Ugrás a fő tartalomra

Tegnap két tiszta ruha

elpakolása között fogtuk magunkat a gyerekkel, autóba ültünk és elmentünk kocsikázni, majd üzleteket nézni. Voltunk könyvesboltban, műszaki boltban ő egyedül brrrrrr, oda ritkán megyek be, bár este jutott eszembe, hogy a szárítógépeket meg kellett volna nézni, mert tervben van a vétele, miután végül is úgy döntöttünk, hogy nem a mosógép szárítógép kombinációt választjuk, hanem legyen külön, aztán voltam a Hádában, nem vettem semmit, majd benéztem a Pepcoba, de az meg csalódás volt én még nem igazán jöttem úgy ki, hogy pár új dolgot ne láttam volna, most nem volt semmi. Három őszi illatú gyertyát vettem, meg egy alsóneműt és ennyi. Kiskorú mekizett egyet, utána jöttünk haza. Elment a délután, de nem bánom kellett ez a lazaság a hét szarságai után. 
Ma délutánra maradt így a kertezés és a dió összeszedése, majd meglesz. Próbálok nem foglalkozni azzal, hogy vannak elintézendő feladatok. A jelszavam a csak lazán, mert különben elcseszem a hétvégémet is. A tegnapi hirtelen elindulás miatt mára maradt a diós süti megsütése, viszont a frankfurti leves készen van. Tervezek kakaós csigát is, hogy a gyerek tudjon vinni magával a suliba vagy reggelire legyen friss péksüti, valamennyit megsütök, aztán fagyasztóba teszem a többit, hogy reggel csak betudjam rakni a sütőbe ha kell. EZT szeretném gyorsan megcsinálni, mert nagyon nagyon finom, sütöttem már többször. ( köszi Barbi :D ) Nem csinálok nagyon nagy dolgokat ma sem, mert egyszerűen nem akarok nagy energiát fektetni most semmibe. Délelőtt "konyházok" rendet akarok tenni a szekrényekben, átnézni a spájzot mi van itthon, mit kell elhasználni, kitörölgetni a polcokat. Közben zenét hallgatok és igyekszem jó dolgokra gondolni. Aztán a fürdő következik, ha még lesz kedvem. Kiselejtezem a régi kozmetikumokat, amik már beszáradtak, elhasználódtak, lejárt a szavidejük, amiket nem használok és csak azok maradnak, amik mindennap a kezembe kerülnek. Kozmetikumról jut eszembe nagyon gondolkodom rajta, hogy veszek valami igazán jó minőségű érett arcbőrre való nappali krémet, mert mostanában ahogy belenézek a tükörbe egyre többször veszem észre, hogy kellene valami így ötven közelében. Egyszerűen mert mostanában látom, hogy kezd eljárni felettem az idő, hiába nem érzem lélekben és semmiben, de a tükör nem hazudik. Most ezeket néztem ami esetleg....mert sok jó értékelést olvastam róluk, de még nézegetek. Ha esetleg valakinek van valami bevált praktikája vagy kozmetikuma nyitott vagyok mindenre. 

kép: thebodyshop.hu

kép: nivea.hu

kép: helia-d.hu

Egyébként személy szerint a Helia-D krémek a kedvenceim, többször vettem már.

Annyira tele volt az előző hetem mindenféle ránk zúduló mérgező dolgokkal - nem feltétlenül kézzel foghatóval - hogy muszáj rendet tenni ahhoz, hogy újult erővel nézzünk a jövőbe. Így teszek a ruhás szekrényemben is, mert csak ahhoz volt erőm, hogy valamit előhúzzak belőle, úgy hogy jó nagy kupi van benne, mert az első dolgot rántottam magamra, ami a kezembe akadt.  A jövő hetünk is kapkodós lesz, holnap muszáj elmennünk fényképészhez, csütörtökön meg az első nyílt nap lesz az egyik suliban, ahova nagy valószínűséggel jelentkezni fog a gyerek, közben ilyen olyan felvételi előkészítő....egyre kevesebb idő marad másra. Nem jut időm sportolásra sem, illetve egyre ritkábban és arra meg most nem volt energiám, hogy korán reggel rászánjam magam, mert annyira keveset alszom, hogy így is alig tudok felkelni az ágyból. Így itthon kell szerintem megoldanom, hogy kicsit mozogjak. Az étkezésem is lazább volt a héten, nem igazán figyeltem arra, mit mikor és nem is érzem jól magam a bőrömben, úgy hogy szeretném a jövő héten kompenzálni ezt és jobban figyelni. Egyszerűen azt sem tudom hol áll a fejem és úgy érzem szépen lassan összecsapnak a hullámok. Nem akarom. Úgy hogy először mindenképpen itthon kell rendet raknom, hogy levegőhöz jussak. Be is fejezem a pötyögést, iszom még egy kávét, gyújtok valami finom illatú gyertyát, talán azt amit tegnap vettem és újult erővel igyekszem nekikezdeni a mai dolgoknak.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …

Éjjel annyira

megörültem, hogy mindjárt itt a jó kis eső, lehűléssel meg széllel, hogy majdnem öröm táncot lejtettem az ágyam közepén. A kitárt ablakon át ugyan is olyan jó kis szél jött be és akkorát villámlott, hogy már azon gondolkodtam mikor hallom a most már felszabadítónak ható dörgést, meg az eső kopogását a terasz tetején.....aztán kb. a szellő tartott vagy 5 percig és villanás sem volt több. Még az is lehet, hogy egy meteor volt vagy egy hullócsillag. Vagy leesett ufo. Vagy fogalmam sincs. Mérgemben elaludtam. Most már baromi nehéz itt is, átmelegedett a ház és ezt igazán csak a lefekvésnél érzi az ember, mert még mindig ha bejövök kintről hűvösnek érzem itt bent a levegőt, de aludni már nem igazán lehet normálisan. Ja, mi megszoktuk, hogy kb. az alvásra szánt hőmérséklet télen 18-19 fok, nyáron meg általában 24 fölé nem megy, de most már 26 van rendesen itt is és ez már nem nekünk való.  Ma már dolgozom, de négy nap és végre egy hosszú szabadságon leszek. A négy nap alatt viszont remélem…