Ugrás a fő tartalomra

Igazából most

ezt szeretném.

pinterest
Pont ilyen napot, pont ilyen nyugalmat, pont ilyen időt. Persze, amikor itthon vagyok. Az lenne a jó, ha az év utolsó két hónapját itthon tölthetné az ember. A november a maga ködösségével és nedvességével, valamint a korán sötétedéssel szerintem pont az a hónap, amikor az ember az adott évben a legjobban tudna pihenni és a legtöbbet szeretne itthon lenni, bevackolni, nyugodtan a saját maga tempójában élni a kis életét. A november lehetne mindenki számára az egész évet kipihenő hónap. Tökéletesen alkalmas lenne rá. Úgy eltudom képzelni, hogy reggel a még bágyadt sötétben felkelek, lassan csukom be magam mögött a hálószoba ajtaját, hogy a többieket hagyjam pihenni. A cserépkályhában újra fellobbantom a tüzet és miközben friss kávét őröl a gép, hallgatom a tűz megnyugtató pattogását. A kész kávét egy nagy, amolyan franciás bögrébe töltöm és jó sok tejjel öntöm fel. A meleg kályhához dőlök és jó nagy kortyot iszom belőle, így indul a nap. Körülöttem csend van és egy pillanattal később még mindig a kávémmal a kezemben kimegyek a kertbe. Pont ilyen párára vágyom, ami a fenti képen van. Még jobb, ha a házunk egy hasonlóan kanyargó, fákkal szegélyezett út végén áll. Vagy nem is! Sokkal jobb, ha ez a ház egy kibérelt nyaraló lenne, ahova eltudna bújni az ember egy hosszú hosszú egy hónapos szabadságra. Mint amilyen azokban a borzongató regényekben van, ahol az ember sosem tudja mi lesz a következő pillanatban, de most ez valahogy nem félelmetes, hanem megnyugtató. Távol a világ zajától, az út végén már bent a fák között ott állna a ház, egy nagy fából készült verandával, ahol hintaszék áll, meleg takaróval, körülötte cserepekben  hidegtűrő virágokkal. A fák és a bokrok nedves csöpögősen ölelnék át a házat a ködben. Egyszerre lenne megnyugtató és kicsit félelmetes is. Leülök a hintaszékbe, lassan dőlök előre és hátra, közben kortyolgatom a kávémat és azon törném a fejem milyen reggelit készítsek. Egyetlen egy hónap, távol a világ zajától, abban a ködös, vizes, fákkal körülölelt házban, ahol csak a nedvesen lehulló falevelek hangja hallatszik, ahogy lassan földet érnek. 

Megjegyzések

  1. Erre most én is befizetnék. Bár ma otthnoról dolgozom és nálunk holnap ünnepnap lesz, el tudnék aludni, ahogy ránézek erre a lefáradt, lelassult tájra. Igen, most lenne jó bekuckózva pihenni.

    VálaszTörlés
  2. Ezt én is szeretném!-))) Szeretem a ködös, sejtelmes novemberi napokat...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …

Éjjel annyira

megörültem, hogy mindjárt itt a jó kis eső, lehűléssel meg széllel, hogy majdnem öröm táncot lejtettem az ágyam közepén. A kitárt ablakon át ugyan is olyan jó kis szél jött be és akkorát villámlott, hogy már azon gondolkodtam mikor hallom a most már felszabadítónak ható dörgést, meg az eső kopogását a terasz tetején.....aztán kb. a szellő tartott vagy 5 percig és villanás sem volt több. Még az is lehet, hogy egy meteor volt vagy egy hullócsillag. Vagy leesett ufo. Vagy fogalmam sincs. Mérgemben elaludtam. Most már baromi nehéz itt is, átmelegedett a ház és ezt igazán csak a lefekvésnél érzi az ember, mert még mindig ha bejövök kintről hűvösnek érzem itt bent a levegőt, de aludni már nem igazán lehet normálisan. Ja, mi megszoktuk, hogy kb. az alvásra szánt hőmérséklet télen 18-19 fok, nyáron meg általában 24 fölé nem megy, de most már 26 van rendesen itt is és ez már nem nekünk való.  Ma már dolgozom, de négy nap és végre egy hosszú szabadságon leszek. A négy nap alatt viszont remélem…