Ugrás a fő tartalomra

Nem tudom mi van a levegőben

de hajnali négykor keltem és olyan kipihent vagyok, mint átaludtam volna egy napot vagy nem tudom, de tök jó érzés. Igaz, hogy korán lefeküdtem, nyolckor aztán olvastam kilencig, aztán megint felébredtem egy órára és olvastam és utána ébredés nélkül aludtam négyig. Lehet, hogy nekem így kellene mindig csinálni? Nem tudom. Az is lehet, hogy ez a nyugis hétvége az oka. Csak azzal foglalkoztam, ami jólesett, szép tiszta lett a lakás, elmentem nézelődni, megvettem a tesóm két lányának a karácsonyi ajándékát, aztán hazajöttem, olvasgattam, próbáltam nézni egy várva várt filmet, aminek a könyv változatát olvastam, de ismét az van, hogy sikerült olyan pocsék szar filmet készíteni belőle, hogy végig sem néztem. Szegény író, ha tudta volna, hogy ez lesz lehet el sem adja a jogokat, bár gondolom rosszul azért nem járt még így sem.
A garázs mindjárt kész! De tényleg mindjárt, már csak a legyártott tetőpanelekre várunk, az meg remélhetőleg a héten ide ér. Juhúúú.
A gyerek ma a Mercedes gyárba megy, tanítás nem lesz, készülni nem kellett és ez is adott némi plusz szabadságot itthon. 
Végre el kellene döntenem, hogy megrendeljem a gyereknek és a férjemnek azt , amit kigondoltam karácsonyra vagy lesz másik ötletem, mert már igen csak vészesen közeledik az az idő, amikor mindenki nekiáll rendelgetni és akkor az ember ül és várja a messiást, meg hogy ideérjen időben a posta vagy a futár, szóval szeretném elkerülni az idegbajt.
A kocsim csomagtartója meg egyre inkább tele van mindenféle földi jóval, amit majd ajándékba elosztogatok, de azért marad itthonra is. Tegnap pl. már találtam leárazva! milka joghurtos szaloncukrot, pedig még nincs is húsvét. :) Nem is igazán értettem, úgy hogy örültem neki aztán vettem egy dobozzal. A fára nem szoktunk venni csak kis karácsonyi dobozba rakom a mindenféle ízesítésűt. A gyerek szereti őket, én elvagyok nélkülük. 
Még kb. három hetet vagyunk együtt. Vészesen fogy az idő. Viszont megint egy héttel közelebb vagyok a szabadsághoz és ez jó, ennek nagyon örülök. A munkahelyemen utolértem magam, napra készen vagyok, de ma még átnézem mivel hogy állok. Úgy tervezem rendet rakok bent a szekrényeimben, az íróasztalomon. Aztán viszek be majd valami karácsonyi pici díszt oda is a hangulat kedvéért. Sajnos már vagy két éve nem olyan bent a karácsony, mint régen akkor volt névhúzás meg ajándékozás, süti és pici együttlét, de teljesen megszűnt. Ez van, időnként eszembe jut, hogy jók voltak azok az időszakok, de az az igazság, hogy nem dőlök a kardomba, hogy ma már nincs, ha így alakult így alakult, biztos így kellett lennie vagy nem tudom. Én ezt "korrektebbnek" tartom, mint az álszenteskedést, hogy egész évben széthúzás van, aztán egy napra karácsonykor meg a nagy egymás nyakába borulás, másnap pedig mintha mi sem történt volna ugyan úgy utáljuk elviseljük egymást. Nem mondom, hogy ez jó és ennek így kell lennie, de ez van. Mondjuk nekem személy szerint igazából senkivel sincs bajom, van akit jobban kedvelek és van akit kevésbé, de ettől függetlenül még tudok viselkedni. Van, aki nem tud. Én meg, nagyon egyszerű a dolog, vagy kikerülöm vagy ha valakinek sikerül megtalálnia, akkor annak  ironikusan viccesen, de elmondom a véleményem. Amúgy meg nem foglalkozom és nem görcsölök dolgokon van saját életem. Mondjuk elég nehéz volt idáig eljutnom. :)


Ui. Ágnes, olvaslak, gondolok rátok csak írni nem tudtam a blogodra. ! 


Megjegyzések

  1. Na és mik az ötleteid a fiadnak és a férjednek? Vagy itt sem mered leírni?
    Nálunk nincs ajándékozás, viszont van szűk körű sütis együtt ünneplés (meg persze a hivatalos cégesek ilyen-olyan körben). Nekem is furcsa volt először, mert nem fogadtak tárt karokkal a kollégák, de a tavalyi már jó hangulatban telt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De nem ám :) inkább nem írom. A sütizés meg a hangulat az nagyon hiányzik, én ilyet képzelek el, ha lenne "családom" karácsonykor.

      Törlés
  2. Azért ha valakivel össze vagy zárva napi sok órát, az hatással van rád, mondhatsz akármit, hogy nem érdekel....
    Nekem nagyon hiányzik ez a fajta közösség - spec én szenvedek tőle, a korább melóhelyeim valahogy ilyen szinten sokkal de sokkal jobbak voltak... Nem akarok senkivel sem összejárni meló után, de ez a "senkitnemérdekeligazábólamásik" dolog, ez nagyon odavág.
    Én is egészen jól haladok a karácsonyi ajándékvásárlás terén, a múlt héten a Lidl-ben megvettem a család picigyerekeinek az ajándékok zömét, ez tökjó, anyu is örült, hogy letudtuk a dolgot, ma pedig megrendeltem a "közös" ajándékunkat, az újévi operettgála mindenkinek nagyon bejön, így anyuék ezt kapnak, velünk együtt.
    Hannának is körvonalazódik már, hogy mi legyen, túlzásokba nem szeretnék esni, felesleges dolgokat sem venni, de azért lesz persze olyan is, ami örömöt okoz, mert ez fontos. Ja, a szokásos "közös" puzzle-t is megvettem már! :D :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De. Biztos hogy hatással van. És akkor akit nem bírok annak adok ajándékot, utána meg ugyan úgy fújolom magamban, ha meglátom? Áh, akkor inkább nem. Álszenteskedésnek tartom ezt, hogy egy napra elfelejtődik minden, majd utána mindenki kidumálja a másikat, mintha mi sem történt volna. De ez az én véleményem, mások másképp gondolják. :)

      Törlés
  3. Na látom máshol is ilyen klassz a munkahelyi légkör... nálunk két részleg van, egy nappalos, meg egy bentlakásos, és egyre mérgesebb a helyzet... persze ez leginkább a főnök oszd meg és uralkodj elvéből fakad...-( a bentlakásos részlegen minden évben tartunk karácsonyvárós családi napot, utána meg mi kollégák kicsit még összeülünk... beszélgetünk, forral borozunk... és ez olyan jó-)
    Egyébként meg én is azt vallom, hogy akit kevésbé kedvelek, kerülöm, ignorálom...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem tudom már

mennyi vitamint szedek lassan, még is úgy érzem ahogy megyünk előre az időben úgy vagyok egyre fáradtabb. C, D, Supradyn, méz, tea, sok sok gyümölcs.....mi kell még? Ti szedtek valamit??  Most már a stabil heti háromszori futás is megvan és még is, mintha a világ összes súlya rajtam lenne.  Tegnap már fél tízkor ágyban voltam, igaz olvastam még egy órát, utána úgy aludtam, mint a bunda fél ötig de alig tudtam kikecmeregni az ágyból. Komolyan sírhatnékom volt, hogy nekem most el kell majd mennem dolgozni, mikor ilyen szép az idő és itthon ezerszer jobban eltudnám magam foglalni, pl. egy igazán finom ebédet főzni....mondjuk Boeuf Bourguignont by Julia Child módjára. Aztán valami jóféle almás pitét, vaníliafagyival. Ilyenekkel várnám haza a gyereket, na meg a férjem is biztos örülne. Helyette tegnap délután mikor hazaértem túrógombócot csináltam. Nem mintha nem örült volna neki a banda. :) Az ebéd megfőzése után pedig levezetésképpen olvasgatnék kint a kertben, majd végre elültetném azt…

Nehezen kecmergek ki

ebből a nyavalyából, leginkább az éjszakák rosszak. Így hajnalban felkelek, nem forgolódom tovább az ágyban bedugult orral és más egyébbel. Még mindig ezerrel fújom az orrom, vége lehetne már. Remélem letudva a "kötelező" évi megfázás, bár ez kicsit több annál.  Mindig amikor leülök a gép elé azt gondolom,majd írok erről, megírok arról.....és aztán a végén leginkább a semmiről írok. Mert tulajdonképpen nem történik semmi. Néha kicsit megrémiszt ez a  mostani sivár, monoton semmi, a viszonylag nyugodt napok....de talán most jobb is így. Nagyon jó idő volt hétvégén, én meg be voltam ide zárva a lakásba. Viszont erre tiszta erőből nyár volt, 25 fokkal, gyönyörű, erős meleg napsütéssel, mintha augusztus közepe, vége lenne. Be sem kellett csukni az ablakokat, a ház is felmelegedett a két nap alatt, fűteni sem fűtünk, szuper. Ráadásul még folytatódik a jó idő, mára 22 fokot mondtak, jaj ez az ősz pont olyan, amilyet szerettem volna! Ma még nem megyek dolgozni és arra gondoltam, h…

Amíg mindenki

alszik, addig pötyögök pár sort ide. Viszonylag jól aludtam annak ellenére, hogy este nyolckor megint 38 fokos lázam lett. Mindig estére leszek rosszabbul, napközben egész jól elvagyok. Majdnem egész jól. Rég voltam ilyen ramatyul. Tegnap az orvostól jövet gyorsan bementem a gyógyszertárba kiváltani amit felírt, aztán bementem bevásárolni hétvégére is, hogy ne kelljen külön elmenni a férjemnek, vettem sok sok gyümölcsöt - amiből egy banánt bírtam megenni, semmi nem megy le a torkomon, ellenben sokat iszom - mert az hittem, hogy majd egy jó kis gyümölcssaláta segít, hogy jobb legyen minden, aztán nem csináltam. Talán ma. Vettem zöldségeket, csirkehúst és már fel is raktam egy nagy fazék húslevest, van benne minden, a hús, borsó, zöldbab, gomba, sárgarépa, zöldség, karfiol sok sok fokhagyma, bors, zöldség zöldje egészben, az milyen finom, ha megfő a levesben!  remélem jót fog tenni. Kelbimbót elfelejtettem venni :( Ezt kívánom. A fiúk sütnek majd palacsintát maguknak hozzá. Tegnapról m…