Ugrás a fő tartalomra

Könyveshétfő

kép és leírás: alexandrakiado.hu
Elég erős vagy, hogy elviseld az igazságot? Még akkor is, ha ezután együtt kell élned egy hazugsággal?
Az iskolapszichológusként dolgozó Riley MacPherson mindig is úgy tudta, hogy nővére, Lisa tizenhét éves korában öngyilkos lett. Ez a hit formálta bátyja és az ő gyerekkorát, ez a meggyőződés nyomta rá bélyegét a családtagok közti viszonyokra. Most, amikor több mint húsz év elteltével az édesapa meghal, Riley-ra hárul a feladat, hogy túladjon a házon, a lakókocsiparkon és apja gyűjteményein. Ám amíg a tárgyi örökségtől egyszerű megválni, addig a váratlanul feltáruló családi titkok terhét élete végéig cipelnie kell. Riley olyasmit fedez fel, ami megkérdőjelezi mindazt, amit korábban a testvéreiről, a szüleiről és saját származásáról gondolt. Döntenie kell, hogy mit jelent a múlt a jövője számára, és hogy mit kezdjen az igazsággal. Diane Chamberlain legújabb regényében sem az izgalmas krimik, sem a női regények rajongói nem fognak csalódni. Felkavaró családi dráma, fordulatos krimi, utazás a lélek legmélyére - letehetetlen olvasmány.

Megjegyzések

  1. A másik két könyve is nagyon tetszett nekem, remélem ez is az lesz!-))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …

Éjjel annyira

megörültem, hogy mindjárt itt a jó kis eső, lehűléssel meg széllel, hogy majdnem öröm táncot lejtettem az ágyam közepén. A kitárt ablakon át ugyan is olyan jó kis szél jött be és akkorát villámlott, hogy már azon gondolkodtam mikor hallom a most már felszabadítónak ható dörgést, meg az eső kopogását a terasz tetején.....aztán kb. a szellő tartott vagy 5 percig és villanás sem volt több. Még az is lehet, hogy egy meteor volt vagy egy hullócsillag. Vagy leesett ufo. Vagy fogalmam sincs. Mérgemben elaludtam. Most már baromi nehéz itt is, átmelegedett a ház és ezt igazán csak a lefekvésnél érzi az ember, mert még mindig ha bejövök kintről hűvösnek érzem itt bent a levegőt, de aludni már nem igazán lehet normálisan. Ja, mi megszoktuk, hogy kb. az alvásra szánt hőmérséklet télen 18-19 fok, nyáron meg általában 24 fölé nem megy, de most már 26 van rendesen itt is és ez már nem nekünk való.  Ma már dolgozom, de négy nap és végre egy hosszú szabadságon leszek. A négy nap alatt viszont remélem…