hagyhatom ki, ki kell próbálnom! Már érzem is a sült dió és a szilva édes illatát....
Nagy dolgot nem tervezek főzni a gyerek frankfurti levest kért, azt csinálok. 
Na, iszom még egy kávét, elindítom a mosást és kicsit összepakolok a konyhában, mert tegnap este úgy dőltem be az ágyba, mint egy krumplis zsák, így maradt még tennivaló. 


Megjegyzések

  1. Valami lehetett a levegőben, mert Tami, nekem is eszement gáz hetem volt, a péntek volt a csúcs... :(. És alig aludtam én is, éjjelenként, hajnalban olvastam, a szemem úgy ég, hogy el nem tudom mondani... Telihold....? és rágódok ezeregy dolgon.... szóval totál megértem és érzem ugyanazt, amit Te.
    Remélem, megoldódik az a dolog, amit nem akartál leírni, és remélem,nem a Gyerek körül van gond.
    Ezt a tököt nem ismerem, a receptet meg mindjárt nézem, mert valami diósat, almásat kellene sütnöm holnapra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem almával is működik a diós süti :) A hokkaido tököt tuti láttad csak nem emlékszel talán :)

      Törlés
  2. Jaja, nem volt túl jó hét. Eltört az egyik objektívünk, ami nekünk munkaeszköz. A mélypont mégis az volt, hogy anyukámba belehajtottak az autópályán hátulról elég nagy sebességgel. Szerencsére ott volt az őrangyala és egyben szállt ki a kocsiból.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tegnap amikor talán sokan még a

konyhában sürögtek és készültek az ünnepi fogások vagy épp úton voltak beszerezni az utolsó pillanatban az ajándékokat, nos mi már feltett lábbal csak élveztük az ünnep első napját. Nem volt semmi különös a napban így visszagondolva, minden ment a maga útján. 23-án este feldíszítettük a fát, hogy másnap már a fényekre ébredjünk. Régóta így van ez nálunk, mindig előző este öltöztetjük díszbe a fenyőt. Délben jött az ebéd, így rendeltem addigra már szépen megterítettünk, nagyon nagyon finom volt minden. Rengeteg maradt még a következő napokra a hidegtálhoz és a kétféle salátához még hozzá sem nyúltunk. Ebéd után mentünk a szüleimhez és ott találkoztunk a húgommal és a lányokkal. Sajnos ez a karácsony már nem olyan mint volt még pár évvel ezelőtt is. Bár már minden rendben, mindenki jól van, élhetnék csendben, szépen az életet, de  ennek ellenére szinte csak a panaszkodást hallgattuk a szüleimtől - anyukám látványosan szenvedett, sok voltunk neki, meg látszott rajta, hogy csak kényszer …

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …