Ugrás a fő tartalomra

Hosszú volt ez a hét

minden szempontból. A náthám még mindig tart, mellette hangom még alig van. De legalább már nincs hőemelkedésem, nem fáj a torkom sem. Elég sok mindennel végeztem a munkahelyemmel, de nem mindennel, viszont ezek már nem határidős dolgok úgy hogy elmolyolhatok vele. Egyébként erre a hétre egyáltalán nem akarok emlékezni a később időkben, sőt. Nem munkahellyel kapcsolatos. Először arra gondoltam elmesélem, de olyan hosszú lenne, meg nem is akarom magam most ismét felidegesíteni, úgy hogy most inkább nem, amúgy is várakozó állásponton vagyok, hogy változzon valami valahol, aztán majd meglátom. Még az is lehet, hogy nem csak a blogon írom le, hanem viszem tovább a dolgot....Volt olyan nap, amikor egyáltalán nem aludtam, helyette hajnali négykor forró fürdőt vettem, hogy egyáltalán jobban érezzem magam. Hát nem lett sokkal jobb.
Egyébként meg itt az ősz, olyan szép napok voltak a hét közepéig, de tegnap reggelre rémesen nagy esőre ébredtünk. Most ugyan nem esik, de be van borulva, amit mondjuk én szeretek, de kinti dolgokat is akartam csinálni pl. a gyerekkel összeszedni a diót - idén rengeteg lett ebből is - nem tudom lesz e belőle valami, mert most már nehezen szárad fel a reggel még harmatos fű. Ja, füvet is kellene nyírni, bár a férjem levágta mielőtt elment, már megint egész nagyra nőtt. Nem beszélve a lehullott levelek mennyiségéről, amit össze kellene szedni. 
Ma hétig aludtam, nem mondom, hogy most pihent vagyok mindenesetre ha jól számolom a hét dolgozós 5 napjából kb. kettőben aludtam nyugodtabban fél ötig, akkor azt kell, hogy mondjam ez a mai rengeteg. 
Sok dolog összejött, összejön még a jövőben, tele a naptáram. A gyereknek a jövő héten elkezdődnek az iskolalátogatások, megyünk többet is megnézni. Előkészítők, aztán kell vinnem vissza a talpvizsgálatra mennyit javult, közben foglaltam az őszi szünetre két napot Zalakaroson, hátha végre eljutunk pihenni kicsit. Ha hazajön a férjem amúgy is megint tele leszünk munkával, folytatása következik a kocsibeállónak, de el kell mondanom, hogy már így is remekül működik az a rész, ahol már kész van. Végre minden reggel száraz talajon ülünk be a kocsiba, nem kell a vizes fűből belépnünk, ha esik sem lesz sár, sokkal komfortosabb persze. Mondjuk még szoknia kell a szememnek a kavicsot, de ha majd két oldalt kikerülnek a virágtartók, tele őszi és télálló virággal, árvácskával, zöldekkel, erikákkal és a kerti út világítás, akkor majd minden jobban fog kinézni.
Ma nyugisra tervezem a napot. Vettem egy szép közepes méretű japán tököt - hokkaido - szeretném délután megsütni, apróra vágott diót szórok rá és vékonyan rácsorgatok mézet, ha ezek rápirulnak valami isteni szokott lenni, évek óta így készítem el a sült tököt, már nem is emlékszem hol ettem így és annyira jó volt.  Aztán szeretném megsütni EZT a sütit a héten olvastam Gizi blogján, hát valami elképesztő már a képeket is nézni, úgy hogy nem hagyhatom ki, ki kell próbálnom! Már érzem is a sült dió és a szilva édes illatát....
Nagy dolgot nem tervezek főzni a gyerek frankfurti levest kért, azt csinálok. 
Na, iszom még egy kávét, elindítom a mosást és kicsit összepakolok a konyhában, mert tegnap este úgy dőltem be az ágyba, mint egy krumplis zsák, így maradt még tennivaló. 


Megjegyzések

  1. Valami lehetett a levegőben, mert Tami, nekem is eszement gáz hetem volt, a péntek volt a csúcs... :(. És alig aludtam én is, éjjelenként, hajnalban olvastam, a szemem úgy ég, hogy el nem tudom mondani... Telihold....? és rágódok ezeregy dolgon.... szóval totál megértem és érzem ugyanazt, amit Te.
    Remélem, megoldódik az a dolog, amit nem akartál leírni, és remélem,nem a Gyerek körül van gond.
    Ezt a tököt nem ismerem, a receptet meg mindjárt nézem, mert valami diósat, almásat kellene sütnöm holnapra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem almával is működik a diós süti :) A hokkaido tököt tuti láttad csak nem emlékszel talán :)

      Törlés
  2. Jaja, nem volt túl jó hét. Eltört az egyik objektívünk, ami nekünk munkaeszköz. A mélypont mégis az volt, hogy anyukámba belehajtottak az autópályán hátulról elég nagy sebességgel. Szerencsére ott volt az őrangyala és egyben szállt ki a kocsiból.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…